Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-06 / 31. szám

2012. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ 7 Önmagát rövidíti meg az állam interjú Kevesebb pénzből kevesebb beteg jut gyógyszerhez - Kiemelkedően magas extra adók GAZDASAG Leitner György szerint az idén várhatóan csak a GDP 0,77 százalékát fordítja az ország gyógyszertámogatásra Nemhogy több bevételhez jutna, összességében még rosszabbul is jár az állam a gyógyszergyárak kemény megsarcolásával. Erről és a restrikció további negatív hatásairól is beszél lapunk­nak adott interjújában Leit­ner György, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesü­letének (AIPM) új elnöke. Haiman Éva- A Széli Kálmán-terwel jó mélyen belenyúl a gyógyszer- gyárak zsebébe az állam. Ki­számolták már, mennyivel könnyítették meg tavaly az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéhez tartozó cégek kasszáját?- A 2011-12-ben bevezetett megszorítások körülbelül 110 milliárd forinttal csökkentik a gyógyszertámogatásra fordított közkiadásokat, ennek hozzávető­legesen 60 százalékát állják tag­vállalataink. Az iparág megsar­colása azonban nem a Széli Kál- mán-terwel kezdődött: 2003-ban vetettek ki ránk először extra ter­heket a finanszírozási szerződé­sekben, majd 2007-ben 12 száza­lékos különadót és orvoslátogatói díjat is bevezettek. Tavaly, ami­kor a különadó mértékét a tb- támogatás 20 százalékára, az orvoslátogatói díjat pedig tízmü- lió forintra emelték, vált egyértel­művé ezek krízisadó jellege.- Mik a tapasztalataik: más államok is ilyen drasztiku­san lépnek fel most a gyógy­szerpiaci szereplőkkel szem­ben, vagy ez csak magyar gyakorlat?- Valamilyen szintű restrikció, árpresszió, különadó a legtöbb or­szágban van, de azok mértéke el­törpül a hazai extra adók és befi­zetések mellett. Ezek világszin­ten is kiemelkedően magasak.- A megszorítások a cégeket is spórolásra kényszerítik, ami leépítést éppúgy jelent, mint a kutatás-fejlesztési te­vékenység visszafogását vagy az orvosok továbbképzésére fordított összegek lefaragását. Vajon, ha ezeket a hatásokat is figyelembe vesszük, összes­ségében valóban jól jár a ma­gyar gazdaság azzal, hogy ilyen mértékben sújtja a gyógyszeripart?- Számításaink szerint rosz- szabbul jár. Tavaly év végén vé­geztettünk egy kutatást a Szá­tovább lehetne szigorítani a gyógyszermarketing szabálya­in - mondta Szócska Miklós a Magyar Gyógyszerészi Kamara köztestületi rendezvényén tar­tott előadásán. Az egészség­zadvéggel, amely azt mutatta, hogy 2010-hez képest az idén az innovatív gyógyszergyártók nemzetgazdasági bruttó hozzá­adott értéke 12 százalékkal, ügyi államtitkár emellett ki­emelte: az első három ne­gyedévben 2,7 milliárd forin­tos forrást juttatnak a patikák­nak, hogy generikus készítmé­nyek kiadását ösztönözzék. 2012-re már közel negyedével eshet vissza. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy a megtermelt hozzáadott érték 2010 és 2012 között mintegy 56 milliárd fo­Hasonló ösztönzőket szeretné­nek bevezetni az április elsején induló, hatóanyag-alapú fel­íráshoz kapcsolódóan is - mondta, de hozzátette: konkrét ígéretet nem tud adni. LEITNER GYÖRGY (49) 1987-ben végzett a Budapes­ti Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd az Egyesült Államokban szerzett MBA- fokozatot 1992-ben került a gyógyszeriparba, 1995 óta a GlaxoSmithKline első számú vezetője. A magyar vállalat ügyvezetői teendői mellett Leitner György felel a GSK középeurópai üzletfejlesztési tevékenységéért, aktívan részt vesz a vállalat európai termék- és portfólióstratégiai bizottsága, valamint a késői fázisú termékekkel foglal­kozó központ munkájában. 