Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-21 / 68. szám

2012. MÁRCIUS 21., SZERDA 3 HÍRSÁV JEGYZET Kutyák vagy farkasok? kutyák legyünk vagy farka­sok? Ez a kérdés, válassza­tok! Éppenséggel fogalmaz­hatott volna így is a költő an­nak idején, akkor is értette volna mindenki, mire akar kilyukadni. A téma manap­ság újra időszerű, már csak azért is, mert az utóbbi na­pok történései azt a látszatot erősítik, hogy a farkasoknak egyre nagyobb a kultuszuk idehaza. mondjuk én is csípem őket. Bár sok mesében magát a gonoszt testesítik meg, tud­nak ők tök rendesek is lenni a gyerekekkel, például a Ma- uglival, vagy a Romulusz-Ré- musz testvérekkel. (Ráadásul az én gyerekeimet is egy Far­kas neveli.) A farkasokban viszont manapság az a leg­menőbb, hogy erősek, vadak és főleg szabadok. Azt üvölte- nek bele az éjszakába, amit akarnak. De az ő dolgukba nem ugathat bele senki! (Legfeljebb az alfa hím.) csakhogy ennek a farkasos szabadságvágynak ára van, amit a költő hajdan - ma is érvényesen - úgy fogalma­zott meg: Fázunk és éhe­zünk / S átlőve oldalunk/ Részünk minden nyomor.../ De szabadok vagyunk! A kutyák viszont sokak sze­mében mostanság nem any- nyira menők. Állítólag a ké­nyelemért, a viszonylagos jó­létért eladták magukat, és szolgaként nyalják parancso- lóik lábát, cserébe a vacsora maradékáért. ÍGY AZTÁN AZ van, hogy az alfa hímnek sok rajongó csápol az erdei tisztáson megtartott farkas-gyűléseken, a lenézett nagykutya pedig húst visz haza a kölykeinek esténként. Szóval kutyák legyünk, vagy farkasok? Egy friss felmérés szerint a magyarok 90 szá­zaléka szeretne jobban élni, mint most. És 97 százalékuk úgy tartja, hogy a jobb élet legfontosabb eleme az anya­gi biztonság. Talán kiegyez­hetnénk egy félvad, szelídí­tett farkaskutyában. Továbbiak a TEOLhii hírportálon Wessely Gábor Hétvégi házat vásárolt Decsi- Kiss János Szálkán a rendszer- váltás után. Ennek az égvilágon semmi közéleti jelentősége nem volt. De később lett. A területen létrehozta ugyanis azt az ifjúsá­gi alkotótábort, amelynek az évek során mintegy tízezer ven­dége volt. Főként művészek és művészpalánták. A szekszárdi újságíró igazi al­kotóparadicsomot alakított ki a faluban. Voltak olyan nyarak, amikor hétszáz táborozó is meg­fordult a hatszázlelkes Szálkán. Először sátoroztatta az érkező­ket, később házakban tudta elhe­lyezni őket. A sátrakat a honvéd­ségtől, a vaságyakat a tűzoltó­ságtól, az ágyneműt kollégiu­moktól bérelte. Aztán, a József Attila Alapítvány támogatásával 14, betonból készült kisházat ál­líttatott a domboldalba, melyek­ben összesen 48 ember szállhat meg. Pár év elteltével bővítette a szálláshelyek számát hússzal úgy, hogy megvette a két szom­széd telken lévő házat. Konyhát és étkezdét is kialakított. A már kőházakkal rendelkező tábort kereken húsz éve, 1992- ben avatta dr. Kálmán Attila, az Antall-kormány államtitkára. Ma már sok helyen Szálkát a Decsi-Kiss-féle táborral azonosít­ják. Eleinte főként pesti diákok ér­keztek, később a derékhadat a ka­posvári egyetemisták képezték, akik képzőművészeti nyári gya­korlatra jöttek, egy turnusban há­romszázan, 13 éven keresztül. A bautzeni általános iskolások hat nyáron át voltak visszatérő vendé­gek. A Kovács Ferenc művész-ta- nár vezette Tolna megyei tehet­séggondozó táboroknak is Szálka adott otthont. Csakúgy, mint a gyöngyfűző táboroknak, amelye­ket Decsi-Kiss Jánosné szervezett. A paksi atomerőmű a Kultúra- Környezetvédelem-Kommuniká- ció táborokat támogatja az utóbbi években. Erre Itiispökszilágyi, Boda, Bátaapáti, Paks és Kalocsa térségéből jöhetnek gyerekek. Itt Decsi-Kiss János a szálkai, 1992-ben átadott, a József Attila Alapítvány támogatá­sával épített vendégváró házikók között készült a fellépésekre a budapes­ti Karsai-pantomim, az ugyan­csak fővárosi Ascher Színpad és a pécsi Leőwey-gimnázium ének­kara. Egy alkalommal EU-s tábort is tartottak, akkor küenc ország­ból 42 gyerek érkezett a Szek­szárd melletti faluba. A marosvá­sárhelyiek közül is jó páran rá tudnának bökni a térképen Szál­kára. Az ottani művészeti líceum énekkara és zenekara is megfor­dult itt; karnagyuk Erkel Ferenc ükunokája volt. A neves vendégek között meg­említhető Göncz Kinga, a későb­bi miniszter, és dr. Illés Zoltán, aki még nem volt környezetvé­delmi államtitkár, amikor gyere­keket táboroztatott Szálkán. Fontosabb tábortörténeti események Szálkán 1992 Táboralapítás, avatás, 48 szálláshely 1995 EU-s tábor, 9 országból 42 gyerekkel 1996 Kaposvári egyetemisták táborozásának kezdete 2000 Új épületvásárlása, plusz