Tolnai Népújság, 2011. november (22. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-08 / 261. szám
2011. NOVEMBER 8., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 Névadójáról emlékezett meg a megyei könyvtár szekszárd Ünnepélyes keretek között emlékezett meg a névadó születésének évfordulójáról az Illyés Gyula Megyei Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének megyei szervezete. Az ünnepségen az I. Béla gimnázium tanulóinak műsorát követően a hagyományokhoz híven kitüntetéseket, elismeréseket adtak át „Az olvasókért, a kultúráért Tolnában” emléklapot a megye könyvtárosainak javaslatára 2011-ben Gallai Erzsébet, a dunaföldvári Berze Nagy Ilona Városi Könyvtár nyugdíjba vonuló igazgatónője és Gutái István, a paksi Pákolitz István Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója vehette át. Elekes Eduárdnénak, a megyei könyvtár nyugalmazott igazgatójának a Magyar Könyvtárosok Egyesületének (MKE) emléklapját adták át az MKE jubileumi kötetének megírásában nyújtott segítsége elismeréseként. ■ V. M. Technikai gond miatt ismételték a szirénapróbát A paksi atomerőmű 30 kilométeres körzetében telepített szirénarendszer havonta esedékes próbaüzeme során, hétfőn délután technikai probléma miatt meg kellett ismételni a jelzést. Mácsai Antal, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a vezérlőrendszerben történt technikai meghibásodás, így a végpontok többségére nem került ki az indítójel, ezért a javítást követően, a megfelelő engedélyek birtokában megismételték a jelzést. Erre két órával az eredeti időpont után, azaz 15 órakor került sor. A szekszárdi és uzdi átjátszóhoz tartozó szirénák mindkét alkalommal működésbe léptek, de a jelzést megelőzte a figyelmeztetés, hogy próba következik, utána pedig a szöveges tájékoztatás arról, hogy próba zajlott, vázolta az igazgató. Mint elmondta, havonta egyszer van hangos próba, ebből kettő, a márciusi és szeptemberi teljes, a többi morgató próba. A megismételt teszt már sikeres volt, és a „szokásos” eredményt hozta, a berendezések 6,1 százalékánál észleltek hibát. ■ V. T. í Vj, j ____ KÖRKÉP Em elt fővel Ezt a címet viseli a Völgységi Múzeum időszakos vándorkiállítása, amely tegnap Dombóvárra érkezett. A tárlat a bukovinai székelyek 1941-es kitelepítésének 70. évfordulója alkalmából állít emléket a népcsoportnak. A többségében a Bonyhád környéki településeken végzett gyűjtéseknek köszönhetően Andrásfalván és más bukovinai településen megörökített életképek felelevenítik a negyvenes évek előtti időket, s az azóta történteket. A kiállítás egy hétig tekinthető meg a művelődési házban. Az állattartás segíthetne szakmai álláspont Nem megoldás a dél-amerikai gazdálkodás Egyre szélsőségesebb az időjárás, a mediterrán ciklonokat aszályos évek követik. Ezért minden csepp vizet meg kell őrizni a talajban, vélekedik dr. Konkoly Lajos agrármérnök, családi gazdálkodó. Ihárosi Ibolya harc Kisgyermekkora óta a mezőgazdaság közelében töltötte az életét dr. Konkoly Lajos agrármérnök. Családi gazdálkodóként temérdek tapasztalatot szerzett. Ismeri a múltat, a helyi embereket, az agrártermelés minden csínját- bínjáL Gazdaságukban növénytermesztéssel foglalkoznak 120-130 hektáron. A föld egy része saját, kárpótlásból szerzett terület, a többi bérlemény. Fő növényeik a kukorica, búza, napraforgó. Mint mondta, tudja, hogy nem ez az optimális vetésszerkezet