Tolnai Népújság, 2012. március (23. évfolyam, 52-77. szám)

2012-03-13 / 62. szám

4 KÖRKÉP mm m*m n^mm$s$—m - mim m 2012. MÁRCIUS 13., KEDD rr-----------------­^ JPERCES INTERJÚ Regényfolyam a Hunyadiakról szekszárd Bán Mór a na­pokban a Hunyadiakról írt eddigi öt és tervezett há- rom történelmi kalandre­gényéről tartott előadást a bátaszéki könyvtár vendé­geként. Az író civilben Bán Jánosként testvérla­punk, a Jász-Nagykun Szolnok megyei Új Néplap főszerkesztő-kiadóvezető­je. A találkozó előtt szek­szárdi szerkesztőségünk­ben kérdeztük.- Miért lett a Jánosból Mór?- Azért, hogy különvá­lasszam az újságírói mun­kát az irodalmiaktól.- Miért éppen a Hunyadiak?- A történelem mindig is nagyon érdekelt, s olvasó­ként úgy tapasztaltam, hogy kevés történelmi re­gény jelenik meg az ország dicsőségesebb korszakairól. A Hunyadiak kora éppen ilyen, ráadásul izgalmas, ta­nulságos és nem ismerjük eléggé. ^htlk Costume of ih Dr. Gaál Zsuzsanna, a megyei múzeum igazgatóhelyettese mutatja a népviseletbe öltöztetett babákat a Tájak, települések, emberek kiállításon Bekukkanthatunk a múltba kiállítások Megtekinthető a szekszárdi szarkofág másolata is- Egy újságírónak mikor van ideje ennyit tanulni, majd írni?- Az egyik alapvégzettségem a történelemhez kapcsoló­dik, időm meg éjszaka, hét végén és szabadságok ideje alatt akad. Mindez erőfeszí­tést, áldozatokat igényel.- És megéri?- Azt gondolom, hogy igen, hiszen úgy tűnik, a sorozat elnyerte az olvasók érdeklő­dését. A korábbi köteteket is újra kell nyomni. Már mindegyik az ötödik há­romezer példányos után­nyomásnál tart.- A történetekből mennyi a tény, mennyi a fantázia?- Hunyadi János ifjúságáról nagyon keveset tudunk. Ahogy emelkedett a rang­létrán, már akár napra pon­tosan lehet rekonstruálni az életét. Természetesen van­nak a regényekben fiktív szálak, kitalált szereplők, de az egész alapvetően na­gyon is valós alapokon nyugszik.- Mi is volt a bátaszéki csata?- A polgárháború idején történt, amikor a Garay-féle csoportosulás lázadása so­rán Hunyadi és Újlaki len­gyel segítséggel megverte a bátaszéki monostor közelé­ben Erzsébet királynő híve­it. Ez a nevezetes esemény is hozzájárult ahhoz, hogy most kedvesen meghívtak az író-olvasó találkozóra. ■ Ihárosi I. Múzeumpedagógus várja majd a diákcsoportokat egy nagy, interaktív kiál­lításon a felújított Várme­gyeházán. A legújabb ku­tatások szerint vitatott a szekszárdi szarkofág óke­resztény eredete, inkább az antik hagyományokhoz kötődik. Ihárosi Ibolya szekszárd Várhatóan még ebben a hónapban részlegesen megnyit­ja kapuit a Vármegyeháza, s láto- gathatóak lesznek az új kiállítá­sok. A még üres épületben dr. Gaál Zsuzsanna PhD, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatóhelyet­tese, a kiállítások programvezető­je mutatta be a látnivalókat.