Tolnai Népújság, 2011. december (22. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-29 / 304. szám
2011. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 4 AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . Bulizzunk ésszel, és vigyázzunk magunkra A SZILVESZTERT TALÁN minden felnőtt és gyerek egyaránt szereti, hiszen egy új esztendőbe lépünk, és tiszta lapokkal kezdhetünk. Ilyenkor az emberek fogadalmakat tesznek, ami lehet egy rossz szokás leküzdése, de sokan új dolgokba is belevágnak. MÁRA AZONBAN ez az ünnep igencsak megváltozott. Régen tényleg mulattak az emberek, mostanra viszont - főleg a fiataloknál - csak az ivásról és a féktelen éjszakáról szól. És ez cseppet sem veszélytelen. Egy szülőnek szerintem oda kell figyelnie, hova engedi el a gyerekét, mikor és kikkel. Ezeket a kérdéseket viszont vannak, akik nem teszik fel. Ha már a szülő se figyel oda a saját gyerekére, akkor ki, fogalmazódik meg bennünk a kérdés. NÉZZÜK A KONKRÉT ESETET. A gyerek elindul az éjszakába, tíz, tizenegy körül, lehetőleg egy egész csoporttal. Az igényesebbek egy nagyobb, feltűnőbb helyre mennek, de valakinek egy kocsma is megteszi. Jó tanács, hogy ha már elindulunk, mindenképpen többen menjünk, hiszen így sokkal biztonságosabb. Csak olyan helyre üljünk be, ami ismert és voltunk is ott. Az óvintézkedésekről itt se feledkezzünk meg. Idegenektől semmit ne fogadjunk el, ha az asztalon hagyjuk a poharunkat, utána ne igyunk bele, hisz ki tudja, mit tesznek bele. Sok helyen már a 16 évesek is kapnak alkoholt, ez ellen sokat nem tehetünk. HA PEDIG a fiatalkorú ki akar próbálni illegális szereket, a szülő tudta nélkül ezt is bármikor megteheti. De higgyétek el, nem éri meg! Boldog új évet, és ésszel való bulizást kívánok mindenkinek! ■ Cziráki Barbara, i Tamási, BBÁG, 10. a megtörtént esetek Edes Anna tragédiája is valós dolgon alapul A kiszolgáltatott, megalázott lány, Édes Anna tragédiája a valóságban is megtörtént, csak a főszereplőt Schmidt Annának hívták Kíváncsi vagy, milyen események szolgáltak alapul a regények hírhedt gyilkosságainál? Most fény derül a rejtélyekre. Kovács Dominik Csábító vadleányok, gyerekekre éhes farkas, emberevő boszorkány - ismerős szereplők gyermekkorunk meséiből. Ezekben a jól ismert történetekben a való élet gyilkosai, bűnözői jelentek meg rémalakokként. Arra, hogy a szerzők miért örökítették meg ilyen formában a történeteket, az a legegyszerűbb magyarázat, hogy így akarták felhívni az óvatlan kiskorúak figyelmét a rájuk leselkedő veszedelmekre. Ám még valószínűbb, hogy ennek oka az emberekben élő megmagyarázhatatlan borzongásvágy volt, ami a mai napig jelen van a művészetekben. A legbi- zarrabb esetek hosszú idő óta ötletet adnak íróinknak, hogy alkotásaikban ábrázolják őket. Az egyik legismertebb közülük Kosztolányi Dezső Édes Anna című regénye, amelyben a kiszolgáltatott, megalázott cselédlány végül meggyilkolja gazdáit. A mű előzménye, hogy az író gyakran olvasott ilyen hírekről szóló cikkeket az akkori napilapokban, ám jóval a kisregény megírása után kapott levelet egy ügyvéd barátjától: Édes Anna tragédiája a valóságban is megtörtént, csak ott a főszereplőt Schmidt Annának hívták, és az említett ügyvéd védte a tárgyaláson. Kosztolányi: A halál órája című tudósításában a