Régen, amikor 8-10 növényfajtával foglalkoztak, sokkal jobban meg lehetett oldani a vetésváltást és a talajművelést. Persze abban az időben technikai problémák voltak, míg a későbbi szövetkezeti formában a monokultúra hódított túlságosan nagy teret A tapasztalatai azt mutatják, hogy az utóbbi húsz évben radikálisan megváltoztak az éghajlati viszonyok. Az időjárás egyre szélsőségesebb. A család már 100 éve foglalkozik méhészettel is. Ehhez kapcsolódóan is vannak meteorológiai megfigyeléseik. Ő maga kisgyermekkora óta számon tartja, hogy nyáron aratás után hány nap esett olyan eső, amely ekejárásig átáztatta a talajt. Gyerekkorában szeptember közepéig 6- 8 ilyen eső áztatta a termőföldet. Az utóbbi időben ezek elmaradnak, vagy mint az idén, június húszadika körül szinte egyszerre esett le a teljes mennyiség. Égi- háborúval érkező áztató eső mostanában nincsen, vagy alig van. Helyette mediterrán ciklonok érkeznek, mint tavaly, és úszik minden. Emiatt mintegy 20 hektárnyi területükön szinte semmi sem termett. Ráadásul a víz vagy elszivárog őszig, vagy nem. Ha nem, az a következő évi termést is veszélyezteti. Kérdésünkre dr. Konkoly Lajos elmondta, hogy a probléma megoldása a vetésszerkezet megváltoztatása és az állattartás lehetne. Jelenleg latin-amerikai mintájú gazdálkodás folyik hazánkban az említett három növénnyel. A leszedett magot exportálják, a szerves anyag pedig visz- szakerül a talajba. Ennek van ugyan tápanyag-értéke, amely egy idő után növeli a talaj humuszkészletét. De azért hatékonyabb volna, ha birka-, marha-, vagy sertéstrágya kerülne vissza a földbe. Ez segítené a művelhetőséget, az állattenyésztés pedig csökkentené a mezőgazdasági termelés kockázatát - Régen az volt az alapelv, hogy Szent György hetében vessünk - mondta dr. Konkoly Lajos -, de ezt a szabály mára jóformán el lehet felejteni. Egyre inkább április hatodika és tizediké körül vetik a kukoricát, aminek megvan az a kockázata, hogy a még visszatérő fagy tönkre teszi az éppen kikelő növényt Ebből éppen az idén kaptak leckét a gazdálkodók. A család nagyrészt igen kedvező barna erdei talajon gazdálkodik. Mintegy 30 hektárnyi a mezőségi földjük és csak 12 hektár a réti talaj. Az időjárás szélsőségeivel mégis nehéz megküzdeni. A mediterrán ciklonos évekkel ellentétben 2000-ben, 2003-ban és 2007-ben óriási volt az aszály. Minden csepp vizet meg kell őrizni a szárazművelés lényege, hogy minden csepp vizet már március elején, majd a nyáron meg kell fogni, és megőrizni a talajban, véli dr. Konkoly Lajos mezőgazdász Ha a tarlót tavasszal, majd pedig közvetlenül a betakarítás, illetve eső után, esetleg utána még egyszer megtárcsázzák és hen- gerezik, akkor a víz megőrző dik a talajban. Szemben a sima tarlóval és a fölszántott, kiszáradt, élettelenné vált területekkel a hengerelt talaj minden csepp vizet megtart Ehhez később még hozzájárul a hőmérséklet-különbségből adódó talajpára. Közben a földben lévő sugárgombák, baktériumok elvégzik a dolgukat, és a talajszerkezet úgy alakul, hogy könnyebbé válik az őszi művelés. ■ Túl korán vetik a kukoricát. Három kudarc után megújul a sportöltöző kajdacs Rövidesen megszűnik az áldatlan állapot, ami a sportöltözőben uralkodik, az épületet felújítja az önkormányzat. Jelenleg még a minimális feltételek sem biztosítottak a futballcsapat versenyszerű szerepléséhez, és az utánpótlás nevelésében jelentős