Tolnai Népújság, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-23 / 19. szám
7 2012. JANUÁR 23., HÉTFŐ INTERJÚ munkaerőpiac Többezres foglalkoztatásbővülést vár 2012-re az NGM államtitkára. Czomba Sándor szerint a mostani növekményt nem a közfoglalkoztatás okozta. ELŐNYBEN, AKIK KOMPENZÁLJÁK A BÉRT Az államtitkár is elismeri, hogy a minimálbér 19,2 százalékos emelése miatt segítség kell a cégeknek Nehéz segítség nélkül ráállni a minimálbérre, éppen ezért van a bérkompenzáció - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Czomba Sándor, aki szerint a vállalkozások túlnyomó többsége él majd a lehetőséggel. A gazdasági tárca foglalkoztatásért felelős államtitkára úgy véli: a munkahelyek száma nem a közfoglalkoztatás miatt nő, és továbbra sem tettek le az egymillió új munkahelyről. Braunmüller Lajos- A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy friss tanulmánya szerint a minimálbér nagymértékű emelése leginkább a mikrovállalkozásokat és az exportra termelő cégeket érinti majd hátrányosan, és kedvezőtlenül hat az adóbevételekre is. Indokolt volt ekkora emelés?- Igen. Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is magasabb a minimálbér, még az általunk növelt bérszinthez képest is. A minimálbér alacsony vagy magas szintje mindig relatív. A hazai szint a versenytársainkhoz képest még mindig alacsony.- Rossz nyelvek szerint a 93 ezer forintos minimálbér csak azért született, mert az adóváltozások mellett ennyit kellett emelni, hogy a nettó bér ne változzon, vagyis „senki ne járjon rosszabbul”. Nem lett volna mégis egyszerűbb kevesebbet emelni?- Nem kell ehhez rossz nyelv, mi ezt a számítást elvégeztük, ez a 93 ezer forint természetesen nem véletlenül jutott az eszünkbe. Azt azért ehhez hozzátenném, hogy 2010-ről 2011-re felemeltük a minimálbért 73 ezer forintról 78 ezerre, ez 6,1 százalékos növekedést jelent. Ehhez képest az idén 5 százalékos növelést várunk el, az ezen felül eső részt a költségvetés kompenzálja. Azt persze érzékeljük mi is, hogy a minimálbér 19,2 százalékos emelése segítség nélkül a jelenlegi gazdasági helyzetben nem várható el a vállalkozásoktól. Ezért már január elsejétől él az a kormányrendelet, amely alapján a béremelés öt százalék feletti részét a központi költség- vetés állja, ha a munkáltató valamennyi dolgozójánál végrehajtja azt. A munkáltatókkal folyamatosan konzultáltunk arról, hogyan tudnánk átvészelni ezt az időszakot úgy, hogy legalább ne csökkenjen a foglalkoztatotti létszám, illetve azok, akik tudnak és akarnak fejleszteni még ilyen körülmények között is, kapjanak erre esélyt. Vannak azonban olyan cégek, amelyek ezt az öt százalékot sem tudják teljesíteni. Fontos lenne, hogy ezek ne létszámleépítésben vagy a rész- munkaidő bevezetésében gondolkodjanak, hanem segítsük őket a kompenzációban. A támogatás pályázati rendszerben fog működni, éppen azért, hogy valóban azok vehessék igénybe, akik nem képesek az öt százalékot maguk kigazdálkodni.- Milyen feltételeket kell teljesíteni?- Fontos alapkövetelmény, hogy a munkáltató valamennyi dolgozó esetében hajtsa végre a teljes kompenzációt, mindezt úgy, hogy a 2011-es alkalmazotti létszámhoz képest nem foglalkoztathat kevesebb munkavállalót. Az összlétszám 20 százalékáig elfogadjuk azt, ha a munkáltató részmunkaidőssé alakít át egyes státusokat. Természetesen vannak általános szabályok, mint minden pályázatnál, így a cégnek nem lehet köztartozása, nem állhat csődeljárás vagy felszámolás alatt, és nem lehet rendezetlen munkaügyi kapcsolata. A támogatási igénynek az öt főnél többet foglalkoztató cégeknél el kell érnie az évi 100 ezer forintot, ez alatt többe kerülne a papírmunka, mint a támogatás. Az öt fő alatti vállalkozások esetében ilyen limit nem lesz. Vélhetően a de minimis hatálya alá esik a pályázati rendszer. Fontos az is, hogy a pályázó szervezetnél a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a versenyszféra 215 ezres havi átlagát, nem e fölött van ugyanis a baj, hanem ez alatt. A pályázat viszonylag egyszerűen fog működni. A bírálatkor azokat kívánjuk előnyben részesíteni, ahol a bérköltség magas arányt tesz ki, illetve ahol alacsony a jövedelem.- Mikor lesz elérhető ez a pályázat?- Február végéig szeretnénk a törvénymódosítást az Ország- gyűlésen keresztülvinni, és március elején kiírnánk a pályázatokat. Úgy tervezzük, hogy harminc napot adnánk a pályázásra, szerintem ez elegendő. A nyertes vállalkozások két részletben kapják majd meg a pénzt. Az első félévi összegből januárig visszamenőleg végrehajthatják a kompenzációt, és aztán év végén elszámolunk a többiről.- Mi lesz akkor, ha a munkáltatók jelentős része nem él a lehetőséggel?- A munkáltatónak több lehetősége van. Dönthet úgy, hogy a dolgozók kétharmadánál hajtja végre a kompenzációt, ekkor részt vehet közbeszerzésekben, pályázhat uniós vagy hazai forrásokra. Ebben az esetben viszont kompenzáció címén egy fillért sem kap az államtól. Ha ugyanez a cég végrehajtja minden dolgozónál a kompenzációt, akkor az öt százalék feletti részt járulékkedvezmény címén nem Névjegy CZOMBA SÁNDOR (49) 1986- ban Miskolcon szerzett diplomát a Nehézipari Műszaki Egyetemen, mint okleveles gépészmérnök 1987- ben fejlesztőmérnök a Ferromasch tiszaszalkai gyáregységében 1988- TÓL 1999-ig tanít a vásárosnaményi Ipari és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában 1998- tól 2000-iG Vásámsna- ményben önkormányzati képviselő 1999- TŐL 2006-iG a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ vásárosnaményi kirendeltségének vezetője 1998-től 2002-iG a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés oktatási bizottságának tagja 2006-TÓL a megye 8. számú egyéni választókerületének képviselője 2010-től országgyűlési képviselő és a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára kell befizetnie. Látható, hogy ez klasszissal jobb ajánlat az előbbinél. Ha pedig ehhez még a pályázható állami támogatást is igénybe veheti, akkor ezt fogja választani. Meggyőződésem, hogy a versenyszféra döntő többsége él majd a bérkompenzáció valamelyik formájával.- A kormányváltáskor azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek. A munkahelyek száma nő, de időarányosan eddig nem teljesült a terv. Mikor pörög fel a foglalkoztatás?- Ehhez leginkább egy jól működő gazdaságra lenne szükség. A 2020-as céldátumra az egymillió új munkahelyet azért tűztük ki, mert valóban ennyi munkáskéz hiányzik a magyar munkaerőpiacról. A foglalkoztatáspolitikában ugyanakkor nem a válságos időszakokban lehet eredményeket elérni. 2012-ben mégis az a cél, hogy a meglevő munkahelyek megtartása mellett a foglalkoztatottak számának bővülése folytatódjon.- A mostani növekedés nem a közfoglalkoztatás eredménye?- A statisztikák egyértelműen igazolják, hogy a versenyszférában nőtt a foglalkoztatás. A legutóbbi adatok szerint 42 ezerrel többen dolgoztak az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A növekményt nem a közfoglalkoztatás produkálta. Bár tavaly több mint 260 ezren vettek részt a közfoglalkoztatásban, míg egy évvel korábban csak 120 ezren, a 260 ezerből 190 ezren néhány hónapos, négyórás közfoglalkoztatásban vettek részt. Hatvanezer ember belép, két hónap után kilépnek, és a helyüket újak foglalják el. Egy adott napon a számuk sosem volt több, mint 2010 azonos napján. Ez tehát nem javíthatta a foglalkoztatottsági adatokat, ebből következően a növekedés egyértelműen a versenyszférából adódik. A foglalkoztatás bővülése ugyanakkor nem lineáris vonal mentén történik. Elégedett lennék azzal, ha 2012-ben a munkahelyek megőrzése mellett sikerülne többezres, esetleg tízezres nagyságrendben munkahelyeket létesíteni.- Tízezres nagyságrendben?- így van. A legfontosabb feladat, hogy a munkahelyeket megőrizzük, erre szolgál a bérkompenzáció. Ráadásul a válság idején számos olyan vállalkozás volt, amely képes volt fejleszteni. Az idén is tervezünk munkahelyteremtő támogatást, minden pályázatnál előnyt élveznek majd azok a vállalkozások, amelyek a bér- kompenzációt végrehajtották.- A közfoglalkoztatottak munkájának hatékonyságával kapcsolatban az ember hall néha rémtörténeteket. Ezekkel kapcsolatban mik a tapasztalatok?- Az elmúlt időszak szociális ellátórendszere nem a munkára ösztönzött. Ma a közmunka keretében is értéket kell teremtem, ezért is indítottuk az értékteremtő mintaprogramokat. Voltak és vannak is olyan polgármesterek, akik évek óta jól működtetik ezt a rendszert. Ezeket a Belügyminisztérium által szeptemberben indított mintaprogramokat szeretnénk kiterjeszteni. A tavaly nyáron elfogadott Magyar Munka Tervben az áll, hogy 2012-ben a foglalkoztatás bővülésének 80 százalékát a közmunka, 20 százalékát a versenyszféra adja. 2014 végére szeretnénk elérni, ha ez ötven-ötven százalék lenne. A végső cél tehát a közmunkában is az, hogy sikerüljön a versenyszférában elhelyezkedni. Számos térségben azonban a versenyszféra alig van jelen, az ilyen helyeken a segély helyett a közmunka komoly alternatívát jelenthet. Segéllyel nem lehet annyit keresni, mint közmunkával, közmunkával pedig nem lehet annyit keresni, mint a versenyszférában.- A szakértők gyakran mondják azt, hogy egy komplex, képzésekre, akár egy mentori programra épülő szolgáltató rendszer hatékonyabban térül meg, mint a közfoglalkoztatás, még ha nem is olcsó.- Jól gondolják a szakértők, de nyitott kapukat döngetnek. A Magyar Munka Tervben a harmadik pillér a közfoglalkoztatás és a versenyszféra mellett a szociális gazdaság. Ezeknél a programoknál az a cél, hogy legkésőbb három éven belül megálljának a saját lábukon, és megjelenhessenek a piacon. Ha ez a piac egy adott kistérség intézményeinek zöldségellátása, az is piac. Már az idén akarunk ilyen programokat indítani, amelyhez részben hazai, részben uniós forrásokat használnánk fel. Tehát osztjuk a szakértők véleményét.- Erre mennyi pénz áll rendelkezésre?- Még nem tudom megmondani, jelenleg az igényfelmérés zajlik. Ha szükséges, akkor akár különböző uniós forrásokon belül is át lehet csoportosítani pénzeket. Fordulat a béreknél, leépítések a közszférában A BRUTTÓ ÁTLAGKERESET 2011 novemberében 6 százalékkal, 225 ezer forintra nőtt a KSH pénteki tájékoztatása szerint. Ebben azonban az egyszeri juttatások és prémiumok is benne vannak, az ezek nélkül számított fizetések az első tizenegy hónap átlagában még mindig 200 ezer forint alatt voltak. Novemberig 4,7 százalékos volt az átlagos bruttó béremelkedés, miközben 2010- ben még ugyanekkora visszaesés volt, főként az állami szféra különjuttatásainak megnyirbálása miatt Az alkalmazotti létszám eközben egy százalékkal esett éves alapon novemberben, a magánszektorban nagyon enyhe növekedés volt, de ez nem tudta ellensúlyozni a közszférában bekövetkezett leépítést, ahol a közfoglalkoztatottak nélkül már csak 676 ezren voltak éves átlagban.
