Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-20 / 43. szám

6 2012. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ E33GEHa| Távozik a VM egyik helyettes államtitkára Orbán Viktor a vidékfej- lesztési miniszter javaslatá­ra felmentette tisztségéből Kiing Istvánt, a Vidékfej­lesztési Minisztérium he­lyettes államtitkárát. A ha­tározat indoklást nem tar­talmaz, a felmentés hatálya február 29-e. Kiing István 2010 júniusa óta töltötte be a vízügyért felelős helyettes államtitkári posztot. BNP Paribas: elkerülhető recesszió JELENTŐSEN JAVÍTOTTÁK a kö­zép- és kelet-európai gazda­ságokra, köztük Magyaror­szágra adott növekedési előrejelzésüket a BNP Paribas elemzői, akik sze­rint a magyar gazdaság az idén elkerüli az egész éves recessziót. A Magyaror­szágra, Csehországra, Len­gyelországra, Bulgáriára és Romániára adott idei átla­gos növekedési előrejelzést az eddigi 0,6 százalékról 1,4-re emelték. Magyaror­szágon eddig 0,9 százalé­kos idei GDP-visszaesést jó­soltak, az új előrejelzés azonban 0,1 százalékos egész éves növekedést való­színűsít 2012-re. 5 millió euró támogatást kér vissza tőlünk az EU AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 5,2 millió euró területalapú tá­mogatást követel vissza Ma­gyarországtól a 2006-os és 2007-es igénylési évek kifi­zetéseiből - tájékoztatott a Vidékfejlesztési Minisztéri­um. Az uniós döntés alapja: nagy volt a jogosulatlan kifi­zetések kockázata. Az előző agrárvezetés ideje alatt ugyanis nem volt biztosított a hiteles mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer. Emellett hosszú ideig nem történtek fejlesztések a program javítása érdekében sem. A büntetést több tár­gyalás után leszorították az eredeti 2 százalékról az adott években kifizetett - SAPS - keretösszeghez ké­pest 0,55 százalékra. PSZÁF: szigorúbb önkormányzati hitelek A PÉNZÜGYI SZERVEZETEKET ÍS kötik az önkormányzatok hitelfelvételének megválto­zott szabályai - figyelmezte­tett vezetői körlevélben a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletének elnöke. Az önkormányzatok bizo­nyos kivételekkel már csak a kormány előzetes hozzájá­rulásával köthetnek adóssá­got keletkeztető ügyletet, ezek éves törlesztése pedig nem lehet több az éves be­vétel felénél. Ezt nemcsak a városvezetéseknek, hanem a pénzügyi szervezeteknek is figyelembe kell venniük - közli a levél. Újra drágulhat a benzin a héten ismét drágulhatnak az üzemanyagok. Elemzői becslés szerint a benzin lite­renként 3-4, a gázolaj pedig 2-3 forinttal kerülhet többe szerdától. Államadósság: apró csökkenés kötelezettség A forint árfolyamhullámzása jelentősen befolyásolja az adatokat GAZDASAG Az államháztartás bruttó államadóssága a GDP 80,3 százalékán alakult a tava­lyi év végén - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. Az adósságot az előző év utolsó három hónapjában 1047 milliárddal csökken­tette a nettó visszafizetés, ugyanakkor 765 milliárd­dal növelte a forint esése. Az adósság 22649 milliárd forintot tett ki az év végén. Hornyák József Az államháztartás maastrichti módszertan szerint számított adóssága 80,3 százalékra csök­kent a GDP arányában a harma­dik negyedévi 82,6 százalékos szintről a pénzügyi számlák elő­zetes adatai alapján. Egy év alatt összesen 1 százalékponttal mér­séklődött az adósság, amelynél talán nagyobb süllyedésre lehe­tett számítani a közel 3000 milli­árd forintos magán-nyugdíjpénz­tári vagyon csaknem teljes átvé­telének tükrében. Az év végi GDP-arányos állam- adósság így közel 5 százalékpont­tal haladja meg a konvergencia­programban vállalt 75,5 százalé­kos szintet. Az MNB közlése sze­rint 2011 végén eurónkénti 1 fo­rintnyi árfolyamváltozás 0,14 szá­zalékpont változást okozott a GDP százalékában kifejezett bruttó adósságban. Elemzők szerint az idén mér­séklődhet az adósság, azonban továbbra sem fog a 2012-re vállalt 72,1 százalékos szintre csökken­ni. Suppan Gergely, a Taka- rékBank vezető közgazdásza a Vi­lággazdaságnak azt mondta, hogy a forint jelentősen erősö­dött tavaly év vége óta az euróval szemben, ez önmagában akár 2,5 százalékponttal is mérsékel­hette azóta az államadósságot. Ennek alapján a GDP-arányos adósság az elmúlt napokban jel­lemző árfolyammal számolva je­lenleg 78 százalék körül lehet - vélekedett a közgazdász. Szerin­te ha megállapodunk az IMF-fel és az EU-val egy hitelkeretről, va­lamint kedvező fordulat követke­zik be az euróövezeti adósságvál­ságban, akkor az államkötvé­tavaly október-decemberben a központi kormányzat nettó fi­nanszírozási igénye 832 milli­árd forint volt. A kormányzat pénzügyi eszközei közül a jegy­banki betétek, az államháztar­táson belül nyújtott hitelek és a befektetési jegyek állománya, míg a kötelezettségeknél az ál­lamkötvények és a külföldi hi­telek csökkentek. A helyi ön- kormányzatok nettó fmanszíro­nyék hozama - vagyis az adós­ságfinanszírozás ára - 100-150 bázisponttal is lejjebb kerülhet a mostani szinteknél. Az elemző szerint ebben az esetben 76-77 százalék körüli szintre csökken­het 2012 végére az adósság a GDP-hez viszonyítva. A Raiffeisen Bank elemzői sze­rint a tavaly év végi 310 forint kö­rüli árfolyamhoz képest mintegy zási képességére jelentős, 103 milliárd forintos hatása volt a megyei önkormányzatok álla­mi adósságátvételének. A helyi önkormányzatok pénzügyi esz­közei közül jelentősen csök­kentek a hitelintézeti betétek, a kötelezettségeik közül pedig a kötvényadósság. A tb-alapok 325 milliárdos nettó finanszí­rozási képességét kormányzat­tól felvett hitelek okozták. 7-8 százalékkal lesz erősebb a ha­zai deviza az euróval szemben, vagyis 2012 végére 290 körül ala­kulhat az árfolyam. Keszeg Ádám lapunknak azt mondta, ez a fak­tor csökkentheti a GDP-arányos államadósságot az idén. A köz­gazdász ugyanakkor kiemelte, hogy a Raiffeisen Bank elemzői recesszióval számolnak, ami ne­gatívan befolyásolja a rátát. A A végtörlesztés is befolyásolt 20U negyedik negyedévében a végtörlesztés jelentős hatást gya­korolt a háztartások pénzügyi eszközeinek és kötelezettségei­nek szerkezetére. Csökkentek a külföldi készpénz-, a devizabeté­tek, a tulajdonosi részesedések, nőtt a forintkészpénz- és a forint­betét-állomány. A kötelezettsége­ket illetően a devizahitelek jelen­tősen csökkentek, a forinthitelek számottevően nőttek. bank közgazdászai úgy látják, hogy 78 százalék körül alakulhat az év végén az adósságadat, amely kedvezőbb a tavalyinál, ugyanakkor a jelenleg ismert in­tézkedésekkel meglátásuk sze­rint ez nem csökken majd tovább, helyette stabilizálódik. Ahhoz, hogy az Orbán Viktor kormányfő által kitűzött 73 szá­zalékra csökkenjen a GDP-ará­nyos államadósság, az év végén több mint 50 egységgel erősebb forintárfolyamra lett volna szük­ség. A Nemzetgazdasági Minisz­térium pénteken frissítette a kor­mány honlapján megtalálható „adósságnyomás-mérőt”. Esze­rint 290 forintos euróval számol­va az államadósság 79,4 százalék. Ami az államháztartás finan­szírozási képességét illeti: ez a nyugdíjpénzek figyelembevételé­vel a GDP 5,0 százaléka, 1416 mil­liárd forint volt. E nélkül nettó fi­nanszírozási igény volt az elmúlt egy évben, mégpedig a GDP 4,5 százaléka. Mínuszban az utolsó negyedévben Nálunk még a GDP-től függ a diákok tudása pisa A nemzetközi elemzés szerint nem hatékony a képességek szerinti elkülönítés Nem a tanulókra, hanem a tanárokra költött pénz számít Nincs egyértelmű összefüggés az oktatásra fordított erőforrások nagysága és a hatékonyság kö­zött. Ez a legfőbb megállapítása a PISA in Focus című jelentésnek, amelyet a Gazdasági Együttmű­ködési és Fejlesztési Szervezet adott ki oktatási felméréseinek tapasztalatairól. A nemzetközi ta­nulói teljesítménymérés prog­ramjának (PISA) eredményeit összegző jelentésből kitűnik: csak azon az országokban függ össze az egy főre vetített GDP összege és a diákok olvasási tel­jesítménye, amelyekben ez az adat kevesebb mint 20 ezer dol- lár/fő. E felett már nincs kapcso­lat az állam gazdagsága és a tanu­lók átlagpontszáma között. Ma­gyarország kicsivel a küszöb alatt áll egyébként: minket a PISA megnevez azon országok között Észtország, Horvátország, Szlo­vákia mellett, amelyeknél még épphogy, de számít, mekkora a gazdasági teljesítmény. Hasonló szabály érvényes az egy tanulóra költött összegre is: a jelentés sze­rint ha a 6-15 éves tanulókra for­dított összesített befektetés nagy­sága több mint 35 ezer dollár, a kiadás és az eredmény között már nincs kapcsolat. Itt már egyébként a „gazdagabb” kategó­riában szerepel Magyarország. A riport rámutat: a 100 ezer dollár fölötti költést bonyolító Lu­xemburg, Norvégia, USA és Svájc diákjai hasofiló teljesítményre képesek, mint a jóval kevesebbet költő Észtország, Lengyelország vagy Magyarország, amelyek csak 40 ezer dollár körüli össze­get fordíttak egy-egy tanulóra. A Nem segít a buktatás A jelentés rámutat arra, hogy azokban az országok­ban magasabb a tanulók ol­vasási átlagpontszáma, ame­lyekben nem különítik el a diákokat teljesítmény szerint. Azokban az oktatási rendsze­rekben, melyekben a tanulók kevesebb mint tizedét utasít­ják évismétlésre, 19 ponttal volt több az átlagpontszám, mint a többiben. Ahol az is­kolák kevesebb mint ötödé teszi át másik iskolába a ne hézséggel küzdő diákokat, 30cal, ahol az iskolák keve sebb mint 15 százaléka vále gatja képességek szerint osz­tályokba a diákokat, 24-gyel volt több az átlagpontszám, mint másutt. Ez öt százalék körüli eltérés. legfrissebb PISA-felmérésen ki­emelkedő eredményt elérő Finn­ország (71 385 dollár) s Dél-Korea (61104) teljesítményét essze alul­múlja a legbőkezűbb Luxemburg (155 624) és Svájc (104 352). Kiderült az is, hogy azok az or­szágok érik el a legjobb eredmé­nyeket több területen is, amelyek a legtöbbet fektetnek be a taná­rokba, vagyis a jelentés szerint nem a diákokra, hanem a taná­rokra érdemes költeni. „A hatékonyság, a minőség nem kizárólag pénz kérdése” - nyilatkozta a Világgazdaságnak Szilágyi János. A Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara képzési igazgatója hozzátette: a világszin­ten is kiválóan teljesítő Dél-Ko- reában például a hazainál na­gyobb osztálylétszámmal dolgoz­nak. Az oktatási rendszerük eredményeit igazolja a mostani World Skills nevű szakiskolai verseny is, amelyen taroltak. A ráfordításnál sokkal inkább szá­mít, hogy milyen szerkezetben használják fel a forrásokat. Az egyik legfontosabb tényező az oktatott tartalom, amelynek ki­alakítása nem pénzkérdés” - em­lített példát Szilágyi. Hozzátette: éppen ennek érde­kében készül az új Országos Képzési Jegyzék, amely a szétap­rózott tananyag helyett egy szé­lesebb bázisú tartalmat kíván létrehozni. ■ B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents