Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-21 / 68. szám
6 2012. MÁRCIUS 21., SZERDA GAZDASÁG Däieaa Századvég: 0,7 százalékos kiigazítás kell A GDP 0,1 százalékkal növekedhet az idén, a fogyasztás 1,2, a beruházás 2,2 százalékkal csökkenhet, az infláció pedig 5,4 százalék lehet - áll a Századvég Gazdaság- kutató előrejelzésében. A szakértők szerint GDP-ará- nyosan 0,7 százalékos további költségvetési kiigazítás szükséges ahhoz, hogy a hiány 2,5 százalék alatt maradjon. Jövőre csökken az infláció, a gazdasági bővülés elérheti az 1,5 százalékot, ehhez a fogyasztás növekedése is hozzájárulhat, a munkanélküliség azonban a jelenlegi magas szinten stabilizálódik. ■ VG AzÁKK nem köt spekulatív ügyleteket AZ ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELŐ Központ nem kötött és nem köt spekulatív ügyleteket - tájékoztatta a Világgazdaságot az AKK Zrt. így nincs esélye az olaszországihoz hasonló veszteségnek. A Bloomberg hétfőn számolt be arról, hogy a Morgan Stanley 2011 negyedik negyedévében 600 mülió dolláros nyereséget könyvelt el az Olaszországgal a 90-es években kötött határidős szerződések megszüntetésével. A hosszabbítás ennél is drágább lett volna Olaszországnak. Az állam az évekkel ezelőtti ügyletben speciális kötvényeket bocsátott ki, amelyek hozama jelentősen emelkedett. ■ VG A péti Nitrogénmüvekről kérdezték Bajnait ma is vállalható, sikeres állami beavatkozásnak tartja BAJNAI GORDON VOlt miniszterelnök a péti Nitrogénművek 2009. eleji pénzügyi megmentését. Az akkori gazdasági miniszter az Országgyűlés illetékes bizottsági ülésén úgy ítélte meg, az állami kisegítést indokolta a műtrágyaellátás iránti igény, a munkahelymegőrzés, az MFB-kölcsön visszafizetésének garantálása és a cég magyar tulajdonban tartása A magyar államot az ügy kapcsán semmiféle kár nem érte - jelentette ki Bajnai Gordon. ■ MTI GVH-bírság játékreklámok miatt A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL két eljárásában is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot állapított meg kiskorúaknak szóló tájékoztatások miatt, ezért összesen kétmillió forint bírságot szabott ki az M-Ágnes Játéknagykereskedő és Készítő Bt.-re, valamint az Eg- mont-Hungary Könyv- és Lapkiadó Kft.-re. A cégek a termékek gyűjtésére szólították fel a gyermekeket. Előbbi nem átlátszó csomagolásban árulta a játékokat, utóbbi pedig nyereményjátékot szervezett a gyűjtőknek. ■ MTI Ajánlat előzetes egyeztetés nélkül egészségügy Még nem biztos, hogy a rezidensek elfogadják a bérrendezési tervet Réthelyi Miklós miniszter mögött Szócska Miklós államtitkár és Giró-Szász András kormányszóvivő. Csak egymással beszélték meg. Csaknem 86 ezer egészségügyi dolgozó alapbére emelkedik bruttó 10 és 65 ezer forint közötti ösz- szeggel előreláthatólag nyártól, januárig visszamenőleg. A kormány a döntést nyolc nappal a rezidensek által adott türelmi idő lejárta előtt nyilvánosságra hozta. Az érdek- képviseletek ma közük, elfogadják-e az ajánlatot. Haiman Éva Költségvetési forrásokból összesen 30,55 milliárd forintot szándékozik fordítani ebben az évben az egészségügyi dolgozók alap- béremelésére a kormány. A forrásokat már megteremtették - jelentette ki egészségügyért felelős államtitkár. Szócska Miklós szerint 15 milliárd forintot biztosítanak a népegészségügyi termék- díjbevételek, és pontosan 15,55 milliárd az az összeg, amely az egészségügyi struktúraátalakítással megspórolható. Ez utóbbi nemcsak a kapacitások ésszerűsítéséből, de az államosított kórházaknál a központosított közbeszerzésekből fakadó megtakarítást is jelenti. Az MSZP, az LMP, a Jobbik és egészségügyi elemzők szerint is indokolatlanul derűlátók és elnagyoltak ezek a tervek. Nem csupán a chipsadó milliárdjai bizonytalanok, még kétségesebb, valóban lehet-e majd, és ha igen, mekkora összeget fogni a még el sem kezdett struktúraátalakítással és a csak tervekben létező központosított közbeszerzéssel. Amelyek gyakorlati kivitelezéséhez hónapok kellenek, az esetleges pozitív hatás pedig csak jóval később lesz érezhető. A kormány azonban optimista, és már el is költötte a még be sem folyt pénzt. Az összegből mintegy 86 ezer, kórházakban és a szakrendelőkben dolgozó orvosnak, ápolónak, valamint pszichológusnak, biológusnak és gyógyszerésznek ígért többletjuttatást. A nővérek, ápolók esetében újraírják a bértáblát, amelyről korábban a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke, Balogh Zoltán is azt mondta lapunknak, hogy nem alkalmas az egészségügyiek életkor és a tapasztalat szerinti differenciálására. Differenciált emelés AZ ÉRINTETTEK közül 16 520- an orvosok, 80 százalékuk bruttó 350 OOO forintnál kevesebb bért kap. Az ő alapfizetésük bruttó 65 823 forinttal emelkedik. A többet keresők emelése 10 000forintonként csökken, 450 OOO-es fizetés felett 10 OOO forintos emelés jár. Az emelésben 67 978 szakdolgozó érintett, náluk 15 000-20 000forint emelés várható attól függő en, mennyi ideje, milyen munkakörben dolgoznak Mivel a bértábla megváltoztatásához törvényt kell módosítani, az emelést a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez Szócska Miklós szerint nyárig megtörténhet, azt követően januárig visszamenőleg, egy összegben kapják meg az emelt juttatást a dolgozók. Ez a bérrendezésnek az első lépése, az egészségügyi bérek közép- és hosszú távra szóló rendezésén a nemzetgazdasági miniszterrel együtt keresik a forrásokat. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor tegnap este még nem tudta megmondani, mi lesz a letétbe helyezett felmondólevelekkel. Miután ugyanis a kormány előbb tájékoztatta a sajtót, utána az érdekképviseleteket, tegnap estére még tanácskozást hívtak ösz- sze, hogy ma a nyilvánossággal is közölhessék: befejezik-e tiltakozó akciójukat. Kórházi orvosok bére Európában (2011, ezer euró/hó) 18 16 14 12 10 I minimum w maximum tXO CD CD CD CD 'OjOCD 'OŰCD 'OJD'OO'ajOCD 'CD "Zf- ±± 'CD "C 'CD 'CD 'CD 'CD 2 -1 'S | ^ 2 U 2 | g P* i* Ä O O 2P N ^ NI C/> © (/) O _ '±= < VG-GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI ALKALMAZOTT ORVOSOK SZÖVETSÉGE Jelentősen nőttek a rendszeres bérek januárban fizetés Megoszlanak a vélemények, inflációs nyomást jelent-e a csaknem 10 százalékos ugrás A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél a bruttó átlagkeresetek 4,3, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát idén januárban - közölte a KSH. A bruttó átlagkereset 219100 forint volt idén januárban, a vállalkozásoknál ez 225 000, a költségvetési szervezeteknél 206 800 forint volt. Jelentős változás az is, hogy a rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli - keresetek januárban átlagosan 7,6, a versenyszférában ennél is nagyobb mértékben, 9,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. „A versenyszféra számaiban nyilvánvalóan a minimálbér hatása az egyik fontos elem, de látszik az is, hogy sokan már az év első hónapjában végrehajtották az elvárt béremelést” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „A minimálbér és a garantált bérminimum összesen 790 ezer munkavállalót érint, körükben a növelés hatása 12,7 százalékos bruttó béremelést eredményezett. Az elvárt béremelést pedig összesen 1,5 millió dolgozó esetében kellene végrehajtani.” A főtitkár szerint egyes munkáltatóknál szinte azonnal végrehajtották az elvárt béremelést. „A kereskedelemre például jellemző az alacsonyabb kereset. Itt a minimálbért és a garantált bérminimumot azonnal meg kellett adni a munkavállalók jelentős részének, amely az elvárt béremelés végrehajtása nélkül jelentős bérfeszültséghez vezetett volna” - tette hozzá Dávid Ferenc. Arra a kérdésünkre, hogy hogyan áll arányban egy ilyen emelés és a gazdaság valós teljesítménye, a főtitkár azt felelte: „Nem teljesen megnyugtató a helyzet, hiszen ennek eredményeképp az egyes vállalkozások túlfeszíthetik magukat, és mindez nem serkenti a munkahelyteremtést sem.” Suppan Gergely elemzésében azt írja, a 9,6 százalékos bérnövekedés kifejezetten gyors bérkiáramlást mutat, így az MNB „fokozhatja óvatosságát az infláció Sokakat érintett az elvárt emelés esetleges másodkörös hatásainak kiszűrésével kapcsolatban”, mivel a vállalkozások számára költségoldali nyomást okoz. A TakarékBank vezető közgazdásza hozzátette: a gyorsnak tűnő bérkiáramlás ugyanakkor nem okozhat keresletoldali inflációs nyomást, mivel a családi adókedvezmények figyelembevétele nélkül a nettó bérek mindössze 1,4 százalékkal nőttek. Más tényezőkre mutatott rá Bőd Péter Ákos. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint valószínűleg az állhat a háttérben, hogy a nagymértékű szabályozói változás hatására nagymértékű alkalmazkodás következett be. „Egyes munkavállalókat a változások hatására elbocsátottak vagy részmunkaidőssé tettek, és átalakíthatták a cafeteria rendszerét. így az a helyzet állhatott elő, hogy az átlagbér ugyan nőtt, de a vállalati bérköltség nem feltétlenül. Ezzel együtt az infláció valószínűleg magasabb lesz a vártnál, de nem a bérköltség, hanem egyéb költségtényezők, így az energia és az adóterhelés növekedése miatt” - tette hozzá a közgazdász. ■ B. L. Átlagkeresetek néhány ágazatban Pénzügyi, biztosítási tevékenység 439 300 Információ és kommunikáció 390 800 Energiaipar 334 400 Szálláshely-szoláltatás, vendéglátás 137 300 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 158 300 FORRÁS: KSH Pályakezdőket segítő programok jönnek A következő hetekben több, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedést segítő program indulását jelenti be a kormány - jelentette be az NGM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Czomba Sándor a gyakornoki programot, a pályakezdő fiatalok vállalkozóvá válásának támogatását, valamint a saját munkavállalók képzését említette. •f t <