2012 januárjától elnöke az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének. Kuratóriumi tagja a Budapesti Fesztivál- zenekarnak. rinttal zuhanhat, miközben az elvonások növekednek.- Míg a krízisadók emelked­nek, a gyógyszerek támogatá­sára fordítható kassza folya­matosan zsugorodik.- 2009-ben még a GDP 1,4 szá­zalékát fordította gyógyszertámo­gatásra az ország, 2012-ben a gyártói befizetések levonása után ez az arány várhatóan a GDP mindössze 0,77 százaléka lesz. Ezzel jelentősen elmaradunk a cseh, szlovén vagy szlovák támo­gatási mértéktől. A gyógyszer­közkiadások szintjét azonban még pontosabban mutatja az egy főre jutó tb-támogatás, amely ná­lunk még a 150 dollárt sem éri el, és amelynél az OECD-országok közül csak Észtország és Lengyel- ország költ kevesebbet- Ráadásul a magyar egészség- biztosító ma már az európai re­ferenciaárnál is alacsonyabb áron fogad csak be termékeket.- Itt nagyon vékony jégen já­runk. Minden gyógyszergyár számára fontos, hogy a finanszí­rozó támogassa a termékeit De van egy pont, amikor már el kell gondolkoznia azon, megéri-e. Az új gyógyszerek befogadásakor nemegyszer előfordul, hogy az európai legalacsonyabb árhoz képest is 40 százalékot enged­nünk kell azért, hogy a beteg OEP-támogatással juthasson a gyógyszerhez. Ez azonban nem­csak az árfolyamkockázat miatt veszélyes, hanem azért is, mert az európai finanszírozók figye­lik egymás gyakorlatát, és egy ilyen árengedmény más orszá­gokban is letörheti az árakat. Az így okozott veszteség pedig euró­pai szinten már akkora lehet, ami jelentősen csökkenheti az új gyógyszerek kifejlesztésére for­dítható forrásokat.- Nemcsak az árakat nyomják le, új termékeket sem nagyon vonnak be a támogatásba. Van számadatuk arról, mennyi in­novatív készítmény vár OEP- befogadásra?- Jelenleg több mint 15 termé­künk áll sorban, ám tudunk több olyan gyógyszerről is, amelyek tbdámogatás-kérelmét az extrém magas terhek miatt már be sem nyújtja a gyártó Magyarországon. Az elmúlt években fokozatosan csökkent a támogatott új gyógy­szerek száma, s tartunk tőle, hogy ez a folyamat végképp leáll. Magyarországon általában amúgy hosszabb idő alatt jutnak hozzá a betegek az innovatív gyógyszerekhez, és miután korlá­tozzák azt is, hány beteg része­sülhet az adott terápiában, nem is mindenkihez jut el a készítmény.- Az államosítás nyomán ha­marosan a legtöbb kórház számára központilag szerzik be a gyógyszereket. Lehet, hogy ez sem feltétlenül jár majd megtakarítással?- Az egészségügyi államtitkár­ság még dolgozik a központi köz- beszerzés részletein - a munká­latokba minket is bevontak -, ezért nem tudok egyelőre pontos választ adni. Az egészségügyi kormányzat szempontjából ra­cionális lépés a beszerzések kon­centrálása, ami másutt sem isme­retlen. Nagy kérdés azonban, hogy az így keletkező megtakarí­tás hogyan viszonyul ahhoz a több mint 14 milliárd forinthoz, amelyet az innovatív cégek rábai­ként, ingyenáruként adnak éves szinten a kórházaknak. Mert az egyenlet eredménye csak akkor lesz kedvező, ha ezt a változót sem felejtjük ki belőle. A közpon­tosított közbeszerzéssel még nyerhetnek is a cégek, ha a szisz­téma átláthatóbb lesz, és igazi versenyhelyzet alakul ki. Szócska: 2,7 milliárddal ösztönzik a generikus készítmények kiadását Aknamezőn lépkedő települési önkormányzatok krízis Másfél éven belül súlyosbodhatnak a nagyobb városok törlesztési kötelezettségei Hódmezővásárhely csak a jég­hegy csúcsa: hamarosan töme­gesen kerülhetnek bajba a na­gyobb városok önkormányzatai. A veszély most még nem érez­hető közvetlenül, ugyanis a né­hány éve felvett hitelek és kibo­csátott kötvények után még él a törlesztési moratórium - akut akkor lesz a baj, amikor másfél éven belül a korábbi ügyletek 90 százaléka után el kell kezde­ni törleszteni. A problémák nem előre jelez- hetetlenek, mégis, a legtöbb he­lyen nem tettek komoly lépése­ket, hogy biztos legyen a vissza­fizetés. Nem véletlen, hogy épp Hódmezővásárhelyen próbálko­zott először a polgármester az­zal a kéréssel, hogy a bank vál­lalja át az árfolyamkockázat egy részét: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) összesítése szerint a csongrádi városnak a legna­gyobb a pénzintézetek felé fenn­álló egy lakosra jutó tartozása a megyei jogú városok közül. Miskolc 32,0 190 476 Debrecen 27,5 132 110 ______244________141 527 Hó dmezővásáitiely 20,7 440 248 * 2010. DEC. 31. ** MILLIÁRD FORINT. * * * FORINT. Abszolút értékben a legna­gyobb tartozással Pécs rendelke­zik; mellettük Kaposvárt is arra figyelmeztette az ÁSZ, hogy a nagy eladósodottság szerkezete is veszélyes, túl magas a deviza­hitelek aránya. A tartozás mind a 23 megyei jogú városban nőtt Kaposvár 18,8 276 556 Nyíregyháza 18,3 155 279 Sopron 16,8 ___276520 Du naújváros 16,3 338 849 FORRÁS: ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK 2007 óta. Abban egyetértenek önkormányzati forrásaink, hogy a helyzet sürgős kezelésre vár, ám abban is, hogy a bankok tör­vényi rendszabályozása belá tha­tatlan hatásokkal járna. Koráb­ban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szö­lázár János hódmezővásárhe­lyi polgármester a közgyűlés jó­váhagyásával járt el, amikor az árfolyamok kedvező mozgását kihasználva nyereséget realizált a város a kötvényéhez kötődő határidős opciós ügyleteivel - ezt maga a fideszes városvezető vétségének fideszes elnöke fogal­mazott kérdésünkre úgy: „Nem szerencsés az oroszlán bajszát rángatni.” A devizatartozások a kisebb településeket is bajba so­dorják, különösen azokat, ahol a vezetők nem törődtek eléggé a gazdasági lépések hosszú távú közölte arra reagálva, hogy Szi­lágyi Péter LMP-s képviselő azt mondta, Lázár János „közpénz­ből tőzsdézett” a város rábízott vagyonával, amellyel eljátszotta hitelét Az Erste Bank javaslata­ira, tanácsaira és szolgáltatása­ira támaszkodott a város, a Pénzintézetek felé fennálló tartozás* Tartozás** Eőv főre jutó***) H Tartozás** Egy főre jutó***.) Pécs 37,9 240 298 Szolnok 20,2 270981 Lázár: Osztoztunk a hasznon az Erste Bankkal hatásaival. Forrásaink neveket nem említettek, ám egybehang­zóan állítják: többen éltek abból jól az előző évtizedben, hogy pénzügyi tanácsadás címén azt ajánlották falvak tucatjainak, ve­gyenek fel devizahitelt és fektes­sék be részvényekbe. ■ Sz. I. hasznon pedig osztoztak a pénzintézettel - közölte a pol­gármester. Kifejtette: az ASZ tör­vényesnek találta mind a köt­vény kibocsátásának menetét, mind pedig a pénzügyi művele­teket, amelyek mintegy 1,8 mil­liárd forint hasznot hoztak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents