Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)

2011-12-05 / 284. szám

3 2011. DECEMBER 5., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR A Bartina maga az érték évforduló Már 45 éves a világ sok pontján ismert táncegyüttes Magasságában? egy kedves szekszárdi olvasó hívott fel az elmúlt héten, és megkérdezte a véleményemet arról a kifejezésről, amely egyre inkább hódít a televízi­ók bemondóinak nyelvhasz­nálatában. E szókapcsolat pe­dig nem mást, mint a tizen­hat óra magasságában, kilenc óra magasságában. hogy honnan kerülhetett és miért a köznyelvbe ez a név­utó órához, időponthoz kap­csolva, azzal nem kívánok foglalkozni, de azt kijelent­hetem, hogy ilyetén haszná­lata helytelen. Az is igaz vi­szont, hogy terjedőben van, amely állítást bizonyítja, hogy már nemcsak órához, hanem napokhoz és hónap­hoz is kapcsolják: Kedd ma­gasságában állapodjunk meg a találkozóról! Majd február, március magasságában válik nyilvánvalóvá, hogy... azután már a helységne­vekhez kapcsolva is feltű­nik: Szekszárd magasságá­ban ütközött össze a kami­on a személygépkocsival. És végül egy celeb vallomásá­ból az is nyilvánvalóvá vá­lik, hogy Csak hatodik ma­gasságában derült ki, hogy ciki a matek számomra. A helyes az volna, ha a tá­ján, tájt, tájában névutósze- rű főnevet használnánk a magasságában helyett: ti­zenhat óra tájt, kilenc óra tájban, kedd táján. Használ­hatnánk tömörítő ragot is: Szekszárdnál ütközött össze... Esetleg más név­utót: kilenc óra körül, Szek­szárd környékén... tán az volna a legjobb, ha le- szállnánk a magas lóról, és földhöz ragadt helyességgel igyekeznénk magunkat kife­jezni, mert a sok magasság­tól még megszédülünk, és nem leszünk képesek beszéd vagy írás közben kontrollálni magunkat. Ha pedig ez meg­történik, akkor még ilyen szörnyszülött is megjelenhet: „beszéd vagy írás magassá­gában”, és akkor talán az is lehet, hogy „2025 magassá­gában" már nem is beszé­lünk magyarul... Az Aprók csoport Foltin Jolán 1995-ben készített Betyárjáték című koreográfiájának felújításával lépett fel a jubileumi évzárón. A bemutató jól sikerült Messze földre is elvitte, és megőrizte az utókor szá­mára a magyar néptánc­hagyományt a szekszárdi Bartina együttes. Bár a vi­lág sokat változott az el­múlt 45 évben, de az egye­sület továbbra is fontos ér­tékeket közvetít. Molnár Ágnes szekszárd - Ilyen fényesen ta­lán még sohasem ragyogott a Bartina csillaga az elmúlt évtize­dek alatt- mondta a néptánc­egyesület 45 éves fennállásának ünnepén Horváth István. Szek­szárd polgármestere, akinek a fia is az együttesben táncol, büszkén említette, hogy 1500-an váltottak jegyet a szombat esti nagyműsorra. Majd külön-külön méltatta az egyesület vezetőit, a tanárokat, a szülőket és persze a tehetséges fiatalokat, akik tiszte­lik a múltat, és továbbviszik a néphagyományt az elkövetkező nemzedékeknek. A rendezvényt a nagy- és az if­júsági együttes közös, szemet gyönyörködtető produkciója nyi­totta meg. - Az esten mind a 8 korcsoport fellépett, a közönség a régi és az új táncokból is ízelí­tőt kapott - mondta lóföldi Gab­riella egyesületi elnök. A reflek­torok fényében mintegy 300 tán­cos csillogtatta meg tehetségét. A 45 évről levetített film nem­csak a fellépők, de a nézők sze­mébe is könnyeket csalt. Szabadi Mihály alapító művé­szeti vezető köszöntőjét is a nosz­talgia hatotta át. Mint mondta, a Bartina valóban egy nagy család, melynek azok