Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-01 / 27. szám
5 2012. FEBRUÁR 1, SZERDA INTERJÚ a lét a tét Az állattenyésztés költségeinek a 65-70 százalékát a takarmány ára teszi ki, ezért záros határidőn belül szükséges visszaállítani az egyensúlyt a két ágazat között. A parasztbosszantó bürokrácia ellenére az agráriumnak szüksége van az Európai Unióra BŐRBEN JÓVAL DRÁGÁBB A KUKORICA- A magyar termékek íz- és aromavilága utánozhatatlan, ezért nagy lehetőség a kertészeti ágazat fejlesztése - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára, amikor Horváth Istvánnak, a parlament mezőgazdasági bizottsága alelnöké- nek meghívására Szek- szárdon járt és ellátogatott a Tolnai Népújság szerkesztőségébe. Lengyel János- Több mint 20 százalékkal nőtt a magyar mezőgazdaság teljesítménye 2011-ben - mondta Czerván György. - A reáljövedelmek is jelentősen emelkedtek. Az ellenzék szerint azért, mert jó volt az időjárás és a piaci árak is jól alakultak, miközben a kormány nem tett semmit- Akkor kezdjük az időjárással...- Az időjárás valóban kedvező volt de ne felejtsük el a nagy májusi fagyot, amely Szabolcsban, Bács-Kiskunban és a Dél-pesti körzetben okozott érzékeny veszteséget a gazdáknak. És ugye emlékszünk: a 2010. évi őszi belvíz gátolta a munkálatokat s ez hatással volt a termésre, míg 2011 őszén az aszály, a csapadékhiány okozott gondot. Bár az is igaz: amikor a legjobban kellett, akkor azért volt csapadék. A természet így oszt igazságot Czerván György: A kertészeti ágazat fejlesztésében kedvező lehetőségek kínálkoznak itt, a Duna mentén is- Milyen szerepe volt a jó gazda gondosságának?- Ez fontos még az időjárással vívott harcban is. Mert ha kevés a csapadék, akkor a kárt megfelelő technológiával lehet enyhíteni. Ha le kell zárni a talajt, akkor menni kell szombat-vasárnap és akár éj- « jel is, hogy megőrizzük a nedves-1 séget. A gazda nem mondhatja 1 azt, hogy majd a síelés után me-f gyek ki a földre, mert lehet, hogy | addigra már az a kevés csapadék § is elpárolgott Sok múlik a gazdán és a technológián is.- A piac azért segítette a termelőket?- A kép árnyaltabb. A növény- termesztésben dolgozók számára kedvezőek voltak a piaci viszonyok. De az igazán nagy árugrás 2009-2010 között következett be. 2011 -ben is tartott a növekedés, de már sokkal kisebb volt a dinamikája. Ennek mozgatója az élelmiszer iránti globális kereslet növekedése. Tehát nem a magyar időjárás emelte az árakat hanem a világpiaci kereslet Az állattenyésztés területén is elindult á változás a 2009-es mélyponthoz képest. Erre nagy szükség volt mert a takarmányárak rontották a jövedelmezőséget A kertészeti ágazatban a német baktériumfertőzés megzavarta a fogyasztókat amit igyekeztünk kezelni. Ez az egész uniót megrázta, majdnem padlóra küldte a zöldségtermesztést. Ugyanúgy, mint a dioxin-ügy a sertéságazatot Akkor is egészen határozottan léptünk fel, leállítottuk a német importot Ezzel megA feldolgozóipar fejlesztése munkát és jövedelmet ad. mentettük a magyar termelőket Zöldségek esetében azonban nem egyszerű visszaszerezni a fogyasztói bizalmat.- Milyen kormányzati intézkedések születtek?- Sokszor kellett tűzoltómunkát végezni, mivel gyorsan jön a baj, gyorsan kell a segítség is. Ilyen például a fagykárhitel. De már a kockázatkezelési törvényt is megszavazta a parlament, amely az idén indul, és nagyobb biztonságot ad, s mindenfajta elemi kárra védettséget nyújt Több hitelkonstrukció is enyhíti a tőkehiányt. A bankok ugyanis hol kivonulnak, hol visszatérnek az ágazatba. Most éppen jönnének, de ez a szándék bankonként eltérő, és az adott üzletpolitikától függ. Létrehoztuk a vis maior hitel konstrukciót az állattenyésztés támogatására szolgáló normál forgóeszköz- hitelt Ezek mind-mind kedvezményes lehetőségek. Egyre népszerűbb az agrár Széchenyi-kártya, hiszen könnyen hozzáférhető és szabadon felhasználható. Arra is alkalmas, hogy kiváltsák vele a korábbi, rosszabb hitelt.- Az ágazatban nélkülözhetetlen a támogatási rendszer. Mire lehet számítani a jövőben?- Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások három részből állnak. A közvetlen uniós források közül a legismertebb a területalapú támogatás és egy folyamatosan csökkenő piaci támogatás. A területalapú támogatás több mint 300 milliárd forint évente. A magyar mezőgazdaság részaránya az unión belül 2 százalék, amely megegyezik a lakosság arányával, ezzel szemben agrár- és vidékfejlesztési jogcímen 3-3,5 százaléknyi forrást kapunk. Ez több száz milliárd forintot jelent. Ezt az ösz- szeget nemzeti forrásokból nem lehetne finanszírozni, tehát az agráriumban dolgozók számára a nehézségek ellenére is fontos az uniós tagság. Ha úgy tetszik: haszonélvezői vagyunk az uniónak a bürokrácia, a parasztbosszantó jogszabályok ellenére is. Van úgynevezett társfinanszírozott támogatás is, amelyből a legismertebb az ÚMVP, legújabban Darányi Ig- nác-terv, amely például már a tanyaprogramot is támogatja, és van a tisztán nemzeti támogatás. Ez utóbbinak a nyolcvan százaléka az állattenyésztést segíti. Nagy szükség van erre a megbomlott egyensúly helyreállítása érdekében. Ezt a pénzt arra fordítjuk, amit még az unió egyáltalán engedélyez. Ilyen például a sertés- ágazatban mintegy 6 milliárd forintnyi állatjóléti támogatás. Ezeket a lehetőségeket is igyekszünk teljes egészében kihasználni, amire az idén is biztosítjuk a szükséges pénzt.- A jelenlegi helyzetben milyen a kívánatos egyensúly a két ágazat között?- A jelenlegi 70-30 százalékos arány már a növénytermesztést is veszélyezteti. Az állattenyésztők költségeinek a 65-70 százalékát a takarmány teszi ki. Ismert a régi öregek igazsága, hogy a legjobb a kukoricát bőrben eladni. Sajnos még mindig alacsony feldolgo- zottságú termékeket állítunk elő, ezen változtatni kell. Sőt! Még több hasznot hozna, ha az alapanyagexport helyett feldolgozott termékeket vinnénk ki. Az állatexport kevesebbet hoz, mintha feldolgozott, kiváló húsipari termékeket, hun- garikumokat kínálunk a piacon.- Mi a jó arány?- Igazából még ma is az 50-50 százalék. Hogy mikorra lehet ezt elérni, az a közös agrárpolitika reformjától is függ. Ehhez az állattenyésztést is hathatósan kellene támogatni Brüsszelben is.- Örök a kérdés: kisüzem és/vagy nagyüzem?- A mezőgazdaság olyan meghatározó része a nemzetgazdaságnak, ahol minden szereplőre szükség van. Kiváló adottságaink vannak, de nem vagyunk olyan gazdagok, hogy bárkiről is lemondjunk A nemzeti agrárstratégiában is megfogalmaztuk, hogy a kicsi, a közepes és a nagyüzemre is szükség van. A sokszínű mező- gazdaság inkább előny, mint hátrány. Az a lényeg, hogy minden termelő értéket állítson elő, függetlenül attól, hogy önellátásra, helyi vagy nagyobb piacra dolgozik. A lényeg az, hogy minél több embert foglalkoztasson és vállaljon szerepet a társadalmi életben, a helyi szervezetek támogatásában. A sokszínű, több lábon álló mezőgazdaságé a jövő.