Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-25 / 276. szám
Tisztújításra készül a keresztény értelmiség Budapest Háromnapos konferenciát tart a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a hét végén Budapesten. A fórumon a Tolna megyében működő hat KÉSZ-csoport vezetője is részt vesz. Tisztújítás és feladatmeghatározás szerepel a napirenden. A jelenlegi elnök ötéves mandátuma lejárt. Dr. Osztie Zoltán ellenjelölt nélkül indul a poszt ismételt elnyeréséért (wg) Meggyújtják az első gyertyát a koszorún simontornya Vasárnap délután 3 órakor rövid ünnepséget tartanak a Szent István téren felállított nagy méretű adventi koszorúnál. A koszorút az idén is Enesei lózsefné városszépítő adományozta a városnak, (vl) Továbbiak a TEOLhu hírportálon EGYHÁZI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG 2011. NOVEMBER 25.. PENTEK Az ifjúság szétszóródik alapítvány Segítik az időseket, a munkanélkülieket, a cigányokat Kocsis László könyve a decsi egyházközség történetérői Együtt készülnek a közelgő ünnepre a hittanosok bonyhád Adventi kézműves-foglalkozást szervez a bonyhádi Református Egyházközség a hitta- nos gyermekeknek. A programnak a református imaház ad majd otthont. Advent négy szombatján csillanthatják meg kreativitásukat a fiatalok délelőtt 10 és 12 óra között. Az első november 26-án lesz. - Az eseményen amellett, hogy ajándékokat készítünk a gyermekekkel, Jézus születésének történetéről is beszélgetünk velük, sőt, karácsonyi énekeket is tanulunk - tudtuk meg Mészáros Zoltántól. A gyülekezet lelkipásztora azt is elmondta, hogy az imaház ajtaja nemcsak a kicsik, hanem szüleik előtt is nyitva áll. ■ V. B. Arany- és gyémántesküvőt tartottak a templomban pincehely A római katolikus templomban megerősítette házassági fogadalmát két pár, amely 50 illetve 60 éve ott kötött házasságot. Aranylakodalmat ünnepelt Tamás Anna és Katona József, akik már Lánycsókon élnek. A pincehelyi rokonság hazacsalogatta őket és ismét megrendezték a templomi esküvőt. Dékány Margit és Böröcz István gyémántlakodalmukat ünnepelték, 60 éve Pincehelyen kötöttek házasságot és azóta is ott élnek, (vl) Új főgondokot és presbitereket választottak bogyiszló Presbitériumi váT lasztás volt a bogyiszlói református egyházközségnél. Új főgondnokot választottak Pilisi István személyében. A húsz presbiteri helyre huszonöt jelölt volt Két korábbi presbitert nem választottak újra, négy új viszont megkapta a bizalmat: Debreceniné .Farkas Edit, Keresztes József- né, Szűcs Gábor és Tamás István. (sk) Újraszentelték a felújított katolikus templomot kaposszekcső Mintegy 9,5 millió forintból újult meg a kaposszekcsői Szent Erzsébet római katolikus templom. A település pályázati támogatását a jószándékú hívők adományai egészítették ki. A 113 éves épületet november 20-án újraszentelték, dr. Garadnay Balázs pécsi püspöki helynök celebrálta az ünnepi szentmisét, (rt) Garadnay Balázs celebrálta az ünnepi szentmisét „Csodálatos könyvet vehettem kezembe, amit diakónusunk, Kocsis László készített. Meglepetés volt számomra ez a kiadvány, borítóján a 80 éve felszentelt decsi Katolikus Templom képével. Nagy örömet szerzett nekem és remélem mindenkinek, aki majd olvassa, akinek sokat jelent a decsi katolikus egyházközség, hogy ez a remek, múltunkat és jelenünket összefoglaló munka elkészült.” Dr. Málnai János, az egyházközség világi elnöke ajánlja ezekkel a szavakkal az olvasók figyelmébe Kocsis László munkáját, amely a templom építésének 80. évfordulójára jelent meg. Címének megfelelően sok mindent megtudunk belőle, például azt, hogy Decsről az általunk ismert első feljegyzés Szent László király idejéből származik. A Sárköz lakossága a XVI. Század közepétől az 1880-as évekig majdnem teljesen református magyarokból állt, akkor kezdtek katolikusok is letelepedni Decsen. Előbb iskola, aztán plébánia létesült, majd 1931. szeptember 13-án sor került a templom megszentelésére. A könyv különböző fejezeteiből kiderül, történelmünk különböző évtizedeiben hogyan alakult a katolikusok hitélete a Sárköz „fővárosában”. Képet kapunk arról, mi történt a községben a II. világháború végén, az iskolaállamosítások, a Rákosi, majd a Kádár nevével fémjelzett diktatúrák időszakában. A laikus olvasó számára igen hasznos az a 229 lábjegyzet is, amelyek révén a szerző újabb és újabb információkat közöl, eligazít bennünket a hit, a vallás, az egyház világában. Kocsis László munkája napjainkig vezeti el az olvasót, s bizonyára hasznos segítség lesz a majdan megírandó helytörténeti munkákhoz is. ■ Gy. M. Kocsis László A zene jótékony erejére támaszkodnak Gábriel zenekar A dalokkal igyekeznek a vallás felé terelni az embereket Kari Jánosné Csepregi Erzsébet a templomfelújításról beszél. Majdnem száz év elteltével visszakerült az oltárhoz az eredeti, 1775-ös festmény Felújították a sárszent- lőrinci evangélikus templomot. A falut azonban nem a megújulás, hanem a leépülés jellemzi. A lelkipásztor leginkább azt fájlalja, hogy szétszóródik az ifjúság. Wessely Gábor A hétköznapok kilátástalanságai még a lelkipásztort is megviselik. Kari Jánosné Csepregi Erzsébet egy ezer lakosú kistelepülés, Sárszentlőrinc 150 lelkes evangélikus gyülekezetét vezeti. Nagy harcok árán elért kis eredményekről tud beszámolni, s el- kedvetlenedésről, főleg a gyerekek szétszóródása miatt. Édesapja is lelkész volt, s annak nyugdíjba vonulása után lépett ő az otthoni szószékre, 1985- ben. Azelőtt Nagymányokon és környékén szolgált. Templomukat a közelmúltban renoválták 55 millió forintból. Ebből 40 milliót pályázaton nyertek, a manapság szokásos utófinanszírozásra. Tavaly év végére készült el a munka, januárban adták be az elszámolást, de mindmáig csak 35 milliót kaptak meg. Az épületet szépen rendbe tették, sőt a hozzájuk tartozó uzdi templomot is kifestették, s néhány pad fűtését is megoldották ebből a pénzből. Nagy támogatójuk volt a közelmúltban elhunyt főorvos, dr. Kéry Lajos. Felmenői a falut 1722-ben alapító nyolc család között voltak. Először harangot adományozott a templomnak, majd egy digitális órát. A régi óralapot a sekrestyében helyezték el. A régi csúcsdíszt pedig a templomban. Nem a mostani renováláskor került ez le a toronyról, hanem 1952-ben. A szomszéd falu rendőre vetette le, mert Kossuth-cí- mer van a kereszt alatt. S akkor került fel a mostani kereszt. Eredetileg, az 1775-ben, Mária Terézia uralkodása alatt épült templom toronydísze kétfejű sas volt. Karl jánosné Csepregi Erzsébet 1983-ban végezte el a teológiát. Evangélikus lelkipásztori munkáját Nagymányokon, Váralján és a még odatartozó szórványgyülekezeteknél kezdte, majd hazakerült Sárszent- lőrincre, s átvette édesapja helyét, aki 32 évi szolgálat után vonult nyugdíjba. pályájának fontos állomása Ám ezt, 1896-ban lecserélték a Kossuth-címeresre a hazafias érzelmű sárszentlőrinciek. Az oltárkép viszont most változott; majd’ száz év elteltével visszakerült a régi, a megfeszített Krisztust ábrázoló. Ez nagyjából egyidős a templommal, 1775-ben készülhetett, de az első világháborúban megsérült, és csak most tudták restauráltat- ni. A helyén eddig a Jézus a Getsemáne-kertben című alkotás volt látható, amit a gyülekezeti terembe vittek át. A templom tehát rendben van, a falu már nem annyira. Jellemző a leépülés, nincs munkahely s az iskola is megszűnt. Pálfára, volt, amikor férjével és más segítőkkel létrehozta a Zsivora György Népfőiskolái Alapítványt, 1994-ben. Idősek gondozásával, cigányok pasztorá- ciójával, teleház működtetésével foglalkoznak. négy gyermeke van a lelkész- nőnek, három fia és egy lánya. A legidősebb 25, a legfiatalabb 16 éves. Kölesdre, Nagydorogra járnak a gyerekek, nincs már bennük meg az összetartozás élménye. A szétszóródás miatt bajos a hitoktatás, és a nemzeti ünnepek rendezvényein sem vesznek részt, mert a falujukhoz már nem, az iskolájuk községéhez még nem tartoznak. Az elszegényedés, ellehetetlenülés ellen a Zsivora György Népfőiskolái Alapítvány létrehozásával kezdték meg a küzdelmet, 1994- ben. Bár, mint a lelkésznő megjegyzi, a falvak élhetővé tétele nem elsősorban az egyházak feladata lenne. Az alapítvány idős- gondozást, cigányok közötti szociális és karitatív munkát végez, továbbá teleházat működtet. Kialakítottak egy szövőműhelyt is, ami sajnos néhány éves működés után bezárt. A termeléssel nem volt gond, csak az értékesítéssel. Szorgalmazták a földhasználatot is. Tavaly negyven családot láttak el vetőmaggal. De sajnos nincs olyan személy, aki egy ilyen programot végigvinne, menedzselne. Egyik oldalon az ellátással, másikon a munkakedvvel van baj. S ez a sziszifuszi küzdelem elszomorítja még a lelkipásztort is. Édesapja helyét vette át a gyülekezet élén ■ Harangot és toronyórát is adományozott a főorvos. András, Antal Zsófia, Jenei József, Győrfi Lajos, Aradi Rebeka, Kálmán Ákos, Jászberényi Imre, Arndt Bernadett és Antal Bálint. Néhány dal közben Hitter Kitti és Hitter Zsolt színesítette az előadást tánccal. A 12 dal 12 hónapot és 12 állomást jelenít meg. Az együttes tagjai egy egész életutat bemutatva arra igyekeznek rávilágítani, hogy az emberek többsége úgy él, mintha háttal ülne a vonaton. Vagyis a jelen elsuhan mellettük és csak a múltat látják, miközben sodródnak az élet apró szépségeit elvesztve, holott bízni kell Istenben és bátran megfordulhatunk, célokkal megtöltve életünket - tette hozzá a fiatal előadó. ■ Vizin B. bonyhád - A zenekar neve is arra utal, amit célul tűztünk ki társaimmal annak 2008-as létrehozásakor: a dalok segítségével, mögöttes tartalmával a vallás felé terelni a hallgatóságot Hiszen Gábriel arkangyal is Isten hírvivője volt - mondta kérdésünkre Antal Bálint, a Gábriel zenekar egyik alapító tagja. A bonyhádi evangélikus gyülekezet ifjúságából verbuválódott együttes a napokban szélesebb körben is megismertethette legújabb szerzeményeit. A Vörösmarty Mihály Művelődési Központ szinte zsúfolásig megtelt a „Háttal a vonaton” elnevezésű lemezbemutató koncertre. Összesen tizenkettő, vetítéssel egybekötött dallal rukkolt elő Aradi a
