Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-06 / 31. szám
6 2012. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ GAZDASAG Orbán-interjú a Le Mondénban A VÉGTÖRLESZTÉSSEL kapcsolatos banki tárgyalásait „politikai karrierje legkeményebb harcának” nevezte Orbán Viktor a Le Monde című francia napilapnak adott interjújában, miután - jegyezte meg a kormányfő - „az egész nemzetközi banki közösséggel” találta magát szemben. A jegybank függetlenségét illetően megjegyezte: amikor átvette a hatalmat, ígéretet tett arra, hogy nem váltja le az MNB elnökét. Ám szerinte nehéz összehangolni a kormány és a jegybank gazdaságpolitikáját, ami más európai országokban is létező vita. Varga: 15-20 milliárd lehet a védőháló összege AZ IMF-EU-MEGÁLLAPODÁS nyomán létrejövő védőháló összege 15-20 milliárd euró között alakulhat - jelentette ki a Magyar Hírlap interjújában Varga Mihály. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta: a megállapodás gyors létrejötte mindkét félnek érdeke, így egy-két hónapon belül körvonalazódhat a megegyezés. Árcsökkenés jöhet a benzinkutakon az utóbbi napok olaj- és devizapiaci folyamatai miatt ismét eshet az üzemanyagár szerdán a benzinkutakon. A gázolaj esetében akár 2-3 forintos csökkentés is következhet, a benzin esetében azonban az ár szinten maradását sem lehet kizárni - véli a portfolio.hu. Fizet a kormány a Magyar Cukornak A KORMÁNY kifizeti a Magyar Cukor Zrt.-nek a gazdáknak megelőlegezett pénzt, amit a cukorrépa-termelők nemzeti kiegészítő támogatásáról szóló rendeletmódosítás tesz lehetővé - közölte a Vidék- fejlesztési Minisztérium. A kaposvári cukorgyár így február végéig megkapja azt a 800 millió forintot, amelyet a kormány - a nehéz gazdasági helyzet miatt - tavaly nem tudott kifizetni a cukorrépa termelőknek. Összevonná a kisparcellákat a VM termőföld Az árutermelő középbirtokokban látja a jövőt a vidékstratégia Elmozdulást tükröz a korábbi birtokpolitikához képest a Nemzeti vidékstratégia 2020-ig előretekintő lapunk birtokába került tervezete. A stratégiai anyag ugyan továbbra is a családi gazdálkodókra helyezi a hangsúlyt, de már életképes birtokméretű gazdaságokba rendezné az elaprózott földeket, és az önellátás helyett a piacképes árutermelés kerül a középpontba. Braunmüller Lajos Az ökoszociális szempontokat messzemenőkig figyelembe vevő, a vidéken boldogulást elősegítő és a hazai mezőgazdaságot, valamint élelmiszer-termelést stratégiai, több ponton nemzet- biztonsági kérdésként kezelő anyagot állított össze a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti vidékstratégia 2012-2020 címen. A magyar vidék alkotmánya alcímet viselő tervezetet a kormány még nem tárgyalta meg, így az nem is tekinthető kormányzati álláspontnak. Az egyelőre nem nyilvános, de lapunk birtokába került stratégiából kiderül: a beavatkozó, erős állam és az ökoszociális mező- gazdaság koncepcióját felvázoló stratégia birtokpolitikai részében némi hangsúlyeltolódást tartana helyénvalónak a tárca. Bár a szöveg hangsúlyozza: a birtokpolitika egyik fontos célja, hogy megakadályozza az „indokolatlan földkoncentrációt”, a szakterületi célkitűzések között a középbirtokok szerepének megerősítése áll az első helyen. Mindez a korábbi - Ángyán József közelmúltban lemondott államtitkár nevéhez köthető - kis- birtokokat középpontba állító kommunikációhoz képest változást jelent. Igaz, az anyag továbbra is a családi gazdaságokban látja a jövőt. Szintén a korábbi irányvonal módosulását jelzi a föld- és birtokrendezési, valamint üzemszabályozási programban foglalt stratégiai irány. Itt többek között az szerepel, hogy a „birtokrendezés célja a jelenleg szétaprózódott tulajdonosi szerkezet javítása, az elaprózott kisA stratégiai célok számokban (százalék) Kiinduló érték Célérték 2020-ra Egyéni, családi gazdák a földhasználatban 52,5* 60 A kertészet részesedése a mezőgazdasági termelés értékéből 9,2* 15 45 év alatti egyéni gazdák aránya 21,6** 30 méretű parcellák összevonása, életképes birtokok kialakítása.” A méretgazdaságosság szempontja korábban nem játszott fontos szerepet a vidékfejlesztéssel kapcsolatos nyilatkozatok közt, sőt, a birtokméret növelését többször a közösségi hasznosulással állították szembe. A birtokrendezés során a VM a családi gazdaságokra vonatkozó fogalomrendszert is megújítaná. A gazdálkodási forma főbb feltételei közt szerepel a helyben lakás, a földtulajdon, illetve a bérelt földterület maximálása 300 hektár mértékig. Ez utóbbi egyelőre csak mérsékelt elmozdulást jelent a középbirtokok felé. Fontos fejlemény azonban, hogy a aládi gazdálkodónak ezek szerint végfogyasztónak értékesített mezőgazdasági vagy élelmiszerterméket kell Az életképes birtokméret kialakítása a cél. előállítania, saját gazdaságában megtermelnie vagy saját szövetkezete által feldolgoznia. Mindez szintén hangsúlyeltolódást jelent, hiszen míg a korábbi célkitűzések az önellátásra koncentráltak, itt már a feltételrendszeregyértelmű részeként megjelenik az árutermelés, a piacképes termék előállításának szükségessége. Igaz, az ilyen gazdaságok éves bruttó árbevételét 2011-es árszinten 100 millió forintban maximálták. Az anyag ráadásul kiemeli azt is, hogy az egyszerűbb adminisztráció és a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében a családi gazdálkodás feltétel- rendszerét vállaló kisebb termelőkre, a mezőgazdasággal kiegészítő jelleggel foglalkozókra ugyanez a szabályozás legyen érvényes. Stop az ipari parkoknak „a termőföld és a talaj védelmének érdekében megfelelő szabályozás kidolgozásával a zöldmezős beruházással terjeszkedő ipari parkok és lakópark célú befektetések korlátozása” is szerepel a birtokpolitika stratégiai célkitűzései között. A vidékfejlesztési miniszter korábban is utalt hasonlóra. Mivel a vidékstratégia jelenlegi formájában csak a VM és nem a teljes kormány álláspontját tükrözi, várható, hogy ennél a pontnál a gazdasági, illetve a fejlesztési minisztérium - gazdasági és foglalkoztatáspolitikai okokból - eltérően foglal majd állást. HÁROM GAZDÁLKODÓNAK adta át az első haszonbérleti szerződéseket Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteken. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ezzel megkezdte a Nemzeti Földalapba tartozó, korábban - a bérleti jogviszonyok megszakadásával - megbízási szerződéssel hasznosított, 65 ezer hektár termőföld haszonbérletbe adását. „MEGTARTOTTUK ÍGÉRETÜNKET: a helyben lakó, kis- és közepes méretű birtokkal rendelkező gazdákat segítjük földhaszonbérlethez. A szerződések megkötése is alátámasztja, hogy a közelmúltban indított Darányi Ignác-terv a családi gazdaságokra helyezi a hangsúlyt” - jelentette ki Fazekas Sándor az ünnepélyes átadón. A NEMZETI FÖLDALAPKEZELŐ szervezet októberben kezdte el közzétenni a pályázatokat, és eddig 33 ezer hektár állami tulajdonú termőföld haszonbérletét hirdette még. Egy hónapon belül további 1500 eredményes pályázóval köt szerződést az NFA, átlagosan 15-20 hektáros területekre. A szóban forgó 65 ezer hektár a teljes magyar mez& gazdasági területhez képest elenyésző, és a kezdeményezést több az ágazat szereplőitől érkező kritika érte a program késése miatt. A korábban előbérleti jogot élvező gazdálkodók elveszítették elő- nyűket a megbízási szerződések miatt, amelyek ráadásul megtiltották nekik a következő évi gazdálkodás előkészítését, így az érintett földeken ősz óta nem történtek meg a szükséges munkálatok. Nem okoz fennakadást a baleseti adó a kötelezőnél kgfb Az ügyfélszolgálatok bírják a terhelést, az autósok többsége hallott a közteherről - Elkerülni a díjhátralékot Bár a baleseti adó megszavazása idején azzal riogatták a biztosítókat és az ügyfeleket, hogy számos fennakadás jelentkezhet majd a közteher beszedése során, úgy tűnik, a gyakorlatban még sincsenek komoly problémák ezzel. A baleseti adó mértéke a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási (kgfb) díj 30 százaléka, de maximum napi 83 forint. A közterhet a biztosítóknak a biztosítási díjjal együtt kell beszedniük, és úgy tűnik, a hazai biztosítók hasonló módszert választottak erre. „A tagbiztosítók tájékoztatása szerint a cégek egy csekket küldenek ki az ügyfeleiknek, amelyen az aktuális kgfb-díj-részlet és a baleseti adó összege szerepel. A kísérőlevélben történik meg a díj részletezése, ebből egyértelműen kiderül, hogy az összeg mekkora része a díj, s mekkora az adó” - közölte lapunkkal a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). Ez az út persze csak akkor járható, ha az ügyfél az idei évre vonatkozóan még nem fizetett be kgfb-díjat. Az autósok mintegy kétötödének viszont már nem január 1-jén fordul a biztosítási szerződése, és közülük sokan rendezték az idei év egy részére a számlát. Az ő esetükben arányosan, a 2012. január 1-jétől esedékes biztosítási díj után kell az adót leróni, ők külön értesítést és csekket kapnak erről a biztosítójuktól. Az ügyfélszolgálatok egyelőre bírják a terhelést a cégeknél. „Növekedett a leterheltség, de az átalakított telefonos ügyfélszolgálatjelentős terhet vesz le a központ válláról azzal, hogy automatikusan részletes tájékoztatást ad az ügyfeleknek, és lehetővé tette az elektronikus Fedezetlenségi díj 2012* Teljesítmény Díj 11 0-37 kW 270 38-50 kW 320 51-70 kW 350 71-100 kW 430 101-180 kW 500 180 kW560 •SZEMÉLYGÉPKOCSIRA FORINT/NAP FORRÁS: MABISZ csekk igénylését is az ügyfélkiszolgálás gyorsításának érdekében” - magyarázza Tóth Sándor, a KÖBE ügyvezetője. A Groupama Garanciánál is jelentős számban érdeklődnek az ügyfelek a baleseti adóval kapcsolatban, de ezeket a megkereséseket tudják kezelni. A Signalnál is sokan tudakozódtak az adónemről, az év első napjaiban például többen megkérdezték, kell-e annak is fizetnie, aki nem okozott balesetet. A biztosítók szerint egyébként az ügyfelek eléggé tájékozottak már az adóval kapcsolatban, kevesen vannak, akik a sajtóból vagy valahonnan máshonnan ne értesültek volna a fizetési kötelezettségről. „Egyelőre az a tapasztalat, hogy megértették, ezért .nincs roham. A fizetési hajlandóság azonban csak egy-két héten belül fog kiderülni” - mondja Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármű-biztosítási üzletágának igazgatója. Aki nem fizeti meg a közterhet, viszont rosszul járhat. A biztosítók a beérkezett pénzből először ugyanis az adót kötelesek rendezni, és csak ezután jön a kgfb-díj. Ha pedig utóbbiban elmaradást tapasztalnak, az ügyfél könnyen díjhátralékossá válhat és elveszítheti a fedezettségét. Ha ez bekövetkezik, fedezetlenségi díjat szedhet be tőle a biztosító, amelynek összege egy személygépkocsinál 270-560 forint között van naponta, a baleseti adó pedig ilyenkor már limit nélkül 30 százalék, tehát naponta akár 168 forint is lehet. ■ Herman B. Kgfb-díjbevétel (milliárd forint) 150 * l-lll. negyedév. 120 m"m 90 60 30 02006-2011 FORRÁS: PSZAF Februári földosztás: átadták az első három szerződést Az önellátás és a szociális mezőgazdaság helyett az árutermelő középbirtokoké lehet a jövő a vidékstratégia szerint
