Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-04 / 30. szám
2012. FEBRUÁR 4., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Borúlátó gazdasági jóslatok 2012-re konferencia Visszaesést és megszorításokat várnak az idei évtől az elemzők és a szakértők Néhányan a Világgazdaság évnyitó konferenciájának előadói közül: Inotai András, Vértes András és Patai Mihály. Nem sok jót várnak az idei évtől, de 2013 már jobb év lehet, ha sikerül megállapodni az EU-val és az IMF-fel Pesszimistán látják a jövőképet a gazdasági vezetők. A Világgazdaság évindító konferenciájának előadásaiban abban teljes volt az összhang: hosszú ideje nem - volt olyan nehéz évünk, mint amilyen az idei lesz. Sztojcsev Iván Soha ilyen mértékben nem nőtt meg a különbség a politikai és a gazdasági racionalitás közt - adta meg az alaphangot Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének professzora nyitó felszólalásában. Mint mondta: a politikai racionalitás egy választási ciklus, a gazdasági folyamatok időhorizontja azonban 8-12 év. Az év egyik legnagyobb kérdése az lesz szerinte globálisan is, hogy miképpen lehet megteremteni azt a konszenzust, amely lehetővé teszi hosszú gazdaságpolitikai tervek beindítását úgy, hogy az senkinek nem jelent politikai öngyilkosságot. Magyarországon több tévhit is megerősödött a válság alatt Inotai szerint. Ilyen például az, hogy a nyitottságot kellene csökkenteni - pedig külföldi kitettség nélkül még nagyobb bajok lennének. Sokkal fontosabb az, hogy jól diverzifikáljanak a termékek közt. Az exporttevékenység fontosságával sincs baj, ám több hozzáadott értékre van szükség. Ezenkívül pedig ismét megjelent a közbeszédben a nagy és a kisebb cégek szembeállítása. Az EU és az IMF segítsége nélkül Magyarországot krízis fenyegeti, ez pedig elsősorban a politikára vezethető vissza, és csak másodsorban a gazdaságra - kezdte előadását Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke. Az „autokrata törvényhozási és hibás gazdaságpolitikai lépések” miatti bizonytalanság mély bizalmatlanságot okozott a befektetők körében - mondta, hozzátéve: pozitívumnak tartja, hogy az elmúlt hetekben békülé- kenyebbé vált a kormányzati retorika. A gazdaságpolitika céljai közül szinte egy sem teljesült, 2012 pedig a megszorítás és a recesszió éve Vértes szerint. Nagyságrendileg 1000 milliárdos tartós még- takarítás kell a 3 százalék alatti hiányhoz, 2013-ban pedig további 300 milliárdos. Külön kiemelte, hogy nem egyszeri, hanem tartós spórolásra van szükség. Szerkezeti reformokból ez nem jöhet össze, csak megszorításokkal. Ezek nagyon fájdalmasak lesznek, de egy centiméternyi mozgástér sincsen - mondta. A GKI 1,5 százalékos recessziót vár 2012-re. Abban már nincs szakmai véleménykülönbség, hogy recesszió lesz az idén, csak azon vitatkoznak, hogy mekkora lesz a visszaesés. A beruházások „egyszerűen a fejemet fogtam, hogy hogyan fogja ezt egy nem gazdasági szakértő, egy középfokú végzettséggel rendelkező ember kitölteni" - mondta Dávid Ferenc,a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a bérkompenzáció adminisztratív papírjairól. Fia egy kis cég vezetője azt látja, hogy vele ezt csinálják az adminisztrációs tehercsökkentés címén, inkább elküld egy-két dolgozót, vagy elkezd szürkén-feketén foglalkoztatni. „Ezt megfűszerezték egy rettenetes cafetería-rendszenel, 4 százalékos csökkenését várják, komoly új beruházás nem valószínű, hogy lesz, egyedül a már korábban beindított autógyártási projektek hozhatnak pozitív fejleményeket. Talán 2013 vége lehet az, amikor a vállalatok azt tapasztalhatják, hogy a hitelállomány növekszik - mondta Nagy Márton, az MNB igazgatója. Az állam feladata szerinte a hitelezés ösztönzése lenne. Ebbe beleférhet a közvetlen állami kockázatvállalás is, Szerinte mégis jobb lenne a garanciaszervezetek létrehozása. A jegybanki eszközvásárlás is része lehet a megoldásnak, ám ez csak a legszélsőségesebb esetben jöhet szóba - vélekedett Felcsuti Péter, a Raiffeisen volt amely munkaadói szemszögből érthetetlen" - tette hozzá. Sok kis cégnél megszűnhet a cafeteria, mert nem éri meg nekik. Magyaroiszágon visszajött a központi bérszabályozás, ez pedig önmagában rémisztő Dávid Ferenc szerint. Az állam újból beavatkozik a legbelsőbb vállalati üg)'ekbe, ott, ahol nem munkaadó és nem tulajdonos, ez pedig egy piacgazdaságban elfogadhatatlan - fogalmazott. Sokan kéidezték a munkaadói szeivezeteket, miért nem tiltakoztak, a válasz pedig eire az: tudták, hogy a vezérigazgatója a hitelminősítők munkáját és azok következményeit elemezte. „Nincs mindig igazuk” - emelte ki, azt mondta, sem