Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-06 / 5. szám
Tit das: .m A 12 RÉSZES SOROZAT 12. TÖRTÉNETE Helyzetjelentés a tigrismaffia ügyeiről vadkereskedelem Az illegális állatkereskedelem az Interpol szerint közel 20 milliárdos piac Az árrés, amellyel e piac urai dolgoznak, felbecsülhetetlen, miközben a kockázat, hogy elkapják őket, a nullához közelít. Ez a ritka nagymacska a vadállatokkal folytatott üzlet legdrágább portékája, értéke aranyban mérhető. Egy állatot sem üldöznek kitartóbban, mint a tigrist. E faj egye- dei adják a feketézők sötét mérlegének legnagyobb tételét. Nincs még egy állat, amelynek teteme minden részletében ilyen drágán értékesíthető. A bunda, a hús, a csontok hozzák be az első öt számjegyű összeget dollárban. A mancsok, a karmok, a bajuszszőr, a fogak, a pénisz pedig az aranynál is értékesebb. Az első tigrisfarmot 1986-ban létesítik Kínában. A népi köztársaság gazdasága fellendülésnek indul. Egyre több kínai engedheti meg magának a tigrisből készült termékek luxusát: egy prémet dekorációs céllal, tigriskarmot talizmán gyanánt, „tigris- csontbort” a reumatikus panaszokra, porított tigrispéniszt mint potencianövelő szert. Tigrisfarmmal rendelkezni ebben az időszakban a pénznyomtatás jogának birtoklásával vetekszik. Igaz, egy tigrissel költségek is vannak, amíg vágásra alkalmas korba ér - a ketrecek, a gondozók, a táplálék pénzbe kerül. A nyereség mégis hatalmas. És teljesen legálisan halmozódik. Kína ugyan csatlakozott a CITES- hez 1981-ben, ám az egyezmény csak a nemzetközi kereskedelmet szabályozza, az országhatárokon belülit nem. Kína csak 1993-ban - a CITES- irodák, tudósok és állatvédők nyomására - tiltja be a tigriskereskedelmet nemzeti szinten is. Az üzlet alábbhagy. Legalábbis ezt állítja a Traffic nevű szervezet tanulmánya, amely kínai gyógyszerészekkel és bolttulajdonosokkal készült interjúkon alapul. Vajon hitelesek ezek az adatok? Vagy a kereskedelem folytatódik, csak immár a felszín alatt? Annyi bizonyos, hogy a tigriskészítmények piaca az elmúlt években jelentősen megnőtt. A jólét s vele együtt a drága, vadállatokból készült portékák iránti igény olyan országokban is terjed, mint Szingapúr, Malajzia, Vietnam vagy Dél-Korea. Európában és az Egyesült Államokban egyre több ember remél gyógyulást a hagyományos kínai orvoslástól, amelynek készítményeibe a tigris testéből származó anyagokat is vegyítenek. Becslések szerint már csak 3000 tigris él szabadon, értékük aranyban mérhető. Szerencsére több ezren vannak még állatkertekben, védettség alatt. Az is bizonyos, hogy a fogságban élő tigrisek száma folyamatosan nő világszerte, mára becslések szerint 15000 és 20000 között lehet. Ha leszá■ Thakhilek városa a thaiföldi-burmai határon az orvvadászok zsákmányszerző kiindulópontjának számít. mítjuk az állatkertekben, a cirkuszokban és a magánháztartásokban élő állatokat, még mindig 10000-nél is több tigris marad, amelyek léte csak egy dologra enged következtetni: a kereskedelem, ha lefojtva is, de tovább él. Az áru nagyobbik része valószínűleg farmokról származik, amelyek immár illegálisan árulják az állatot és annak részeit. Ami ebben fatális: hogy a farmok fenntartják a keresletet, és nyitva tartják a kereskedelmi útvonalakat. A vadállatokat ebbe az áruforgalomba iktatják be. így a vadon élő tigrisállomány tovább csökken. 2000 óta az egyedek száma ismét megfeleződött. Ma állítólag 3200 tigris él szabadon - legfeljebb. A helyzet annyira drámai, hogy az orosz kormányfő, Vlagyimir Putyin 2010 novemberében csúcsértekezletet hívott ösz- sze a tárgyban: 13 állam, amelynek területén honos a tigris, mentési tervet fogadott el Szentpéterváron, és pénzeket irányzott elő erre a célra. Kína és Oroszország közös új védelmi övezet felállításáról döntött az Amur térségében. Itt, a két gigantikus állam 3600 kilométer hosszú határvonalán komoly gondok vannak: 2011 januárjában orosz vámosok elfogtak egy csempészt, akinél 15 kiló tigriscsontot találtak. És a vadászatnak nincs vége. Mert egy vadállat annyiba kerül, mint az elfogására kihelyezett méreg. Mert a fogyasztók a vadállatot előnyben részesítik a fogságban nevelkedettel szemben. De élve is ejtenek el vadállatokat, mert a tenyészeteknek szükségük van a vérfrissítésre. A genfi CITES-titkárság már 2008 októberében megküldte a tagországoknak 2008/059. számú értesítőjét. Azoknak az állaA cites a Convention on International Trade in Endangered Species rövidítése, s egy olyan egyezményt jelöl, amelyet 1973-ban 80 ország kötött Washingtonban a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmének szabályozására. Időközben az aláírók száma 175-re bővült. Az egyezmény 1. függeléke a kihalástól fenyegetett fajokat moknak, amelyekben tigrisfarmok működnek, gondoskodniuk kell arról, hogy e farmok ne tenyésszék többé a nagymacskákat kereskedelmi mennyiségben. Az írás szerint a lépésekről az országoknak 2009 februárjáig kell jelentést tenniük. Csupán egyetlen állam reagál: Kína. Egyetlen mondattal. S az is teljesen megkerüli a kérdést. A többi állam ignorálja a „2008/059”-est. A CITES-titkárság új határidőt szab: 2009. október 20-át. 2010 márciusában a világ minden tájáról érkezett CITES- küldöttek megbeszélésre gyűlnek össze Dohában. A konferencia időpontjában már rég elmúlt az utolsó határidő is. De tigristenyészeteiről ismét nem tett jelentést egyik állam sem. A CITES titkársága Dohában jelentést prezentál tigrisügyben. tartalmazza. A felsorolt növényeknek és állatoknak, azok részeinek, illetve a belőlük készült termékeknek ki- és beho zatala szinte kivétel nélkül tilos. A kereskedelmi tilalom jelenleg mintegy 600 állatra vo natkozik, ezeket a természetvédelmi szakzsargonban gyakran az 1. függelék fajainak nevezik. A tigris már 1975-ben bekerült a 1. f üggelékbe. A több mint tíz év alatt az illegális tigriskereskedelemmel szembeni küzdelem ügye egy tapodtat sem mozdult előre. Az 1999-es dokumentum, valamint a későbbi CITES- konferenciák jegyzőkönyveinek felidézése kimerítő és tanulságos is egyben. Az elismert tigrisspecialisták csak csodálkoznak, „vajon mi célból kell fogságban tartani ilyen ■ A babona, miszerint aki tigrisből készült termékeket fogyaszt, az részesül a ragadozó erejéből, a faj halálos ítéletét jelenti. nagy populációkat”. Elhatározzák, hogy munkacsoportot hoznak létre. Már a 2008/059- es értesítő megfogalmazását is egy munkacsoport végezte. Öt ország képviselői, tudósok, valamint az IUCN (International Union for the Conversation of Nature and Natural Resources - Természetvédelmi Világszövetség) és a WWF környezetvédelmi szervezet szakértői négy hónapon keresztül vitatkoztak egy alig két A4-es oldal hosszúságú szövegen. Végül abban egyeztek meg, hogy nem tudnak megegyezni. A rövid írást így a CITES titkársága fogalmazta meg. Leírva úgy tűnik, mintha egy hatalmas összeesküvésről lenne A veszélyeztetett fajok védelmében szó. Mintha a CITES-küldöttek, az a mintegy 40 nemzetközi szervezet, amely azt állítja, hogy fellép a tigrisek védelmében, megállapodott volna, hogy örök időkre elnapolja a tigriskereskedelem témáját. Időhúzási manőverek, agyonhallgatás, értetlenkedés: mintha ezek lennének a kölcsönösen elfogadott taktikák. A vonakodásra és a taktikázásra van magyarázat: a félelem. Attól tartanak, hogy Kína a kritikát indoknak találhatja majd az erődemonstrációra, és az országon belül ismét felszabadíthatja a tigristermékek kereskedelmét. A népköztársaság 1993-ban ugyan életbe léptette a kereskedelmi tilalmat, de a tigrisek tenyésztése tovább folyt. Ez paradoxon, amelyet hivatalosan szívesen indokolnak azzal, hogy a fajt meg kell menteni. Ugyanakkor ezeknek a tigriseknek senki nem ismeri az eredetét. A legtöbb állat valószínűleg keverék, a bengáli, az amuri és indonéziai tigrisalfajok kereszteződése. A két legnagyobb kínai farm jelenleg egyenként több mint 1000 tigrist tart. Tulajdonosaik unszolják a kormányt, hogy az ismét engedélyezze a kereskedelmet - mivel állítólag már nem tudják táplálni a sok állatot. Ha nem lenne olyan szomorú a helyzet, az embernek nevetni támadna kedve ezen az érvelésen. A népköztársaság kormánya 1993 óta valóban újra meg újra vitára bocsátja a tilalom kérdését. Kína azt szeretné elhitetni a világgal, hogy a tigrisfarmok nem problémát, hanem megoldást jelentenek. Egy tiszta és gazdaságos megoldást. Hogy mi történne valójában, ha 1,3 milliárd kínai legálisan vásárolhatna tigriskészítményeket, azt nemrégiben kiszámíttatta a Világbank. Közgazdászaik hatalmas, mindent elnyelő szívóhatást prognosztizálnak. A faj halálos ítéletét. Soha többé egyetlen vadon élő tigris sem lenne biztonságban, hiszen testrészeiket a kereskedők - ellenőrzéseknél - a tenyésztett tigrisek részeiként tüntethetnék fel. Ugyan minek fektetnének be 2000-4000 dollárt egy állat felnevelésébe, ha a vadonban is elejthetik? Pláne, hogy a fogyasztók a vadon élő nagymacskákat előnyben részesítik a degene- rált, csirkével etetett példányokkal szemben. Végül is a tigrisek fogyasztása egyetlen dologról szól: a vadság és az erő misztikus bekebelezéséről. Kína tehát túszul ejtette a tigriseket - a világ pedig hagyja magát zsarolni. GEO két lapí Éljen a lehetőséggel, vegyen részt próbaolvasási akciónkban, és fedezze fel a GEO világát! Kérjük telefonáljon 2012. január 9-én hétfőn 8:00 és 16:00 óra között, és igényelje lapcsomagunkat! 0 Telefonon: 06-1-488-5588 © E-mailben: elofizetes@axels.hu Ajánlatunk 2012. januar 9-én beérkezett jelentkezés esetén érvényes. Prébaolvasásl ajánlatunk kizárólag az adott megyei napilap terjesztési területen lakólteiyel/tgrtéAodásI hellyel rendelkező előfizetők által vehető Igénybe, Kérjek, hr® az adott megyei napilap terjesztési területével kapcsolatosan érdeklődjön a megyei napilap helyi tatlévai hívható igyfelszotgálati telefonszámán. Az ajánlatot azok a természetes személyek vehetik Igénybe, akiknek az akdét megelőző 3 bőnapon bellii a megadott személyes adatokkal éVvagy ómen nem veit érvényes, az ajánlatban feltüntetett magazln/magazlnokra előfizetése, és nem volt prébaolvasása sem. Az előfizetésre és adatkezelésre vonatkozó rendelkej,a- n5jt„*zíí í MnőevikrvluvrvíiMn énlnKn a uniau aurlntuvL Imi aMoIaiv A» olnnlAÍlvm ÍAllriAÍAÍAli merínslnair Lnréhhi lonetómotí -iAAAAtvr,kío bltlrltirf bi OV sLplÁkpn vácthrPoÁIrttplr p l/Áczlüt AaziiÁttf ■vSsrTCt 3L tröllXviOr vsroljé3DttyX8üran Iflrtjljd 3 WWW.35lflPvK.IUl vfüolvf*. MZ őjanwioan tvUUillílvU iTsfl^jtfflltvK fWriwJÍH 1 IIfl*l vpSzvvPvrllagvIVa KUIUjllK ni tXí. aiVvIvwntl IvjztVvVVh'lvfV, tr HvflXItJt vttsjtjtjj.
