Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-08 / 261. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. NOVEMBER 8., KEDD KÖRKÉP Haza kis községei, egyesüljetek! önkormányzati törvény Kétezer lakos alatt megszűnnének az önálló hivatalok Önhikhpénz: jól jön, de a súlyos gondokat nem oldja meg Jelen állás szerint 2013- tól a kétezer lakos alatti településeken megszűnnek az önálló önkormányzati hivatalok. Az érintett polgármesterek nem mindegyike örül. Munkatársainktól A kétezer lakos alatti településeken 2013-tól nem működhet majd önálló önkormányzati hivatal - többek között ezt is tartalmazza az új önkormányzati törvény tervezete, amit a kormány a múlt héten elfogadott. (A végső szót viszont az országgyűlés mondja majd ki.) A Belügyminisztérium államtitkára a sajtót úgy tájékoztatta, hogy ezeknek a kisebb településeknek egyesülniük, társulniuk kell majd egy másik helyhatósággal. Tolna megye 109 települése közül - ha jól számoltunk - 83 a kétezer fő alatti, azaz a megye önkormányzatainak zöme érintett a témában. A lapunk által megkérdezett Tolna megyei jegyzők - mivel pontos részleteket, számos konkrétumot még ők sem ismernek - egyelőre nem kívántak nyilatkozni. Mindenesetre a tervezetben szereplő elképzelések szerint a társult - együtt a kétezer főt elérő - települések közös hivatalt hoznának létre, de minden településen biztosítani kellene az igazgatási munka folyamatos, vagy időszakos ellátásához szükséges feltételeket. Azaz valamilyen ■ Az elvet támogatja, remélve, hogy a lakosságnak nem jelent hátrányt a változtatás. ügyfélszolgálat mindenütt lenne. Hogy pontosan mely ügyeket, hol és milyen formában lehet majd intézni, azt azonban még nemigen lehet tudni. A számos nyitott kérdés ellenére a polgármestereknek van véleményük, előzetes elképzelésük, de legalábbis reményeik a tervezett változásokat illetően. Sióagárd első embere, Háry János például azt mondta lapunknak: az elvet, tehát a hatékonyabb, és ennek hozadékaként az olcsóbb igazgatást támogatja, igaz, félig-meddig látatlanban, hiszen a konkrét részleteket még Katalin körjegyző (balra) és Marosi Istvánná adóigazgatási ügyintéző a sióagárdi községházán. Még nem tudni, milyen változások lesznek nem ismerik. A polgármester mindenesetre bízik benne, hogy a változás nem lesz hátrányos a helyi lakosság számára, azaz a lehető legtöbb ügyet továbbra is helyben tudják majd intézni. Reméli, hogy az új, közös hivatalok lényegében úgy működnek majd, mint a mai körjegyzőségek. Sióagárd egyébként most Fácánkerttel alkot - jól működő körjegyzőséget - , a két település együtt jelen állapot szerint ép1 pen eléri a kétezer fős lélek- számhatárt. Számos településen nagy a bizonytalanság a kérdést illetően. Braun Attila, a mintegy ezerháromszáz lelkes Szakcs polgár- mestere azt mondta, míg nem ismeri a törvény részleteit, nehéz állást foglalnia a témában, azonban a megoldásokon gondolkodniuk kell. Felvetette például azt is: amíg a jövőbeni járáshatárokat nem jelölik ki, addig azt sem lehet tudni, mely települések jöhetnek szóba társult településként. A bizonytalanság ellenére az (informális) egyeztetések már nem egy helyen elkezdődtek. - A törvénytervezet hallatán már vannak olyan környező települések, amelyek fontolóra vették, hogy hozzánk csatlakoznak. Ezáltal Tevel úgymond mikro- térségi központtá válhatna - vélekedett Héri Lászlóné. A község polgármestere egyelőre nem kívánta elárulni, hogy melyek ezek a falvak. Azt viszont elmondta, hogy vannak fenntartásai a szabályozással kapcsolatban, amelynek pontos részleteit még homály fedi. Konkrét feladataik egyelőre nincsenek az átalakítást tekintve, jelenleg a térség polgármestereivel történő egyeztetésekre koncentrálnak. Van azonban, aki azt reméli, hogy a mostani elképzelések még változni fognak. - Várjuk ki a végét - fogalmazott Braun Zoltán, Györköny polgármestere. - Nem azért szavaztunk bizalmat a kormánynak, hogy ellehetetlenüljön a vidék - tette hozzá, mondván, hogy a vidék minden választáson, így most is, a jobboldalra szavazott. Azt Is elmondta, hogy Györkönyben már nincs önálló hivatal, hiszen körjegyzőségben működik, és főállású polgármester sincs. Viszont szerinte Magyarországon a németeknél már bevált példát nem lehet követni. Ott elegendő lehet egy polgármester, hiszen az összes közmű megvan, nincs olyan sok fejlesztési feladat, mint itthon, ahol mindenért meg kell küzdeniük a faluvezetőknek. Nehezen tudja elképzelni, hogy a járási központok egyes helyismeretet igénylő feladatokat maradéktalanul el tudnak majd látni - hangsúlyozta. Pári kényes az önállóságára A hétszáz lelkes település nemrég vált külön Tamásitól, s nem szívesen adná fel viszonylagos függetlenségét Gere Zoltán polgármester elke- serítőnek nevezi a tervezett változásokat. Bár részletesen nyilatkozni ezzel kapcsolatban csak akkor akar, ha megjelenik és hatályba lép a jog szabály. Úgy érzi: harminc évig elnyomták Pórit, most öt éven át belekóstolhattak az önálló gazdálkodásba, amivel semmi gond nem volt. körjegyzőséget Regöllyel, Szárazddal és Keszőhidegkút- tal közösen tartanak fenn. A helyi polgármesteri hivatalt a lehető legtakarékosabban, két ügyintézővel működtetik. Ei sem tudják képzelni, hogy kinek lenne az jó, ha a helyi ügyintézési lehetőség megszűnne. Átlagosan több mint hatmillió forint jutott az ún. önhiki-támo- gatásban részesült Tolna megyei önkormányzatoknak. Az adat azonban csalóka, hiszen a tolnai önkormányzat például 60 milliós segítséget kapott az államtól, míg Udvari, vagy Várong csak 300 ezret. A megye településeinek harmada, harmincnégy helység részesült most az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatásában, öszszesen 212,4 millió forint értékben. A plusz támogatás nyilván jól jön az igen rossz anyagi helyzetben levő településeknek, de jellemzően nem oldja meg a gondjaikat. Dr. Sümegi Zoltán, Tolna polgármestere elmondta, hogy a most elnyert 60 millió forinttal a város 130 milliós hiányát csökkentik. Peszt Attila, Udvari első embere pedig azt közölte, hogy a háromszázezer forintos támogatás szinte semmire nem elég, valamelyik elmaradt számlájukat fogják kiegyenlíteni belőle. ■ S. K. Támogatott települések Település Támogatás (forint) Alsónána 4 500 000 Attala 1000 000 Belecska 800 000 Bogyiszló 5 000000 Dobrokoz 3 000 000 Felsőnyék 3 500000 Fürgéd 2 000 000 Gerjen 5 000 000 Györköny 5 000 000 Gyulaj 5000000 Iregszemcse 5 000000 Kajdacs 5 000000 Kocsola 4 500 000 Koppányszántó 1 500 000 Kötesd 4 500 000 Kurd 4 000000 Lápafő 1000000 Magyarkeszi 4 000000 Miszla 1000 000 Nagykóny! 3 000000 Nagymányok 8 000 000 Nagyszokoly 3 000000 Nak 1 500 000 Simontornya 8000 000 Szaké ly 4 500 000 Szakcs 2 000000 Szedres 4 000 000 Tamási 44 000 000 Tevel 5000000 Tolna 60 000000 Udvari 300000 Újireg 1000000 Várong 300000 Závod 2 500000 FORRÁS: BELÜGYMINISZTÉRIUM Szép rajzokat küldenek az ajándékokért gesztus Ötletes ajándékkal viszonozzák a váraljai óvodások a segítséget Nálunk futottak legtöbbet naponta a mentőkocsik váralja Levelet írnak a váraljai ovisok. Pontosabban szebbnél szebb rajzokkal csinosítják azt a küldeményt, amelyet az óvó nénik állítanak össze és továbbítanak. Bár a dátum közelsége okot adhatna rá, címzettnek nem a Mikulás lappföldi házát jelölték meg, hanem Váralja partnertelepülését: Hahnheimot. Ugyanis a közelmúltban kapott ajándékokat a kicsik ily módon igyekeznek megköszönni. Pukli Esztertől, a völgységi intézmény vezetőjétől megtudtuk, ottjártukkor az evangélikus istentiszteleten befolyt teljes ösz- szeget nekik ajánlották fel a szervezők. Ebből többek között mosógépet, vasalót és egy úgynevezett mozgásfejlesztő-eszközt vásároltak. Utóbbi sokat segít a kicsik egyensúlyérzékének növelésében. A vezető óvónő arról is örömmel mesélt, hogy - akárcsak települési szinten -, úgy az ő 10 éves kapcsolatukat is gyümölcsözőnek lehet nevezni a német- országi intézménnyel. Többször jártak már egymásnál tapasztalatszerzés céljából. Ezeknek az eszmecseréknek nagy jelentőségük van, hiszen a váraljai egyben német nemzetiségű óvoda is. Pukli Eszter hozzátette, bár a pontos időpontot még nem határozták meg, az biztos, hogy 2012- ben ők látják vendégül a német delegáció tagjait. ■ Vízin B. Rajzokkal köszönik meg a „testvéri” segítséget a váraljai óvodások A mentőellátás tekintetében Tolna megye viszonylag kedvező helyzetben van a régió más megyéihez képes, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal elemzésének több szempontja szerint. Például százezer lakosra 3 mentőállomás és 11 mentőautó, 49 szakállományú, azaz mentőorvos, mentőtfezt, mentőápoló jut, mindegyik adat magasabb az országos és a régiós átlagnál is. Ugyanakkor az adatokból kiderül, hogy a Tolna megyei kocsik igénybevétele a legnagyobb, azok átlagosan napi 126 kilométert futottak tavaly. Arra is rámutat az elemzés, hogy az egy napra jutó esetszám emelkedett az elmúlt években, míg 2008-ban 766 mentőfeladat jutott egy autóra, addig tavaly már 877. Természetesen a mentőfeladatok között első helyen a mentés állt, gyakoriságát tekintve ezt követte a mentőszállítás (gyógy- intézményből gyógy- intézménybe), de jelentős volt az őrzött (fellelési helytől gyógyintéz- ménybe) szállítások száma is. Mindhárom feladattípus száma emelkedett az elmúlt néhány évben. Ugyanakkor csökkent a szüléssel kapcsolatos esetek száma, és a rendezvényeknél is kevesebb esetben volt szükség mozgóőrségre. ■ Hargitai E. ■ Az egy napra jutó esetszám emelkedett. v i
