Tolnai Népújság, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-20 / 43. szám
7 2012. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ GAZDASÁG Pályázatidon az egészségügyben eu-támogatás Eddig a vártnál kevesebb uniós pénzt tudott felhasználni az ágazat Az egészségügy részesedése az uniós támogatásokból (Mrd fij i összes pénz . ebből az egészségügyre jutó TIOP TÁM0P6 ■ 539,8 1284,8 (52,76%) ; 1164,5 162,9(5.4 ROP Összesen 1620,0 1105,7 (6,4%) 453,4(13,63%) FORRÁS: Ef.W, NEFM1 • jSVh?1 '• •• ■*. f SÜPS& A lehetőségeknél és a terveknél is jóval kevesebb egészségügyi célú fejlesztés valósult meg a 2007 és 2013 közötti uniós pályázati ciklus első öt évében. A kormány most beletapos a gázpedálba, és a maradék pénz nagy részére, mintegy 150 milliárd forintra még az idén pályázatot ír ki. Haiman Éva - Tar Gábor 2007 és 2013 között három típusú programban összesen 453 milliárd forint uniós támogatás használható fel egészségügyi fejlesztésekre. A jelenlegi uniós pályázati ciklusból tehát két év van már csupán hátra a hétből, a pénz java része azonban még mindig felhasználásra vár: a TlOP-keret mintegy 50, míg a TÁMOP-források alig 15 százalékát költöttük el eddig - derül ki Dózsa Csaba, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója legfrissebb elemzéséből. Az egészségügyi közgazdász szerint a lemaradás az onkológiai fejlesztési programokban a legnagyobb, ahol az eltelt öt esztendő érdemi fejlesztésre gyakorlatilag nem volt elég, csak pályáztatásra jutott idő. A cél ezen a területen egyébként nem kisebb, mint a teljes sugárterápiás eszközpark megújítása, valamint egy új onkológiai központ kialakítása Veszprémben. Dózsa Csaba úgy látja: a tapasztalatok szerint minden kormány leginkább „betonozni szeret”, kistérségi új szakrendelők építésével, profilváltó kórházak csinosításával szívesebben foglalkozott az előző és a mostani kabinet is, mint a szervezetfejlesztéssel, a humánerőforrás képzési programjaival vagy a népegészségügyi programokkal. Ezt látszik alátámasztani Szócska Miklós egészségügyi államtitkárnak egy tavaly év végi nyilatkozata is: „Látni fogják, hogy épülnek a kórházak, rendelők szerte az országban. Magam is avattam már olyan épületet, amelynek én tettem le az alapkövét” - mondta a szakpolitikus. Az egészségügyi közgazdász véleménye szerint azonban az új rendelőkkel, kórházi tömbökkel tovább torzul az egészségügy amúgy is meglehetősen széttagolt struktúrája. Ráadásul az ellátás szervezettsége önmagában ettől nem lesz jobb, ahogyan több orvos és nővér sem „terem” - fogalmaz Dózsa Csaba. 2007 óta az egészségügyi rendszer szerkezeti átalakításának infrastrukturális támogatására - nagyrészt ez szolgálja új szakrendelők létrehozását a kistérségekben - 32 pályázóval kötöttek szerződést, és több helyen be is fejeződtek a munkálatok. Az Új Széchenyi-terv 2012-ben megjelenő egészségügyi pályázataiban pedig további tízmilli- árd forintot szánnak a járóbetegszolgáltatások fejlesztésére. A „betonozáson” túl - most, hogy az állam lesz a legnagyobb kórháztulajdonos - a kórházi rendszer átalakítása, ésszerűsítése is fontos kormányzati cél lett. Az ezt szolgáló infrastruktúra-fejlesztésre 44 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az összeg jelentős részének fel- használását az egészségügyi államtitkársághoz tartozó Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) koordinálja majd. Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója ezt kifejezetten pozitívan értékeli. „Évek óta vesszőparipám az uniós forrásfelhasználás racionalizálásának szükségessége. A széttagoltság megszüntetése a ma elsődleges prioritásként megjelenő gyorsítás irányába hat” - vélekedett. A szakember ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a már megkezdett beruházásoknál sok esetben támogatáskompenzációra van szükség, hiszen annak idején a 2008-09-es áfakulcsok, illetve az akkori euró-árfolyam volt a tervezés alapja, ami már idejétmúlt, kevés köze van a jelenlegi adatokhoz. Ésszerűnek tűnik tehát az a törekvés, hogy e különbözet finanszírozásának feladatát a GYEMSZI, mint fenntartó, illetve az NFÜ, mint kiíró közös erővel oldja meg. Az uniós pályázatok körül kétségtelenül rengeteg lesz a következő időszakban a teendő: az egészségügyi államtitkárság tájékoztatása szerint az ÚSZT idei tervei között mintegy negyven egészségügyi célú pályázat szerepel, előreláthatólag több mint 150 milliárd forint forinttal. Ismét napirenden a dohánytörvény a mai parlamenti szavazáson parlament Ismét felkerült az Országgyűlés napirendjére a dohánytörvény javaslata. Az indítvány zárószavazása eredetileg a múlt heti ülés napirendi pontjai közt is szerepelt, ám egy hete váratlanul kivették az akkori döntések közül. A tervek szerint a mai ülésen eljuthatnak a voksolásig - igaz, ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a napirend elfogadásáig ezen a terven még lehet változtatni. A hétfői ülés fontosabb döntései közé tartozik a zárószavazás arról, támogassa-e Magyar- ország az Európai Unió fiskális paktumát. Lapzártánkig ehhez a javaslathoz még csak ellenzéki módosítók érkeztek, amelyeket szinte biztosan nem fogadnak el, de az ülés napján még ez is változhat. Mindez azért különösen lényeges, mert akkor lehet már ma megtartani a végszavazást is, ha nem fogadnak el egyetlen módosítót sem. Szintén a mai szavazások közt kerül sor az egyháztörvény módosító javaslataira - itt arról van szó, hogy a 14, már egyháznak nyilvánított közösségen kívül újak kaphatnak-e felvételt az egyházak listájára. Előre jelezni ebben a témában már csak azért sem érdemes, mert a törvény megszületését végig az utolsó pillanatban benyújtott és elfogadott, néha még a törvény- alkotók számára is alig követhető változtatások kísérték. Döntenek a köztisztviselőkről szóló törvényről is, módosítják a gyümölcsösök összeírásának szabályait, és határoznak arról a jelentésről, amely azt vizsgálja, hogyan tartották be 2009-ben és 2010-ben a géntechnológiai előírásokat a magyar mezőgazdaságban. A szavazások után pedig többek közt a hungariku- mokról szóló törvényjavaslat vitájának megkezdése lehet gazdaságilag is fontos téma. ■ VG Sürgősségi osztályok, koraszülött-ellátók, civilek a nyertesek között • 26 PÁLYÁZÓ NYERT fi sürgősségi ellátás fejlesztésére kiírt pályázatokon • 19 kórházat támogattak a kis súlyú újszülöttek, illetve koraszülöttek gyógyítására szolgáló PIC-ek, NIC-ek fejlesztésében • 8 szerződést írtak alá Infrastruktúrafejlesztés az egészségpólusokban pályázatokra, amelyek döntően nagy kórházakhoz tartozó fejlesztéseket jelentenek •több mint 300 egészségre nevelő, szemléletformáló életmódprogram kapott már támogatást (önkormányzatok, civilszervezetek szervezhetnek ebből programsorozatokat) •csaknem íoo olyan képzési pályázat nyert, amelyet munkavállalók, illetve munkaadók is benyújthattak Kétséges az elszakadás Pest megyétől önkormányzatok Tavaly még sokan fontolgatták a népszavazást Uj hitellel kezelnék a BKV egyre súlyosabb bajait Helyezkedés. Ebédidő a megyeváltásra váró Nagykőrös iskolájában A lakók apátiáján vagy lelkesedésén múlhat, hogy elszakadnak-e városok Pest megyétől. A rendkívül rossz anyagi helyzetű és számos belső feszültséggel terhelt megye több településén is eljátszottak az átjelentkezés gondolatával, de konkrét lépésekig alig jutnak el. Nagykőrös lehet az a város, amely elsőként hagyhatja el Pest megyét, és csatlakozhat Bács- Kiskunhoz. A folyamat azonban ott is lassan halad. Czira Szabolcs polgármester még tavaly tavasszal beszélt arról lapunknak, hogy 2012 áprilisában tartanának népszavazást. Ez a dátum már nem válhat valóra, most arról van szó a városban, hogy az idén még lehet referendumot tartani. Helyi forrásaink szerint azonban komolyan veszélyezteti a sikert a részvételi