Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-01 / 27. szám

6 2012. FEBRUÁR 1, SZERDA GAZDASÁG RÖVIDEN Kinevezték az új államtitkárt átvette kinevezési okmá­nyát Schmitt Pál köztársa­sági elnöktől és ünnepé­lyesen letette az esküt a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium új államtitká­ra, Kovács Pál. A február elsején hivatalba lépő ál­lamtitkár Bencsik Jánost váltja a klíma- és energia­ügyekért felelős államtit­kári poszton. Az MTI kér­désére Kovács Pál azt mondta, nem lesz lényeges változás az energiapoliti­kában, „megyünk tovább a megkezdett úton”. Jelentősen drágul a cigaretta mától a cigarettát ezer da­rabonként 11500 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 30 százalékának megfe­lelő jövedéki adó terheli, jú­liusban pedig újabb emelés következik: ekkor a cigaret­ta jövedéki adója 11900 fo­rintra, illetve a kiskereske­delmi ár 31 százalékára nő. A kormány 20 milliárd fo­rint többletbevételt vár az adóemeléstől. A Dohány­ipari Befektetők Magyaror­szági Szövetségének számí­tása szerint az ágazat múlt évi 500 milliárd forintos forgalma az idén visszaes­het, és a jövedéki adó eme­lése miatt ez év közepétől mintegy 20 százalékos fo- gyasztóiár-emeléssel kell számolni. Tiltakozik az LMP az építményadó miatt A BELÜGYMINISZTÉRIUMHOZ fordul az LMP, mivel a párt elfogadhatatlannak tartja, hogy egyre több ön- kormányzat vet ki helyi építményadót magánsze­mélyek tulajdonában lévő ingatlanokra - jelentette ki budapesti sajtótájékoz­tatóján Szilágyi Péter. Az Országgyűlés önkormány­zati és területfejlesztési bi­zottságának tagja elfogad­hatatlannak nevezte az in­tézkedést, mert abban pártja egy általános ingat­lanadó bevezetésének le­hetőségét látja. Hozzátette, hogy az építményadó újabb terheket tesz a la­kosság vállaira. Bértárgyalás forrás nélkül egészségügy Az érdekvédők sem egységesek a követelésekben 3 Egészségügyi bérkövetelések Magyar Rezidens Szövetség A pályakezdő orvosok bére nettó 200 ezer, a fiatal szak­orvosok 300 ezer forint Magyar Kórházszövetség Az idén a nemzetgazdasági átlag elérése, a következő két évben további 10-10 száza­lékos emelés Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Tízszázalékos általános bér­emelés és az ápolóknak 50 százalékos munkahelyipót- lék-emelés Fidesz, 2010 eleje Elvben még a fizetések duplázását is elfogadható­nak tartották, több év alatt, a ciklus végére FORRÁS: VG-GYCJTÉS A legszerényebb követe­léssel előálló egészség- ügyi érdekvédők szerint is több tízmilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy érdemben emelked­jen az ágazatban dolgozók fizetése. Ám ennyi pénz egyszerűen nem áll ren­delkezésre. Haiman Éva Miközben az egészségügyi ál­lamtitkárság gőzerővel gyűjti az adatokat arról, pontosan mennyi orvos mekkora fizeté­sért is dolgozik ma az ország­ban, az érdekvédelmi szerveze­tek többsége kezd türelmetlen­né válni. A január végére ígért újabb bértárgyalási fordulót ugyanis éppen ezen adatok hiányában fújta le Szócska Mik­lós államtitkár. Az egészségügyi bérrende­zés élharcosa, a Magyar Rezi­dens Szövetség elnöke még tü­relmes, és reméli, követelései­ket békés úton is elérhetik. Papp Magor a Világgazdaság­nak úgy nyilatkozott: még sem­mi sincs veszve, hiszen márci­us végére halasztották a fel­mondólevelek élesítését, addig pedig még két hónap az egész­ségügyi vezetés rendelkezésére áll a megállapodáshoz. Azt szerinte is fontos tudni, hol, mennyiért és milyen szer­ződéssel dolgoznak ma az egészségügyben, hiszen általá­nos béremelést nem lehet adni egy olyan ágazatban, ahol nem­csak közalkalmazotti státus­ban, hanem sokféle szerződé­ses jogviszonyban foglalkoztat­ják a dolgozókat. Ugyanakkor felháborítónak tartja, hogy mi­közben százmilliárdokat