- Nincs ebben ellentmondás?- A kormányprogramban valóban benne van, hogy a családi vállalkozásokat kiemelten kell támogatni, hiszen ezek jobban ki vannak szolgáltatva, mint a nagyok, és kisebb a mozgásterük is. Ez a két dolog nem mond egymásnak ellent, sőt, csak egy nagyüzem képes a kicsiket bevonni, integrálni. A szembeállítás felesleges és értelmetlen.- A föld életet ad. És munkát is kínál az embereknek?- A foglalkoztatást a termelő ágazatokban kell növelni, hiszen 3 millió ember nem képes eltartani 10 milliót. De azt is tudni kell, hogy nem a szántóföldi növény- termesztésben és az állattenyésztésben lehet többeknek munkát adni. Fajlagosan nem lehet óriási bővülő létszámmal számolni, mert az a versenyképesség rovására megy. A modem technológia élőmunka-kímélő. A kertészeti ágazatban viszont jók a lehetőségek. Ezért is enyhítettünk a ter- málvíz-visszasajtolási kötelezettségen, mert ez jövőre már hatalmas költséget jelentett volna. Tüd- juk, hogy ez átmeneti megoldás, de dolgozunk a fenntartható változaton is, amely valamennyi szempontot figyelembe veszi. Válságban növekedni kell! íz- és aromavilágban verhetetlenek vagyunk. Ráadásul ezt az ágazatot nem sújtja bonyolult kvótarendszer. A kiváló minőségű termék korlátlanul eladható, ha megfelelünk a piac igényeinek, s betartjuk a szerződéses fegyelmet. Ebben az ágazatban ráadásul nagyon sok betanított és szakmunkás is elhelyezkedhet S ekkor egyre több kereskedő lesz, aki kifejezetten magyar terméket forgalmaz majd. Meghódíthatjuk a környező országok piacait. Jó példa erre a kiváló magyar bor, amely egyre több országban keresett- A pénz beszél, a fogyasztó nem nézi, honnan származik a termék, ha az az olcsó...- Valóban, az emberek többsége az árat nézi, nem pedig a minőséget Nem azért nem veszi, mert nem akarja, hanem azért, mert nem tudja megfizetni a hazait. A fogyasztói tudatosság befolyásolása fontos, amely pénzkérdés is. Ugyanakkor a gazdasági növekedéshez fizetőképes keresletre van szükség. Ennek érdekében fordítjuk le a nemzeti és vidékfejlesztési stratégiát ágazati programokra az állattenyésztésben és a növény- termesztésben is.- Több embert foglalkoztathat a mezőgazdaság a jövőben?- Nehéz pontosan meghatározni, hányán is élnek ma a mező- gazdaságból, hiszen például az is kérdés: hogyan számoljunk az önfoglalkoztatókkal, az alkalmazottakkal, akik gazdálkodnak is. Az tény, hogy több tízezer ember találhat munkát a jövőben egy nemzetgazdasági szinten jól menedzselt agráriumban. Sokan találhatják meg számításaikat az erdészetekben, vagy éppen a feldolgozóipar fejlesztése által, amelyhez pályázati forrásokat is biztosítunk. Névjegy CZERVÁN GYÖRGY agrárgazdaságéit felelős államtitkár 1959-ben született Cegléden. 1982-ben végzett a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Ég etem Mező- gazdasági Szakán, Budapesten. 1982-től 1985-ig az Aranyszarvas Termelő és Szolgáltató Szövetkezet köz- gazdasági osztályvezetője, majd 1985-től 1986-ig fő- kömvel&helyettes, 1986-tól 1988-ig főkönyvelő, 1988-tól 1993-ig közgazdasági elnökhelyettes, majd 1994-től elnök-vezérigazgató. 19904>en Tápiószentmárton alpolgár- mestere. 1994-től 19984g a Pest Megyei Közgyűlés tagja, a Mezőgazdasági Bizottság alelnöke. 1998-tól a Pest megyei VI. választókerület országgyűlési képviselője. A 2010. ÉVI országgyűlési választásokon a fídesz- KDNP színeiben a Pest megyei VI. számú egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Nős. \