- Mindaz, ami ma az uniós pá­lyázati pénzből felújított megye­házán látható, a múzeum teljes kollektívájának a szellemi ter­méke - mondta az igazgatóhe­lyettes. A teljes kiállítótér 1200 négyzetméter, a feliratok a ma­gyar mellett angol nyelven is ol­vashatók. Az épület tervezőjé­nek munkásságával ismerked­hetnek meg az érdeklődők a Pollack Mihály Teremben. Mint ismeretes, a régi megyeháza klasszicista épülettömbjét 1828- 1833 között emelték Pollack Mi­hály tervei szerint. Külön helyi­séget kapott a híres szekszárdi szarkofág hiteles másolata is. Önálló rész a bencés apátságot bemutató kiállítás, az időszaki kiállítóteremben pedig kortárs szekszárdi képzőművészek al­kotásai láthatók. Szinte lehetetlen bemutatni a sok érdekességet, eredeti, korabe­li tárgyakat, vagy például a kora­beli ruhák rekonstrukcióit. A tár­gyak majdnem mindegyike a me­gyei múzeum tulajdona. A Tájak, települések, emberek kiállításon megismerkedhetnek a látogatók a puszták, a falvak népe és a ne­messég életével lakásbelsők és ru- haviseletek segítségével. Külön termet kapott Garay János és Liszt Ferenc, s itt kap helyet az az ismét használhatóvá tett zongora, ame­lyen a világhírű ma­gyar zeneszerző is ját­szott. Az infrastruktú­ra és a kereskedelem fejlődését működő modelleken lehet fi­gyelemmel kísérni. A visszaván- dorlást az időben már a kiállítás bevezetőjében a tárgyak összeve­tésével lehet megvalósítani. Az időpontot megadva, az azonos korból származó tárgyak kapnak megvilágítást. A kiállítás alcímé­nek, a XIX. századi tudástár és történelmi játszóháznak megfele­lően rengeteg ismeretet sajátíthat­nak el a gyerekek. Csak egy pél­da: a korabeli viseletek jellegzetes­ségeit mágnestáblán tehetik a megfelelő alakhoz, illetve ruhá­hoz a tanulók. A múzeumpedagó­giai foglalkoztatóban két alakot jelenítet­tek meg, Garay Já­nost és az ő Háry Já­nosát. A foglalkoztatóban a jele­netek előadásához szükséges jelmezek állnak a gyerekek ren­delkezésére. Emellett különféle régi mesterségek fortélyaira is megtanítják majd őket. Az épület másik oldalán lát­hatók a feltárt gótikus kápolna maradványai. Lehet, hogy mégsem ókeresztény az 1845-ben előkerült híres szarkofág? KÜLÖN HELYISÉGBEN látható a pontos másolta a híres szarko­fágnak, amelyet 1845-ben a dologház építésekor Szekszár- don, a vármegyeháza mellett találtak meg egy másik, díszte­len sírláda kíséretében. A szar­kofágban talált, kiemelkedő színvonalon elkészített áldozati üvegedényen ógörögül olvasha­tó: ^Áldozz a pásztornak, igyál és élni fogsz!” A szarkofág óke­resztény leletként híresült el, majd úgy vélték, hogy a III. századi sírládát eg}' IV. századi keresztény temetéshez újra fel­használták. E felfogás szerint akkor új fedelet kapott, amin a keresztény hal és kenyér szim­bólumát vélték felfedezni. Újabban azonban a kutatások elvetik a keresztény temetkezés lehetőségét, ezen vélemények szerint a sírláda másodszori felhasználása is az antik ha­gyományoknak megfelelően történt. Ez azt jelenti, hogy a szőlőábrázolás sem keresztény szimbólum, hanem még az an­tik hagyományokhoz kötődik. ■ Régies ruhá­kat is felve­hetnek a gye­rekek. Rendbe teszik a tengelici Csapósírkertet emlékhely Diákok segítettek a zöld túraútvonal látnivalójának kialakításában TENGELic Elkezdődött a tengelici Csapó-sírkert rendbetétele. A családi síremlék a környéken létrehozandó túraútvonal, a Zöld út egyik látnivalója lesz. A Zöld út „megálmodója”, Misóczki Anikó felvette a kapcsolatot a szekszárd-palánki Csapó Dániel középiskolával, amelynek egy csapat diákja, illetve a tengelici önkormányzat munkásai láttak neki a munkának hétfőn dél­előtt. A tereprendezés, az avar összegereblyézése és a bozótir­tás mellett a sírköveket is elkezd­ték tisztítani-csiszolni, helyi sír­köves szakember útmutatásai alapján. Misóczki Anikó el­mondta, hogy a munka a közel­jövőben folytatódik. Tegnap a Szedresi Sziget Egyesület két vezetője is a helyszínen járt. A Csapó-sír­kert helyreállításának tapasz­talatai alapján a szintén a Zöld út által érintendő szedresi Bezerédj-síremléket is rendbe teszik hamarosan - tájékozta­tott Benke Béla, a Sziget egye­sület elnöke. ■ S. K. Képgaléria: TE0L.hu! Töltsön le okostele­fonjára egy QR-kód olvasó alkalmazást, indítsa el, majd irá­nyítsa készüléke ka­meráját az ábrára. Az egyik felállított kapuoszlop mellett a diákok és a munkások Megakadályoznák a kőfaragó cégek megszűnését pilisvörösvár Kőkonferenciát rendeztek Pilisvörösváron. A kő­faragó szakmát mintegy 130 vál­lalkozó, mesterember képviselte a rendezvényen, köztük a szek­szárdi Lohner Gábor és a mórá- gyi Bojás János. A szakmai ipar­testület hívja össze az érdekelte­ket minden tavasszal - immár 13 éve - a közös dolgok megvi­tatására. Az ipartestület jegyző­je, Csapuha Tamás elmondta: szeretnék megakadályozni a kő­faragó és műkőkészítő vállalko­zók és alkalmazottaik számának további csökkenését. Senkinek sem lehet érdeke, hogy a tradici­onális, több évtizedes múlttal rendelkező kőfaragóműhelyek megszűnjenek. A kőfaragók többségének munkája a temetőkhöz kötődik. Küszöbön áll a temetői törvény módosítása. Azért is lobbizni kí­ván a kőfaragók és műkőkészí­tők ipartestülete, hogy tagjaikat ne érintsék hátrányosan a válto­zások. Például az általuk fizeten­dő, úgynevezett temetőfejleszté­si hozzájárulás ne legyen maga­sabb a mostaninál. ■ W. G. Felére esett vissza a régióban épült új otthonok száma tolna megye A dél-dunántúli ré­gióban felére, Tolna megyében kétharmadára esett vissza az újonnan épült lakások száma 2011-ben az előző évihez képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatójából. Átlago­san a régió községeinek 81 szá­zalékáról mondható el, hogy egyetlen lakás sem épült a terü­letükön az elmúlt évben. Tolna megyében valamelyest kisebb, 75 százalékos ez az arány. A vá­rosok között is van olyan mind­három megyében, ahol egy új ott­hont sem adtak át, Tolna megyé­ben ilyen volt tavaly Gyönk. A 10 ezer lakosra vetített arányok tekintetében Tolna áll a legrosz- szabbul, hiszen itt mindössze 5,2 új lakás jutott ennyi emberre, míg Somogybán 9,7, Baranyában 9,5. Az építtetők tekintetében a ko­rábbiakkal ellentétben most nem a vállalkozások, hanem a magánerő számít dominánsnak, és jellemző, hogy az új lakások többsége saját használatra ké­szített családi ház. ■ H. É. Három helyen is jelentős kárt okoztak a betörők tolna megye Több mint másfél millió forinttal károsítottak meg egy szekszárdi lakost a hétvégén - tájékoztatta lapunkat tegnap Farkas Kinga, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtórefe­rense. Ismeretlen tettes ellopott a családi házból 3000 eurót, 30 ezer forintot és négy bankkártyát. Ezek közül háromról összesen fél­millió forint készpénzt vettek fel. Ugyancsak Szekszárdon be­törtek egy lakóház melléképüle­tébe, ahonnan szerszámok, elektromos kábelek tűntek el. A kár megközelíti a 100 ezer forin­tot. Egy faddi kocsmából 165 ezer forint értékben loptak el kész­pénzt, cigarettát és némi szeszes italt. ■ 1.1. t

Next

/
Thumbnails
Contents