tíz szálláshely, konyha, étterem 2008 Új épületvásárlása, plusz tíz szálláshely, közösségi terek 2012 Az alapítás húszéves évfordulója Mindezek ellenére mégsem beszélhetünk sikertörténetről. A fejlesztések pénzigényesek, hi­teligényesek voltak, s az adósság- állomány nyomasztotta a tábor­vezetőt. Egy súlyos, műtéti be­avatkozással járó betegségen is átesett a közelmúltban, ezért úgy döntött, hogy értékesíti az ingat­lant. Szeretné, ha az új tulajdo­nos megőrizné az ifjúsági tábor jellegét, hangulatát, de ha nem így lesz, azt is el kell fogadni. A tábortűz melletti meghitt beszél­getések lehet, hogy nem ismét­lődnek meg többé. A betegsége döbbentette rá Decsi-Kiss Jánost arra, hogy az élet dolgait derűs nyugalommal kell elviselnünk, akkor is, ha fájnak. Ha a szálkai tábornak ez a húsz esztendő ada­tott, akkor az úgy van jól. STEINBACH ZSOLT Helyreállításra fordítják a pénzt Mindegyik gida bak MEGYEI TÜKÖR Fellobban-e még a tábortűz? jubileum Ha a tábornak ez a húsz év adatott, akkor az úgy van jól Húsz éve hozta létre Decsi- Kiss János a szálkai ifjúsá­gi alkotótábort. Mintegy tízezer vendége volt a léte­sítménynek ez idő alatt, többségében művészek és művészpalánták. Szegfű-oklevelet kapott a bonyhádi tagozatvezető BONYHÁD A Városi Kórház és Rendelőintézet MINVASÍV- alapítványának támogatásá­ra szerveztek jótékonysági bált a művelődési központ­ban. Remek hangulatban mintegy 250 táncos lábú ropta hajnalig a nemes cél érdekében. A rendezvényt a Kränzlein Néptánc Egyesü­let műsora színesítette. Ezút­tal közel 700 ezer forint gyűlt össze, amelyet a belgyógyá­szat keleti homlokzatának külső felújítására fordítanak - számolt be az intézmény tervéről dr. Barcza Zsolt igaz­gató-főorvos. Hozzátette, a tavalyi bál bevételéből a régi szülészet külső tatarozását finanszírozták, (vb) Tizenkettedszer jönnek össze a jövőkeresők SiMONTORNYA Március 21- én, szerdán 17 órakor immár a tizenkettedik alkalommal beszélgetnek a fenntartható társadalomról a Vármúzeum­ban a pedagógusok és a vá­ros lakói. Ezúttal Horváth András, a Vak Bottyán ÁMK középiskolai tanára a Tudás gyümölcse címmel tartott elő­adását vitatják meg a tudo­mány lehetőségeiről és határairól, (vl) Hármasikrek kecskééknél SZEDRES Hármas ikergidákat ellett a szedresi Mészáros András gazdaságában tartott egyik anyakecske. (Ezeknél az állatoknál egy-két utód az álta­lános.) A másik kecske két gi- dával örvendeztette meg a gazdát. így most összesen öt kiskecske van, valamennyi bak. (sk) györköny A legjobb száz közé került Kuti Imréné a Telecentre- Europe által hirdetett Legjobb női teleházvezető pályázaton. Egyedüli magyarként, az euró­paiak között másodikként sze­repel a listán és bekerül az e té­mában készülő könyvbe is. Az oklevél és ajándék a napokban érkezett meg, de a szervezet még a múlt év őszén írta ki a pá­lyázatot, amelyre Lívia a Ma­gyar Teleház Szövetség javasla­tára küldte el bemutatkozó anyagát a megadott szisztéma szerint. Indulása, azaz 1998 óta veze­ti a Györkönyi Teleházat Kuti Imréné, 2001 óta alelnöke a Magyar Teleház Szövetség Dél­Dunántúli Régiós Tagozatának. Az 1995-ben alakult Györkönyi Hagyományőrző Egyesületnek alapítástól titkára, a helyi Leader Akciócsoportnak 2008- tól elnöke. Mint Lívia mondja, nagyon nagy dolog volt, amikor a teleház indítására 2,5 millió fo­rint értékben számítógépeket, irodagépeket nyertek. Akkori­ban két-három számítógép volt a faluban, az öt új gép beszerzé­sével kinyílt a világ a falu előtt, fogalmaz. Most újabb nagy lé­pés előtt áll az intézmény, 47 millió forintból fejleszthetik, bő­víthetik, de Lívia szerint legna­gyobb értéket az odajáró embe­rek képviselik. ■ V. T. Kuti Lívia szerint a legnagyobb értéket az idejáró emberek képviselik Budapest, bonyhád Varga Jó- zsefhét, az MSZP bonyhádi váro­si Nőtagozatának vezetőjét Szeg­fű-oklevéllel tüntette ki a párt or­szágos Nőtagozatának elnöksé­ge a napokban szervezett ese­ményen. Az elismerést a közös­ség érdekében kifejtett példaér­tékű tevékenységéért kapta. A díjat Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és dr. Gurmai Zita, a tago­zat vezetője, EP-képviselő adta át. A nőnaphoz kapcsolódva a bonyhádi baloldali tagozat va­csorával egybekötött estet szer­vezett. A rendezvényen Szobácsi Orsolyát, az MSZP helyi irodave­zetőjét Encián-díjjal jutalmazták - mondta Vaszari Tibor völgysé- gi elnök. ■ V. B. f Varga József né A legjobb teleházvezetők közé került pályázat Kuti Imréné az európaiak között másodikként szerepel a listán t ►

Next

/
Thumbnails
Contents