az 1990-es évek végén Ázsiában, sem 2008-ban nem jelezték előre a válságot. Mégis nagyjából 90- 95 százalék az esélye annak, hogy igazuk van egy-egy ország esetében a hitelminősítőknek. A konkrét számnál azonban fontosabb, hogy a piaci szereplők hisznek nekik. „Vagy el tudjuk magyarázni a piacnak, hogy olyan gazdaságpolitikánk van, amelyiket ő nem érti, de higgye el, vagy ha ezt nem tudjuk, akkor hibás a politika” - mondta Felcsuti. Szerinte az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika definíció szerinte hibás, mert a piac nem Adóterhelés (a GDP százalékában) 45 40 ^ — Magyaro. — Cseho. •••Lengyelo. —Románia —Szlovákia konnány úgyis átviszi, amit akar, a céljuk pedig innen a kármentés volt. AZOK az ELŐADÓK, akik a cégvilágból érkeztek, hasonlóan negatív véleményüknek adtak hangot. Lakatos Péter, a Videoton vezérigazgatója is aiml beszélt, hogy a bérkompenzáció bevezetése mssz hatásokkal járhat. Gion Gábor, a Deloitte Zrt elnök-vezérigazgatója azonban arm is figyelmeztetett: recesszió alatt is van élet. Nem szabad azonban mindent mfogni a válságra - tette hozzá. Erre jó példa volt 2009, fogadja el, vagyis automatikusan nagyobb költségvetési kiadásokat jelent a gazdaságnak. Az adórendszerben kiemelt feltétel a kiszámíthatóság, az pedig nem igazán van a magyar jogalkotásban - erről Kalocsai Zsolt, az RSM-DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt Azt mondta, adóterhelésben Magyarország rosszabbul áll, mint a visegrádi országok és Románia, további adócsökkentést pedig a gazdasági helyzet nem tesz lehetővé. Emiatt az adóversenyben jelentős hátrányunk van. Ami az áfát illeti, 2008-ban az EU-ban elindult egy emelési sorozat. Magyarországon a legmagasabb az áfa, ennek komoly inflációs hatása lehet. „Talán érdemesebb lett volna a tb-járulékot előbb csökkenteni, mint egykulcsossá tenni az szja-t, ám nem egyértelműen elítélhető a változtatás - mondta Kalocsai. Az egykulcsos adó, ami „effektive kétkulcsos”, eddig nem ösztönözte egyértelműen a fogyasztást, de nem lehet százszázalékosan kijelenteni, hogy ezt a jövőben sem teszi, és ahhoz is idő kell, hogy kiderüljön: a gyerekvállalási kedvet erősíti-e. A költségvetésen mindenesetre lyukat ütött, ami problémát jelenthet - mondta Kalocsai. amikor a cégek egy jelentős része minden pmblémát lesöpört az asztalról azzal az indoklással, hogy válság van. Pedig a leghatékonyabban a nemzetközi nagyvállalatok reagálták le a helyzetet azért, mert nem spómlták meg az üzleti folyamataik átvilágítását Fontos az is, hogy a cégek megpróbálják kezelni az árfolyamkockázat veszélyeit. „Nagyjából egy kezemen meg tudnám számolni azokat a vállalatokat, ahol tudatos, szofisztikáit árfolyamkockázat-kezelés folyik” - mondta Gion. Végtörlesztés: 210 milliárdos banki mínusz AZ ÖNÖK TÖBBSÉGE gyűlöli a bankánkat, és gyűlöli a bank- rendszert - lep te meg a közönséget PATAI MIHÁLY, A MAGYAR BANKSZÖVETSÉG ELNÖKE. Mint mondta: jelentős változások zajlanak világszinten is ezekben a hetekben a politika és a közvélemény bankvilághoz fűződő viszonyában, ezt a bankánknak tudomásul kell venniük szerinte. Ahogy azt is, hogy szigorúbbak a szabályozások, és keményebb a fogyasztói érdekérvényesítés, mint korábban. Az optimalizálás lesz az új feladat a válság után is, nem lesz értelme százával nyitni az új bankfiókokat. Át kell értékelni a hitel- rendszert is. „Megégettük magunkat” - mondta mind a bankokról, mind a hitelt felvevő tömegekről, emiatt azt várja, hogy nem lesz olyan hiteléhség és hitelkínálat, mintami az elmúlt húsz évet jellemezte. Mint mondta: februárig 210 milliárdos veszteséget okozott a bankoknak a végtörlesztés. néhány éve az állami cégeknek és az önkormányzatoknak hitelezni magától értető dően megérte, mivel ők teljes biztonsággal visszafizették a tartozást - magyarázta. „Nem mondom Hódmezővásárhelyei, mondjuk, Kecskemétnek hitelezni egy nagy üzlet volt” - szúrt oda egyet Lázár Jánosnak. Most ez változik, ahogy az állami cégeknél, például a MÁV-nál is. Patai szerint 3-4 éves újrapozicio- nálási időszakban élünk, ezután azonban eljöhet a stabilitás. Az alapvető arányokat azonban ez nem fogja megváltoztatni, jellegzetesség marad a beágyazottság az „Európai Birodalomba” a nemzeti érdekek fokozottabb hangsúlyozásával. EU-tagországok GDP-növekedése műm (változás az előző év százalékában) 2010 2011 2012 2013-2 EU-átlag Németo. Szlovákia Románia Lengyelo. Cseho. Magyaro. VG GRAFIKA FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG, GKI VG-GRAFIKA FORRÁS: IMF, EUROSTAT A vállalkozók szerint rémisztő, hogy visszatért a központi bérszabályozás
