Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-23 / 19. szám
6 RÖVIDEN Titokzatos forrásokból törlesztett hitelek A DEVIZAHITELEK végtörlesz- tésére fordított 468 milliárd forint mintegy harmadára nem talál magyarázatot szombati cikkében a penzcentrum.hu. Bár a statisztikák még a párnacihát is tartalmazzák, úgy tűnik, mintha a semmiből teremtették volna elő a devizahitelesek az összeg jelentős részét. A portál az október-novemberi 248 milliárd forintnyi végtörlesztés forrásainak 62 százalékát találta meg. A decemberi törlesztések forrásainak 60 százaléka hitelfelvétel és a befektetési jegyek visszaváltása lehet. A statisztikák pontatlanságából származó lyukak mellett a portál szerint valuta, külföldi bankoktól felvett hitelek, statisztika elől rejtve maradt megtakarítások és külföldi és feketejövedelmek jöhetnek még forrásként szóba. Pert nyert az OTP ellen egy devizahiteles első fokon pert nyert az OTP Jelzálogbankkal szemben a gyulai Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének az elnöke - írja a beol.hu. A bankok ugyanis tévedésbe ejtették és anyagi kárt okoztak a hitelfelvevőknek, ' amikor a kezelési költséget devizában állapították meg, ami kárt okozott és törvénysértő. Az ítélet ellen a másodrendű alperes fellebbezett, ezért az ügy január 12-én a Szegedi ítélőtáblára került. A per elindítását megelőzően a Fogyasztóvédelmi Hivatal, a pénzügyi felügyelet, a bankszövetség és a Miniszterelnöki Hivatal is elhárította az adós próbálkozását. Bezárt három bank az Egyesült Államokban HÁROM BANK FEJEZTE BE működését a múlt héten az Amerikai Egyesült Államokban - közölte a szövetségi betétbiztosító társaság. Floridában a Central Florida State Bank nevű pénzintézet zárta be kapuit. Pennsylvania államban az American Eagle Savings Bank jelentett fizetésképtelenséget. Georgiában a First State Bank vált fizetésképtelenné. Tavaly 92, tavalyelőtt 57 bank zárt be az USA-ban. GAZDASÁG Hitel helyett árfolyamgát végtörlesztés Hiába reménykedtek a közszférában dolgozók Nem lesz olcsó kölcsön, csak az árfolyamgát rendszerébe léphetnek be kedvezményekkel a közszféra devizahitelesei. A bankok megkönnyebbülhettek, hiszen ha minden állami dolgozó végtörlesztett volna, aki jelezte az igényét, 190 milliárd forintot bukhattak volna. Herman Bernadett Megszületett a kormányzati döntés arról, miképpen segítse az állam a közszférában dolgozó devizahiteleseket. Bár Orbán Viktor karácsonykor kiküldött, kedvezményes hitelről szóló levele után sokan reménykedtek abban, a végtörlesztésbe beszáll valamilyen módon az állam, és ezzel kapcsolatban többféle tervezet is kiszivárgott az elmúlt napokban. A hét végére kiderült: erről szó sincs. Ehelyett az árfolyamgát rendszerébe lépve kaphatnak majd támogatást az állami dolgozók, erről szintén lesz egy levél, amit Orbán Viktor a napokban el is küld az érintetteknek. Az előzetes felmérések szerint mintegy 70 ezer közszférában dolgozó devizahitelesről lehet szó, ennyien jelezték, hogy szeretnének állami segítséggel vég- törleszteni. Lehetséges persze, hogy egy részük önerőből is meg tudja majd oldani a hitel kiváltását, csak örült volna, ha a piaci kamatozásúnál kedvezőbb konstrukcióhoz juthat az államtól, sokaknak azonban a végtörlesztés így álom marad, és kénytelenek beérni a másik megoldással, amelynek a pontos részleteit egyelőre nem ismertették. A kormány honlapján is olvasható közlemény csak annyit árul el: a dolgozóknak „a végtörlesztésnél kedvezőbb kondíciójú”, állami kamattámogatással kiegészített árfolyamgát rögzítését ajánlják majd fel. A havi törlesztőrészletek pontos megállapításához szükséges - a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozandó - modellszámítások a munkaadókhoz kerülnek majd, így a munkavállalók ott tudnak bővebben tájékozódni. A kormány a gyermekek számától függően biztosít további kamatkedvezményt az igénybe vevőknek, és egy átlagos devizahitellel rendelkező család havi törlesztőrészlete, a konkrét helyzettől függően, átlagosan 30 százalékkal csökkenhet.. (A jelenlegi svájcifrankárfolyam mellett bárki, aki részt vesz az árfolyamgátban, nagyjából ekkora törlesztőrészlet-csök- ' kenéssel számolhat.) A javaslatot a Magyar Bankszövetség is örömmel fogadta. A szakmai szervezet szerint is az árfolyamgátas koncepció továbbfejlesztése lehet a megfelelő megoldás a közszféra devizahitelesei AZ ÁRFOLYAMGÁT ELSŐ Változatát kevés adós választotta, az új konstrukciónak nagyobb népszerűséget jósolnak a bankok, azt remélik, a devizahitelesek legalább féle élni fog vele. Az árfolyamgát tervezett rendszere szerint a frankhitel esetén 180, euróhitel esetén 250 és jenhitelnél 2,50 forinton rögzítik az adós törlesztőrészletét 2016-ig. számára, például oly módon, hogy a devizahitel árfolyamgát feletti tőkerészére fizetendő kamathoz az állam támogatást biztosít. Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára úgy nyilatkozott: a pontos részletek várhatóan február második felére alakulnak ki, ezt követően pedig néhány hónapon belül indulhat a konstrukció. A bankok egyébként is áprilisra ígérték az árfolyamgát új rendszerének indulását, elképzelhető, hogy ebbe a rendszerbe a végtörlesztésből most kimaradt, közszférában dolgozó adósok kerülhetnek be az elsők között. Lehetnek persze olyan állami dolgozók iSj akik mégiscsak kapnak kedvezményes hitelt a munkáltatójuktól. Az Indexnek például a birtokába került egy olyan előterjesztés, amely alapján a kormány úgy dönthet, a közintézményeknek minden szabad pénzüket a végtörlesztés támogatására kell majd fordítaniuk, és vélhetően lesznek is olyan hivatalok, ahol ezt megteszik. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium például vélhetően így tesz, a kormány honlapjára is kirakott dokumena piaci És A rögzített árfolyam közötti törlesztőrészlet tőkerésze egy gyűjtőszámlán halmozódik, és a kedvezményes időszak letelte után kell elkezdeni törleszteni. A különbség a tavalyi árfolyamrögzítési mechanizmushoz képest képest, hogy a gyűjtő számlára csak a tőkerész kerül, a kamatot a bank és az állam együtt állja. tűm tanúsága szerint ugyanis a minisztérium úgynevezett Lakásalapjának terhére a dolgozók kamatmentes kölcsönben részesülhetnek. Aki kap ilyen támogatást, az akár kétmillió forinthoz is juthat, és a kamatmentes hitelt tíz év alatt kell visszafizetni. Nyilvánvaló azonban, hogy nem lesz képes minden közintézmény ily módon támogatni a munkatársait. Korábban voltak olyan elképzelések, hogy az állam a bankokkal megállapodva nyújtana kedvezményes hitelt az állami dolgozóknak. Az egyik arról szólt, hogy az érintettek 2 százalékpontos kamattámogatás mellett kapnának banki hitelt a végtörlesztéshez, a kedvezményes kölcsön maximális összege a gyermekek számától függne. Egy másik elképzelés az volt, hogy az állami dolgozók kamatmentes kölcsönt kaphatnának, amelyhez a három gyereknél kevesebbet nevelő családoknak önerőt kellett volna felmutatniuk. Előzetes számítások szerint mindkét program hatalmas veszteséget okozott volna a bankoknak, és óriási lyukat ütött volna a büdzsében is. Az első változat alapján 635 milliárd forintnyi hitelt váltottak volna ki, ez 190 milliárdos veszteséget jelentett volna a bankoknak, ebből mintegy 55 milliárdot az államnak kellett volna viselnie. Ehhez jött volna még hozzá évről évre a kamattámogatásra fordítandó összeg, amely öt év alatt 28 milliárd forintot tett volna ki. A második verzióban csak 186 milliárdnyi hitelt fizettek volna visz- sza a közszférában dolgozók, ez piaci árfolyamon mintegy 260 milliárd forintnyi tartozásnak felelt volna meg. imm Befektetési célpont lett a magyar ingatlan a végtörlesztés miatt sokan hitték azt, hogy a magyar lakásárak tovább esnek majd. Nos volt némi árcsökkenés, de messze nem akkora, mint amekkorát a piac várt. A lakások ára mélyponton van, de a kiadásukkal is kiemelkedő hasznot lehet elérni. A Duna House elemzése szerint tavaly decemberben a vevők negyede befektetési céllal vásárolt. A privatbankar.hu is idézi a Duna House adatait, miszerint a 2011 szeptembere és decembere közti időszakban megugrott a befektetési céllal vásárlók aránya. Míg szeptemberben mintegy 18 százalék, addig decemberben már szinte minden negyedik vásárló befektetési céllal vett ingatlant. Ami a cég elemzői szerint ennél is izgalmasabb, az az, hogy az általuk vásárolt ingatlanok átlagértéke közel harmadával nőtt, hiszen szeptemberben 9,3 milliós, decemberben már közel 12 milliós átlagáron vették a lakásokat. A Duna House Barométer kiadványban közzétett III. negyedéves lakásárindex csupán 1 százalékpontot esett, és ezen belül a decemberi, vagyis a végtörlesztési időszak eddig legintenzívebb havában sem történt mérvadó árcsökkenés. ■ Decemberben minden negyedik vásárló befektetési céllal vett ingatlant. A Duna House szerint a bizonytalan gazdasági környezet - beleértve az EU országainak leminősítéseit is - írta felül a drasztikus áresésre adott prognózist. Még a lakosság egy része is inkább ingatlanba teszi vagyonát, hiszen ez inflációkerülő megoldás, és olyan vagyonelem is, amely nem likvid, így nehezen mozgósítható állami intézkedésekkel. A végtörlesztők generálta eladási és a vagyonmentéssel felfokozott vásárlói hullám így azt eredményezte, hogy szinte a megszokott ütemben, vagyis nagyon lassú csökkenésben folytatódik az ingatlanárak alakulása idén is. ■ 2012. JANUÁR 23., HÉTFŐ A magyarországi befektetési lehetőségre külföldön is felfigyeltek. A legjobb hosszú távú ingatlanbefektetési helyszínek rangsorát Budapest vezeti - írja a brit The Telegraph. Az erről szóló cikk forrása az a Global Property Guide nevű online oldal, amelyik világszerte az elsőszámú olvasmánya az ingatlanbefektetőknek. I\z árfolyamrögzítés új rendszere Jócskán zsugorodó keretszámok a felsőoktatásban követelmények A Magyar Rektori Konferencia új javaslata: egységesíteni kell az egyetemi nyelvvizsgáztatást Az idén szeptembertől induló felsőoktatási alapképzésben az állam 27150 diák tanulmányait állja. További 15 550 hallgató részösztöndíjat kaphat, vagyis nekik a költségek felét kell állniuk. Az egységes osztatlan képzésben és a felsőfokú szakképzésben részt vevőkkel együtt összesen több mint 48 ezer diák tanulhat teljes vagy részbeni állami támogatással, és ez csaknem 5 ezerrel kevesebb a tavalyi 53 ezernél. Jelentősen megváltoztak ugyanakkor az egyes szakok keretszámai, mely különösen a gazdaságtudományi és a jogi képzéseket érinti. A gazdaságtudományi karok hallgatói létszámának csökkenése Jobbágy Ákos szerint minden érintett intézménynek problémát jelent majd - idézte az MTI a Műegyetem oktatási igazgatóját. Összességében a vártnál egy kicsit jobban alakultak a felvételi keretszámok a Szegedi Tudományegyetem szempontjából - közölte Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes. Azonban változatlanul nem értjük, a társadalomtudományi, a közgazdasági és az osztatlan jogászképzés területét miért fogja vissza ennyire a kormány - mondta a professzor. Mint közöltük: a képzési idő kétszeresét kell idehaza dolgozniuk a közpénzen tanulóknak, miután szerződést köt velük az állam. Ebben a diákok vállalják, a képzési idő kétszereséig, a végzés utáni 20 évben bármikor Magyarországon dolgoznak. Aki a szerződést nem teljesíti, annak vissza kell fizetnie több százezer forintnyi támogatást. Az új felsőoktatási törvény szerint állami nyelvvizsga nélkül is lehet diplomát szerezni. De az ezt kiváltó egyetemi vizsgák rendszere még mindig nem egységes. Ezért a Magyar Rektori Konferencia nyáron elindítaná azt a programot, amelyik garantálja, hogy a különböző intézményekben megszerzett papírok mögött hasonló követelmények és tudás áll. Fontos, hogy a főiskolák, egyetemek egységesen kidolgozott követelményrendszer szerint szervezzék meg a külön nyelvi vizsgákat. A cél az, hogy a nyelvvizsgát nem szerzett hallgatókat hozzásegítsék a nyelvi követelmények teljesítéséhez, és ezek a követelmények biztosítsák a minőséget. A nyelvoktatást és a belső nyelvi vizsgát minél több felsőoktatási intézményben hozzáférhetővé kell tenni közösen meghatározott követelményszintekkel. ■ Minőségi legyen a képzés szintfelméréssel kezdődik, majd ennek függve nyében megadott számú kontakt óra teljesítendő, megszabott, például fél-, egyéves idő alatt A képzés végén a belső nyelvi vizsga az adott intézményben teljesítendő. A részleteket a rektori konferencia február 2-ai ülésén tárgyalja.