nagy port kavart 1914-es Mágnás Elza-ügy tárgyalását írja le. A várúrnővel szolgálólánya, Kóbori Róza és annak párja, Nick Gusztáv végzett. Egyesek szerint a bűntény célja rablás volt, mások szerint pedig a szörnyű tettet szintén a korlátozottság, kiszolgáltatottság idézte elő. Néhány évvel később megrázó gyilkosságsorozat pattant ki, amely az egész világot megdöbbentette. Tiszazugi asszonyok kerültek a bíróság elé, mert légypapírból kiáztatott arzénnal több családtagjukat megmérgezték. A kor írói, különösen az ekkoriban kibontakozó népi mozgalom képviselői rendszeresen foglalkoztak az esettel. Móricz Zsigmond Tiszazugi méregke- verők címmel tudósított a tárgyalásokról, továbbá Háy Gyula népdrámája, a Tiszazug szintén bemutatja a bűnténysorozatot. Még 1925-ben Léderer Gusztáv csendőr és felesége, Swartz Mici a lakásukra hívták Kodel- ka Ferenc hentesmestert, és hátborzongató módon végeztek vele. A házaspár sötét titka hamar lelepleződött, bíróság elé kerültek, s ezzel útjára indult a Az emberekben élő megmagyarázhatatlan borzongásvágyra építenek az írók. pesti polgárok körében egyfajta Léderer-láz is, a tudósítások, újságcikkek mellett sorra születtek gúnydalok és kupiék. A legemlékezetesebb az egész országot bejárta, évtizedekig énekelték az emberek, hogy „Lédererné, mi van a kosárban, Kodelkának a keze, feje, lába?...”. Karinthy Ferenc 1955-ben megírta Ezer év című tragédiáját, ami valós eseményen alapszik. A mű egy megejtett lányról szól, aki a szégyentől félve elvetél a nővére, szomszédasz- szonya és egy bábaasszony közreműködésével. Sokan a mai napig emlékeznek 1979 egyik legmegdöbbentőbb ügyére, a hárshegyi gyermekgyilkosságra. Molnár Henrik László, a Madách Színház színpadi munkása két tizenévest ölt meg. Az ügy felkeltette Vajda János újságíró figyelmét, aki rendszeresen készített riportot a fiatal elkövetővel és annak családjával. Leginkább a gyilkos édesanyjának vallomásai érintették meg, amelyek alapján egyszemélyes monodrámát írt, címe Pedig én jó anya voltam. A darabot 2007 óta nagy sikerrel játssza a Pinceszínházban Pogány Judit. A hátborzongató történetek művészetekben való felhasználásának koránt sincs vége, hiszen újra és újra feltámad az olvasókban, nézőkben a borzongás iránti vágy, ami az írókat újabb és újabb történetek feldolgozására ösztönzik. A cikk szerzője a simontomyai Vak Bottyán A.M.K. tanulója. pesti koncertje Rihanna végre Budapestre látogatott. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy én is ott lehettem a fergeteges bulin. A koncertet a budapesti Papp László Sportarénában rendezték, ahol 12 500 ember fér el. Persze minden jegy el is kelt, egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Nagyon jó helyen ültünk, mert nemcsak az egész színpadot láttuk rendesen, hanem a közönséget is. Mondjuk Rihanna késett egy egészségeset, de az utána levő két óra feledtette mindezt. Az előtte fellépő DJ már eléggé feltüzelte a közönséget, és mire az est tényleges főszereplője a színpadra lépett, a VIP dühöngő szinte teljesen megőrült. A koncert blokkokra volt osztva: volt egy katonás, (pink ágyúval, és fegyverekkel, meg szuper táncosokkal), volt két bulis (extra rövid ruhával), és volt egy szomorkás (lassú számokkal, és kanárisárga, földig érő ruhával, meg barna