szerepet betöltő Bozsik Program rendezvényeinek lebonyolításához. A két öltöző közül az egyik mindössze 16 négyzetméteres, amelyben gyakran harmincán kénytelenek öltözni-vet- kőzni. A játékosokat és a nézőket kiszolgáló szociális létesítmény állapota pedig Boda János polgármester szerint kritikán aluli. Az önkormányzat évek óta szeretne ezen a helyzeten változtatni, de pályázati támogatás nélkül erre képtelen. Eddig három alkalommal pályáztak sikertelenül. Most viszont elnyerték a Belügyminisztériumtól a költségek nagyjából 90 százalékát, így elvégzik a belső átalakítást, a nyüászárók, az elektromos hálózat és az épületgépészeti szerelvények és a a burkolatok cseréjét, továbbá a hő- és talajnedvesség elleni szigetelést. ■ T. V. Két új donor jelentkezett a véradásra szedres Harmincnégyen jelentkeztek az idei őszi szedresi véradásra, közülük huszonötén adhattak vért - tájékoztatott Bar- teczka Mária, a helyi Vöröskereszt véradásszervezője. Két új donor volt: Lajkovics Viktória Ágota és Marosi Evelin. A véradókat a Vöröskereszt ajándékokkal, a községi önkormányzat pedig ebéddel várta. Az iskolások között meghirdetett véradószervező versenyt a Pákolicz Bálint-Pákolicz János testvérpár nyerte. ■ S. K. Lajkovics Viktória Ágota szolgáltátok egy helyen A-tol Z-ig To\naiNépVá| A hír velünk jár! Internetezzen a Tolnai Népújság épületében Szekszárd, Liszt F. tér 3. A lap előfizetői és hozzátartozóik naponta egy órán keresztül vehetik igénybe ingyenes szolgáltatásunkat munkanapokon 8.00 és 19.00 óra között. Három szekszárdi jelölt az év bortermelője Dúzsi, Vida és Heimaiin is esélyes Három szekszárdi borász is esélyes arra, hogy elnyerje az Év Bortermelője 2011 címet, amelyet a Magyar Bor Akadémia idén huszonegyedik alkalommal ad át. Dúzsi Tamás, Heimann Zoltán és Vida Péter mellett a tokaj-hegyal- jai Áts Károly és a Kunsági borvidék képviselője, Gálné Dignisz Éva pályázik a kitüntető címre. Míg az elmúlt években kifejezetten a borász szakemberek, a szaksajtó képviselői, étteremvezetők- tulajdonosok, séfek, sommelier-k véleménye számított, addig tavaly jelentősen szélesedett a kör: a légismertebb borszakmai magazinok száz-száz előfizetője is leadhatta voksát. Idén a borkedvelők, borfogyasztók egy jelentős része is jelölhetett, közel ezren adták le ajánlásukat A szekszárdiak közül a „legrutinosabb versenyző” Vida Péter, aki immáron negyedszer került ■ Heimann Zoltán első ízben került a legjobbak közé. be a jelöltek közé, a roséki- rálynak is nevezett Dúzsi Tamás második alkalommal jutott a döntőbe, míg Heimann Zoltán első ízben lett finalista. Utóbbi számára még ismeretlen az az érzés, amikor ott áll valaki a legjobbak között, és várja, hogy kimondják a nevét. Családjában már a tizedik generáció foglalkozik Szekszárdon borkészítéssel, szőlőműveléssel. A tradíció, a gyökerek és az élet szeretete zsigereikben él. Idén ő kapta a Németországban alapított az „Év Európai Borszakértője” díjat. Ajelölt borászok a már hagyományosnak számító „Borest a Bor Akadémián” elnevezésű rendezvényen mutatkoznak be boraikkal november 18-án a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A megmérettetés második fordulójában a Magyar Bor Akadémia tagjai döntik el szavazással, hogy az öt jelölt közül ki legyen a 2011-es év bortermelője. A sajtótájékoztatóval egybekötött eredményhirdetésre december 2-án kerül sor. ■ R. G. r \ \