fizet ki a költségvetés az egészségügy és ezen belül a dolgozók béré­nek finanszírozására, eddig senkit sem érdekelt, átlátha­tóan költik-e el ezt a pénzt az in­tézmények. A Magyar Orvosi Kamara Te­rületi Szervezeteinek Tanácsa (TESZT) szerint viszont elfogad­hatatlan és indokolhatatlan a bértárgyalások elhúzódása. Számukra érthetetlen az az in­dok, miszerint az egyeztetése­ket azért nem lehet folytatni, mert még csak most folyik a lét­szám- és béradatok begyűjtése. Egyre egyértelműbb, hogy nincs érdemi forrás jelentős béremelésre - fogalmaznak. A tárgyaláson ugyan csak „megfigyelői státusban” van je­len, ám annál hangosabban hal­latja a hangját a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége (FAKOF Z). Most sem kertel­nek: véleményünk szerint aho­gyan a dolgok most haladnak, nem lehet majd érdemi megál­lapodásról beszélni. Nem csupán a bértárgyalá­sok jelenlegi - szó szerinti - ál­lásának megítélésében van né­zetkülönbség a béremelésért küzdők között, a követelések megfogalmazásában és a forrás­igény kiszámításában sincs még konszenzus. (Információ­ink szerint többek között ezért is kérte egy egységes álláspont kialakítását az érdekvédőktől a szakállamtitkárság.) A legelőször csatasorba állt rezidensszövetség elvárása az, hogy a pályakezdő orvosok bé­re nettó kétszázezer, a fiatal szakorvosok háromszázezer fo­rintra emelkedjen. A kórházszövetség az idén az egészségügyi fizetések nemzet- gazdasági átlagra emelését (eh­hez állítólag 15 százalékkal kell növelni a béreket), majd a kö­vetkező két évben 10-10 száza­lékos további béremelést szor­galmaz. Kalkulációjuk szerint ezek együttes forrásigénye 160 milliárd forint. Az ápolókat, asszisztenseket képviselő Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara még ösz- szetettebb javaslattal állt elő, amely általános bér-, valamint a megterhelőbb munkát végzők számára póüékemelést is tartal­maz. Az általuk leginkább elfo­gadhatónak tartott egyszeri, mindenkire kiterjedő 10 száza­lékos növelés bruttó 16 milliárd forintba kerülne, a szakdolgo­zói pótlék pedig további 8 milli- árdot kóstálna. Nincs pántlikázott pénz a rendezésre AZ egészségügyi államtit­kár kijelentései alapján egy­értelmű: a bérek rendezésé­re nincs pántlikázott pénz. A központi költségvetéshez befolyó chipsadót és a bér­emelésre közvetlenül nem fordítható uniós pályázato­kat jelölték meg eddig lehet­séges forrásként. Az Intézet a Demokratikus Alternatí­váért (IDEA) most publikált elemzése szerint ez nem lesz elég elfogadható mértékű béremeléshez. Ráadásul elő­fordulhat, hogy az nem is terjedne ki minden dolgozó­ra. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke emlékez­tet: Szócska Miklós egész­ségügyi államtitkár mindkét eddigi tárgyalási fordulón egyértelműen kijelentette: az alapellátásban dolgozó mintegy 30 ezer egészség- ügyi szakemberre nem ter­jedne ki az ágazati bérmeg­állapodás. Mérsékelten emelkedtek az elmúlt évben az ipari árak pénzromlás Éves átlagban vi­szonylag mérsékelten, 4,2 szá­zalékkal emelkedtek tavaly az ipari árak, de az utolsó hóna­pok adatai kellemetlen megle­petésre figyelmeztetnek. A KSH legfrissebb számai sze­rint 2011-ben a termelői árak a legtöbb szektorban nagyjá­ból stagnáltak vagy még csök­kentek is, jelentősebb drágu­lás jellemzően a kőolajra épü­lő iparágakban volt, a nyers- anyagár emelkedése nyomán, jelentősnek mondható, 10 szá­zalék feletti drágulás volt az élelmiszeriparban, ugyancsak az alapanyagok magas ára mi­att, és ez a kiskereskedelem­ben is megjelent. Az év nagy részében az erős forintárfolyam az áremelkedés ellen dolgozott, de a szeptem­berben megindult gyengülés szinte azonnal bekerült az árakba is. Mindennek elsősor­ban az exportőrök és az im­portált alapanyagból dolgozó termelők jövedelmezőségére nézve van jelentősége, mert a belföldi fogyasztói árakra csak kismértékben hat ki az ipar­cikkek árváltozása. A dollárhoz és az euróhoz vi­szonyítva 10 százalékot gyen­gülő hazai valuta elsősorban az exportőrök malmára hajtotta a vizet. Ha azonban az utóbbi egy hétben látható erősödő ten­dencia, akkor valószínűleg még kisebb lesz az átgyűrűzés a fogyasztói árakba. További fé­kező erőt jelent az áremelést szándékozók számára, hogy a nyugat-európai konjunktúra is megtorpant az utóbbi hóna­pokban, ez jól látszik a terme­lési adatokból is. 2012-re ugyanakkor még nagyon bi­zonytalanok a kilátások a ke­reslet alakulása szempontjából, egyre többen tartanak a recesz- szió újabb hullámától. ■ B. D. Az ipari árak változása (százalék) BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.31.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2012. január 51 500 TAKARMANYBUZA 2012. január 49 000 TAKARMANYKUKORICA 2012. január 51300 OLAJNAPRAF0RG0 2012. január 115 000 REPCE 2012. január 130 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2012. január 31-én: 1€ 1$ 1CHF i 1 i 293,70 Ft 222,55 Ft 243,54 Ft •2,05 Ft-2,68 Ft-1,81 Ft Adok-kapok megy Hódmezővásárhelyen hitel Kemény feltételt szabott válaszában az Erste Bank Lázár János polgármesternek Ultimátumra ultimátum volt a vá­lasz: az Erste Bank Lázár János hódmezővásárhelyi polgármes­ternek írott levelében közölte, hogy kizárólag 10 milliárd forin­tos egyösszegű kötvényvisszavál­tás - azaz visszafizetés - esetén hajlandó tárgyalni a város adós­ságának feltételeiről. Az ügy ta­valy év végén kezdődött, amikor Lázár János levelet írt a banknak és kérte, hogy a város 2006-os, svájcifrank-alapú kötvénykibo­csátása miatti adósság árfolyam- veszteségéből a kötvényeket le­jegyző pénzintézet is vegye ki a részét. 69,4 millió svájci franknyi értékpapírról van szó, az akkori 173-as árfolyamon ez 12 milliárd forintot jelentett, a mostani 250 Lázár János december óta levelezik körüli árfolyammal viszont több mint 17 milliárdot. A Fidesz-frak- cióvezetői tisztséget is viselő Lá­zár János akkori levelében közöl­te: ha nem hajlandó a pluszteher A LEGELADÓSODOTTABB települé­sek közé tartozó Hódmezővásár­hely 2011 végén a polgármester közlése szerint 2,238 millió svájci frank tőkét, valamint 1,178 millió svájci frank kama­tot, több mint 800 millió forintot törlesztett. A húszmilliárdos éves költségvetésű város adós­ságállománya 2007 és 2010 kö­zött 16,3 milliárdról 20,7 milli­egy részét átvállalni a bank, ak­kor az Országgyűlés és a kor­mány segítségét kéri a város „az ilyen és ehhez hasonló banki ma­gatartás felülvizsgálatára és meg­árdra nőtt, az összes árfolyam- vesztesége ötmilliárd fölött volt, vagyis ha a forint nem gyengül, csökkent volna a hitelállomány. A városnak a kötvényállomány mellett 3,7 millió eurós tartozá­sa is van. 2011-13 között 15,5 millió svájci frank és 2,6 millió euró, mai árfolyamon összesen mintegy 4,5 milliárd forintnyi tőke- és kamattörlesztést teljesít. szüntetésére”, továbbá uniós szervezetekhez fordulnak. Az Erste minderre a politikus tegnapi közlése szerint válaszul a már említett, tízmilliárdos vissza­váltást szabta feltételül a meglé­vő szerződés átalakításához. Lá­zár János szerint ez irreális, telje­síthetetlen. A politikus a város közgyűlésének holnapi ülésén kéri majd, hogy soron kívül tár­gyalja meg a kialakult helyzetet, és alakítsa ki álláspontját. Kérdés, ha a bankokra a végtör­lesztés mellett újabb terhet rak a kormány, az hogyan hat az ága­zatra és a gazdaság egészére. A helyi önkormányzatok adósság- állománya 1300 milliárd, ennek 80 százaléka devizaalapú. ■ VG Sokéves törlesztést kérne egyben az Erste A f f

Next

/
Thumbnails
Contents