térdig érő csizmával). A blokkok között képeket mutattak Rihannáról, és részleteket a zenéiből. Rihanna először egy nagy vibráló gömbből lépett elő, majd egy ágyú tetejéről köszöntötte a visító közönséget. Az énekesnő egyébként nagyon kedves volt, mert lejött a színpadról, és pacsizott a rajongókkal, illetve odajött az előttünk levő állványra és dobolni kezdett. Nagyon sok számot énekelt, és a lassúakat kivéve mindegyiket végigtáncolta. De nemcsak az új, hanem a régebbi számait is színpadra vitte. A koncert fergeteges volt, szívből örülök, hogy ott lehettem, hála az én keresztszüleim- nek. Remek 16. születésnapi ajándék volt! ■ Bálint Edit, Bonyhád, PSEG, 10. b Rihanna tündökölt a színpadon BEMUTATOM A PADTÁRSAM - VERS V ___________________________Igaz barátra leltem . Á. 1 >o éta J AJem ismertem senkit iga- 1 V zán. Teljes kívülállóként léptem be a gimnázium ajtaján. Amikor elfoglaltam a helyem a teremben, láttam, hogy már kialakult egy-két kis csapat az osztályon belül. Én csak csendben figyeltem mindenkit. Eszter meglehetősen feltűnő jelenség volt már akkor is. De nem a külseje terén, hanem a kicsapongó, életvidám, energikus stílusán lehetett észrevenni, hogy ő bizony nem az a visszahúzódó szürke egérféle. Ahogy a barátnőinek mesélte egyedi gesztusokkal a legújabb sztorijait, ahogy a jóízű fel-felnevetéseivel bezengte a termet, ahogy alig hagyott mást szóhoz jutni, ahogy élvezte, hogy a társaság középpontjában van, megjegyeztem magamban: soha nem fog velem barátkozni. Nincs is bennünk közös. Ő amolyan vezér- egyéniség. Az elkövetkezendő 5 év alatt örülhetek, ha a nevemet megjegyzi, gondoltam. P Iső németóránkon az £ volt a feladat, hogy kettes csoportokba rendeződjünk. Kerestem valakit a szememmel pásztázva, hátha párt találok. Eszter hirtelen rámnézett fülig érő szájjal, majd megkérdezte: „leszünk együtt?”. Nagyon meglepődtem, de természetesen igennel válaszoltam, hiszen eddig még egy szót sem szóltunk egymáshoz, gondoltam, hátha összehaverkodunk. Hogy az óra további részében miről beszélgettünk, már sajnos nem emlékszem. FJ e azt soha nem felejtem U el, milyen kedves és barátságos volt. Néhány hét elteltével azon kaptam magam, hogy egyre többet du- málgatunk, poénkodunk, kezdjük jobban megismerni egymást. Hihetetlenül jól esett a nyitottsága. Alig több mint 2 év telt el, mégis mára teljes mértékben megbízom benne. BárMár két éve a legjobb I barátnők vagyunk mikor számíthatok rá és mindent meg tudok beszélni vele. Taszternek azonban van egy £ másik élete is. A tánc. Ha jól tudom, több mint 14 éve táncol egy együttesben, ami szerintem hatalmas odaadásra vall. Minden évben elmegyek egy-egy nagy fellépésére, és gyönyörködve nézem, ahogy hihetetlen átéléssel, fesztelenséggel mozog a színpadon. Csodálom a kitartását. Úgy érzem, napról napra erősödik a barátságunk. 0 2 éve a padtársam és egyben a legjobb barátom. Remélem, míg élek, ez így is marad. m Gracza Virág, Paks, Vak Bottyán Gimnázium, 11. n Ismerlek? Ismerős a fa, ismerős lombok, A zengő patak, mely bennem csobog; Párát szövő gyöngyöző fénybogár, Talpat cirógató makk-roppanás, Ismerős minden sárgálló fűszál. Ismerős vagy, Táj. Titkod csendedben gyengéden súgod, Lényed mélyéhez, mégis, még gyermek vagyok. ■ Alpek Csenge, Bonyhád, PSEG, 12. b Á