is tagjai marad­nak, akik már nem táncolnak az együttesben. Majd kiemelte, a mai napig nem tud úgy végig­SZEKSZÁRD VÁROSÉRT a MŰ\’é­szet Erejével díjat kapott Farkasné Enyedi Gyöngyi 35, Szabó Lászlóné Márton Judit 30, Nyemcsokné Kárpáti Kata­lin pedig 25 év táncos múltjáért Az aktív táncosok közül Szify Boglárkát tüntették ki, aki 20 éve táncol a Bartinában. Kö­szöntöttek 9 nagycsaládot, az ajándékokat a gyerekek vitték oda az Aranyi, a Szabó, a Szom­bat, a Sándor a Káka, a Szily, a Porkoláb, a Máté és a Grósz menni az utcán, hogy 3-4 sze­mély rá ne köszönne, akik vala­milyen úton-módon az egyesü­lethez kapcsolódnak, vagy kap­csolódtak. Külön örömére szol­gál, hogy az első tán­cosoknak már a gyer­mekei, sőt lassan az unokái is a Bartina hírnevét öregbítik. A 25 éves Farkas Zsuzsanna abban a különleges helyzetben van, hogy édesanyja nemcsak az egyesületben táncolt, de a mai napig csoportvezetőként tevé­kenykedik. A lány 18 éve lépett szülőknek. Továbbtanulás és munkahelyi elfogultságok mi­att búcsúztattak több táncost: Szőts Barbara 5, Anczló Anett 13, Marinkó Ákos 14, Sándor Andrea 18, Grósz Zsuzsanna és Porkoláb Pál pedig 19 évig volt tagja az egyesületnek. A 2011- es évben nyújtott teljesítménye alapján a felnőttek Zatykó Tün­dét és Sipos Gergőt választották a legjobb női, illetve férfi tán­cosnak maguk közül, titkos szavazással. be az egyesületbe, később húga, Fruzsina is követte a családi ha­gyományt. Zsuzsi úgy nyilatko­zott, a Bartina az egész életét meghatározta, és segített felállí­tani az értékrendjét is. A népzene és -tánc szeretete mellett sok élményt is az egyesü­letnek köszönhet. El­jutott Franciaországba, Románi­ába, Hollandiába, Törökország­ba, Kanadába és Szíriába is. A színvonalas rendezvény mo­torja idén is Matókné Kapási Ju­lianna volt, aki azonban idén nem lépett színpadra, miután néhány napja veszítette el édesapját. A több mint tíz színpompás előadás a székekhez szegezte a közönséget. De a fellépésre vá­rók sem tudtak ellenállni a rit­mus és a nóta kettősének. A dí­szes ruhába öltözött lányok akar- va-akaratlanul is táncra perdül­tek egy-egy félreeső zugban. A műsor kalotaszegi tánccal zá­rult, melyet a táborozások alkal­mával tanultak be a fiúk-lányok. A 45 év azonban nem csak a műsornak köszönhetően vált örök emlékűvé. Nyemcsokné Kárpáti Katalin táncpedagógus ugyanis könyvet írt az egyesület történeté­ről A tánc az életünk címmel. Több díjat, kitüntetést is átadtak az est folyamán ■ Könyv is ké. szült a Bartináról. Elvittek a mentők egy rémült kisgyermeket dombóvár Kiürítettek a dombóvári tűzoltóság mun­katársai egy egész lépcső­házat a Vörösmarty utcá­ban tegnap délelőtt, amikor az épület alagsorában lévő kapcsolószekrény füstölni kezdett. A hatóságok az idegenkezűséget kizárták, az esetet elektromos hiba okozhatta. Átszellőztették az épületet, a rendőrség pe­dig lezárta a forgalmas ke­reszteződést, hogy mindez zavartalanul megtörténhes­sen. Bár senki sem sérült meg, egy kisgyermeket el­szállítottak a mentők, mert nagyon megrémült, (má) Rákóczi Szilvia saját városában is fellép SIMONTORNYA A Fényszóró alapítvány Fővárosi nagy­cirkuszban rendezett gála­műsorában nagy sikert ara­tott Rákóczi Szilvia. A ta­mási vak énekes különle­ges tehetségét a közeljövő­ben Simontornyán is meg­csodálhatják, december 21- én fellép a Mindenki kará­csonya rendezvényen, (vl) Most is várják a véradók jelentkezését