arány. Azt szinte biztosra veszi mindenki, hogy az elszakadáspártiak kerülnének többségbe, ám az országos politikában is jellemző apátia a legtöbbek szerint kihathat a helyi népszavazásra is. Nagykőrös sokkal inkább tartozik már Kecskemét tág vonzás- körzetébe, mint Budapestéhez. Közép-Magyarország régió kistérségei* LEGFEJLETTEBBEK: Budapesti, Budaörsi, Dunakeszi, Érdi, Gödöllői, Gyáli, Monori, Pilisvörösvári, Ráckevei, Szentendrei, Váci, Veresegyházi FEJLETTEK: Aszódi, Dabasi átlagosak: Ceglédi, Nagyká- tai, Szobi ■FEJLETTSÉG ORSZÁGOS ÁTLAGBAN FORRÁS: KSH A polgármester szerint az infrastruktúra-fejlesztésre és a munkahelyteremtésre is jobbak a lehetőségek Dél-Alföld régióban, ezenkívül pedig a budapesti agglomeráció sok forrást elszív a megye külsőbb területeitől. Szintén nehezen érthetőnek találta azt is, hogy Nagykőrösről tüdőszűrésre Törökbálintra kellett eljárni Kecskemét helyett. Pest megye tavalyi válságos anyagi helyzete némileg elviselhetőbb lett azután, hogy ez év elejétől sok megyei intézmény átkerült az államhoz, de a korábbi nehéz idők így is megviselték a településeket. Szintén feszítő az a probléma, amely a megye sokszínűségéből adódik: a fővárosi agglomerációnak teljesen mások a nehézségei és a fejlesztési igényei, mint Cegléd, Nagykáta vagy éppen Szob kistérségének. Ezenkívül pedig sokaknál szólhat a megyeváltás mellett az, hogy az európai uniós források elosztásánál Budapest és Pest megye egy egységnek számít, amely a szegényebb vidéki terület miatt kaphat több támogatást, a pénz nagy része viszont a fővárosba érkezik. Úgy tudjuk, több település vezetői megosztottak az átjelentkezés kérdésében. Információink szerint a Nagykőrös melletti Ko- csér az a hely, ahol a szomszéd város megyeváltása esetén szinte biztos lenne, hogy átmennének Bács-Kiskun megyébe. A Ceglédi kistérségben fekvő Jász- karajenőről pedig olyan információt kaptunk, hogy gondolkoznak a váltáson, ám a földrajzi okok miatt ott már nem Bács-Kiskun, hanem Jász-Nagykun-Szolnok megye lehet a cél. ■ Sz. I. támogatás A hitelszerződések meghosszabbításával vagy állami garanciával támogatott új hitel felvételével lehet ideiglenesen kezelni a BKV helyzetét - jelentette ki Tarlós István főpolgármester, miután Varga Mihály államtitkárral tárgyalt a közlekedési cég sorsáról. Hozzátette, Közbeszerzés nélkül újul meg a Kossuth tér a közösségi beszerzés szabályainak alkalmazása nélkül építhetik át a Kossuth teret Budapesten - döntött a kormány. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerint egy közbeszerzés „olyan alapvető információk átadására kötelezné az országot, amelyek felfedése ellentétes az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeivel”. A projekt határideje 2014 májusa, vagyis íg}' akár a következő választásig tüntetésekre alkalmatlan munka- területté lehet nyilvánítani a Parlament környékét. még nem dőlt el, hogyan kezelnék a BKV adósságállományát. Varga arról beszélt: a kormány nem tudja átvenni a fővárostól a BKV-t. Azt mondta, túl kell lépni az egyszeri, rendkívüli támogatások időszakán. Arról még egyeztetnek, hogy 2013-tól hogyan oldják meg a cég állami támogatását. A költségvetésben zárolt idei 32 milliárd forintról azt ígérte, megkapja Budapest. A járatritkítás tervéről annyit mondott a főpolgármester: csupán célzást tett „arra az elméleti esetre készülve”, hogy ha elfogyna a pénz, elő kell készíteni a paraméterkönyv módosítását. A cég finanszírozásáról szóló fővárosi tervek hétfőn kerülhetnek a kormány elé. Közben a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint, amelyeket az index.hu tett közzé, a BKV-nak a következő öt évben 838 új buszt kellene beszereznie, a mostaniak közül pedig ötszázat azonnal ki vonni a forgalomból. A tervek szerint a buszok üzemeltetését magáncégeknek adnák ki, például a Kravtexnek, Nabinak, a Rábának vagy az Inter Tankernek. ■ Sz. I.