tolna MEGYe A héten is számít a Vöröskereszt a véradókra. Hétfőn a szek­szárdi véradó állomáson 8 és 17 óra között jelentkez­hetnek. Kedden a szekszár­di polgármesteri hivatal dolgozóit 8 és 14 óra között várják. Szerdán a dunaföld- vári művelődési házban 9 és 16, csütörtökön a medi­nai laktanyában 8 és 12, pénteken a bátaszéki mű­velődési házban 10 és 16.30, valamint a dombóvá­ri vasútállomás várótermé­ben 9 és 13 óra között lesz véradás, (hé) Továbbiak a TEOLhu hírportálon >. GYORSSZAVAZAS II Milyen értékben érdemes Télapóra ajándékot adni? Szavazzon honlapunkon vasárnap 16 óráig: TEOLhu A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. Ezüstöt kapott az ifjú völgységi kutató pályamunka Egy II. világháborúban elesett német katona sírját mutatta be Ráleltek az elveszett ajándékokra a lurkók bonyhád, Budapest Ezüst okle­velet kapott munkájáért Nier Máté a Kossuth Szövetség által kiírt „Hol sírjaink domborul­nak” elnevezésű pályázaton. A felhívás célja az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc, az I. és II. világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei sírhelyeinek felkutatása, ápolása, illetve emlékművek, emlékhelyek felkeresése és be­mutatása volt. A BONI Széche­nyi István Általános Iskola 7. osz­tályos tanulója egy közeli erdő­szélen felfedezett, a II. világhábo­rúban elesett ismeretlen német katona sírját mutatta be munká­jában - tájékoztatta lapunkat Szabó Béláné, az intézmény Nier Máté a pályamunkájában szereplő ismeretlen német katona sírjánál igazgatója. A pályázat ered­ményhirdetése a napokban zaj­lott a Magyar Tudományos Aka­démia könyvtárában. A díjátadó után a résztvevők meghallgatták Pelyach István történész előadá­sát Kossuth Lajos és Görgey Ar­túr nem mindig felhőtlen kap­csolatáról. Majd a meghívottak­nak lehetőségük nyílt a reform­kor nagyjainak leszármazottjai­val beszélgetni. A Görgey, Vörös­marty, Deák, Bolyai, Pilvax és Bajza családok ma élő képviselői kedvesen szóltak a gyerekekhez, és valamennyien arra biztatták őket, hogy folytassák a hagyo­mányápolást, ami egyben a Kos­suth Szövetség legfontosabb cél­ja is. ■ Vízin B. pörböly - Anya, anya, mikor jön már a Télapó?- kérdezték kórusban a gyerekek, miközben az Ökoturisztikai Központban a sínek mellett várakoztak. - Mindjárt - érkezett a válasz, és láss csodát, már fel is bukkant a Rezét gőzös a fák között. A cse­meték lélegzetvisszafojtva vár­ták, hogy a Mikulás kilépjen a szerelvényből. Csengettyűszó kíséretében érkezett a nagysza- kállú, a gyerekek pedig a Télapó itt van című dalt énekelték neki először félénken, majd egyre hangosabban. A valódi izgalmak azonban csak ekkor kezdődtek. Mint ki­derült, a Mikulásnak útközben kilyukadt a zsákja, és az összes ajándék kipotyogott belőle. Most a lurkókon volt a sor, hogy segít­senek felkutatni a meglepetése­ket. Szüleikkel együtt beszálltak a jó pár vagonnal megtoldott gő­zösbe, és elvonatoztak a Vad­megfigyelőhöz. Ott navigációs készülék segítségével derítették fel, merre járt a Télapó, és rábuk­kantak a nekik, valamint az er­dő állatainak szánt finom fala­tokra. A 60-70 gyerek azonban nem csak édességekkel tömhet­te meg a zsebét a vasárnap dél­utáni programon. A Mikulás ér­kezése előtt ugyanis kézműves­foglalkozáson vettek részt, ahol termésekből állatkákat, más anyagokból pedig télapófigurá­kat készítettek. ■ M. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents