Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-10-16 / 41. szám

2011. OKTOBER 16., VASARNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Új példaképek születtek Pakson LAdSÜ Polányi Máté ismét nyert, ifj. Ledneczki László harmadik lett Polányi Máté megvédte Európa-bajnoki címét ifj. Ledneczki László tizenhárom évesen a felnőttek között harmadik lett A dzsúdó, a kajak-kenu, a sakk és a kosárlabda után Paks új sportág, a lasszózás „fellegvára” lett. Polányi Máté másod­ízben nyert Európa-baj- nokságot, tanítványa, ifj. Ledneczki László pe­dig tizenhárom évesen harmadik lett a felnőttek között. Vida Tünde Overhead, Black weel, Side arm, Back hand, Ocean wave - ezek lasszódobásfajták nevei. Csu­pán öt a ki tudja hány közül. Polányi Máté néhány éve csu­pán egyet ismert, illetve egyet sem, „csak úgy dobálgatott”. Az­tán, amikor Magyarországon Eb-t rendeztek, felfigyelt a do­logra, és módszeres tanulásba kezdett. Régen, amikor még a cowboyok a prérin lovagoltak, talán átugrott volna egy szom­szédos ranch-re, hogy egy ruti­nos társa tanácsát kérje, ma­napság azonban már más lehe­tőségek kínálkoznak. Máté az interneten kutakodott, ismert - meg egyre több dobásnemet, s f mélyítette folyamatosan tudá-1 sát. Az ott látott mozdulatokat I sí megtanulta és gyakorolta, gya- " korolta, gyakorolta. Előbb ott­hon, panellakása nappalijában egy vasalódeszkát, majd a fa­rönköt kinevezve célpontnak, majd a csámpai Fenyves Lovastanyán, ahol másik (több mint) hobbijának, a lovaglásnak is hódol. Első versenyén „csak” a magyarok között lett első, ta­valy a Németországban rende­zett Európa-bajnokságon vi­szont földi lasszózásban a kon­tinens legjobbja lett. Az idei Eb-n még ezt is sikerült megfejelni: nem egy, hanem három bajnoki címet fogott lasszójával, sőt ta­nítványa, ifj. Ledneczki László is feliratkozott a sportág dicső­ségtáblájára: harmadik helyen végzett greenhorn, azaz zöldfü­lű kategóriában. Ez persze nem jelenti azt, hogy itt bárkinek te­remhet babér: a greenhorn fel­nőtt kategória, a paksi fiatalem­ber viszont csupán tizenhárom esztendős. Az idei Eb-t Svájcban, Matzen- dorfban rendezték. A Csámpai Lovas SE versenyzői - ahogy ta­valy is - Fritz Jánosnak köszön­hetően jutottak el a versenyre. Nevezni három kategóriában le­hetett, kezdők, haladók, profik külön mutathatták meg tudásu­kat. Máté a profik számára kiírt vaquero, azaz földről történő munkalasszózás számban meg­védte tavalyi címét, sőt tetézte is, hiszen a horseback, azaz ló­ról teljesített munkalasszózás versenyszámban is bajnok lett, illetve a fináléban, a legjobb hat versenyző összevetésében is ő hozta el az aranyat. Mint el­mondta, kategóriánként tizen­öt-húsz versenyző szerepelt, és igen erős volt a mezőny. A győ­zelmet nem bízta a véletlenre, rengeteget gyakorolt, és ügye­sen taktikázott. - Az volt a tak­tikám, hogy két-három erősebb dobást megtanulok, azokkal be­biztosítom magam, a többit pe­dig kis pontszámú, de biztos do­básokkal végigjátszom - mesél­te. Azt is elmondta, hogy Svájc­ban, a verseny előtt tartott egy trükklasszó-bemutatót, ami a versenytársakat jócskán elbi­zonytalanította, és arra sarkall­ta, hogy erős számokat építse­nek be a programjukba. Többen túlvállalták magukat, a bonyo­lult gyakorlatot nem tudták tel­jesíteni, Máté viszont biztos POLÁNYI MÁTÉT ÉS IFJ. LEDNECZKI LÁSZLÓT Hajdú János polgármester is kö­szöntötte. A polgármesteri keretből százezer forintot ajánlott fel az egyesületnek a nemzetközi siker kapcsán. Mint mondta, a két fiatalem­bernek köszönhetően Pak­son új példaképek születtek. kézzel és tiszta fejjel lasszózta magát az első helyre. Egyes do­básoknál célzás nélkül, azonnal elhajította a kötelet, ami plusz­pontot ér. Persze csak akkor, ha az előírásszerű és sikeres. A kí­vülállók számára idegenül hangzó elnevezések ugyanis pontosan meghatározzák, hogy a lasszót honnan kell indítani, hol kell eldobni, a Scoop loop Legnagyobb érdem, mint hangsúlyozták, hogy nem nemzetközi hírű edzők, ren­geteg pénz és kipróbált edzésprogram van a háttér­ben, hiszen a feltételeket ma­guk teremtették. Esetükben a kitartás, fegyelem, szorga­lom és alázat meghozta eredményét. Polányi Máté: „Sokat kell gya­korolni, szeretni kell csinálni” sHHWMnnHMnnnwHffiKií például oldalról, függőleges hu­rokból induló dobást jelent, a Back hand forward azt, hogy há­tulról előre hajítják el a kötelet. A lasszózás őshazája Amerika, Mexikó, ma is itt virágzik legin­kább. Európában Olaszország­ban hódolnak neki legtöbben. A Csámpai Fenyves Lovastanyán Máté honosította meg. Ő volt ifj. Ledneczi László mestere is. La­cika ugyanazt vallja, mint tré­nere: sokat kell gyakorolni. Isko­laidőben erre kevesebb ideje van, de nyaranta reggeltől estig gyakorol. Mátéval ellentétben ő előbb lasszózott, s csak később kezdett lovagolni, amiben már szintén szép sikereket ért el. El­ső lasszóját hatévesen kapta. El­ső lovát, Dakotát valamivel ké­sőbb, de neki köszönhetően a lovaktól való korábbi félelmét le­győzte, és édesapja, valamint nővére nyomdokain haladva lo­vagolni, versenyezni kezdett. A lasszózásban szerzett trófeák mellé idén még néhány orszá­gosbajnokság- és a westernku- pasorozat-ereklye is kerül, hi­szen mindkét sorozatban több versenyszámban is sikeresen versenyzett Lacika. Az egyre fé­nyesebb eredmények bölcsőjét, a Csámpai Fenyves Lovastanyát szülei hozták létre. Édesapja Ledneczki László 1994-ben vet­te első lovát, hogy vadőrként az­zal járja az erdőt. Az erőszak nélküli lókiképzést és western- stilus 2005 körül honosították meg, első versenyükön 2006-ban indultak el. Ő is, Veronika lánya is számos érmet gyűjtött már a kupasorozatokon, országos ver­senyeken. Ahogy a lovaknál, úgy gyermekeinél is az erőszak- mentesség és kényszer nélküli meggyőzés híve, soha nem eről­tette, hogy Lacika lovagoljon. Ma már mindezt a Fenyves­tanya bázisán létrejött Csámpai Lovas SE keretein belül teszik, s több társukkal együtt öregbí­tik Paks, és azon belül Csámpa hírnevét. Az örök lázadók itt kell igazítani egy picit, a végéből meg lecsip­penteni, ott, legalul meg úgy is mindegy, senki sem veszi észre. Vagy, ha igen, úgysem teszi szóvá. A fod­rász kisasszonynak csak ennyit mond általában a fia­talember, aki már betöltötte az ötvenet, de még mindig juniornak érzi magát. Úgy él, mint a húszévesek. Van­nak ilyen emberek, akik egyszerűen nem hajlandóak megöregedni. S ez így is van jól. Velük lehet ugyan­olyan kedélyesen beszélget­ni, mintha az ember a saját korosztályával trécselne. Ők is lázadók, amolyan magá­nyos farkasok. típusba tartozik a már kicsit idősebb hölgy is, aki ezt-azt eltesz a boltban úgy, hogy nem fizeti ki. Lop. Ez elítélendő, ezzel ő is tisztában van. Csakhogy negyvenezerből él, nem két­millióból, mint egyesek. így felmentést ad magának. Ál­lítja, magányos farkasként csak így tudja megoldani, hogy kihúzza a hónapokat, napokat. Ha szemlesütve is, de néha meg kell tennie. Nó, meg ugye, lázadó típus. Viszket a tenyere. is sokszor kérdez­nek barátaim, ismerőseim, miért lázadok folyton. - Mi értelme van ennek, Tibi? - teszik fel a kérdést, amely már magában foglalja a le­mondást. Azt sugallják, hagyjam az egészet, ettől se jobb nem lesz, se rosszabb. Csak idővel magányosabb. Mert a lázadók általában magányos farkasok. Bár én nemigen nevezném magam annak. DE azért azt a szöveget: hogy csak itt kell igazítani egy picit, a végéből meg le­csippenteni, ott legalul meg úgy is mindegy, senki nem veszi észre, vagy ha igen, úgysem teszi szóvá, ha nem is ebben a formában, de már rengetegszer hallottam. Csak nem a fodrásznál... A feltételeket maguk teremtették Emelt fővel - a hazatérés emlékére Zombán látható a bukovinai székelyek útját megörökítő tárlat Kulináris különlegességek készültek a bográcsokban A hazatérés emlékévének nyilvánította 2011-et a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége, ennek kapcsán vitték el az ország székelyek lakta településeire az „Emelt fővel” című fotókiállítást. A tárlat péntek óta Zombán, a sportcsarnok rendezvénytermé­ben látható. Stocker Antalné, a Zombai Szé­kelyek Egyesületének elnöke el­mondta, nagy örömére szolgált az ünnepségen megjelent szépszámú érdeklődő. A hetven évvel ezelőtti Magyarországra te­lepítést - a vonatutat és a bácskai mindennapokat megörökítő fény­képekből nyílt kiállításon Szűcs Sándor polgármester köszöntet­te a vendégeket, és Rudolf László Az „Emelt fővel” című fotókiállítás péntek óta Zombán tekinthető meg székely családfakutató mondott megnyitóbeszédet. A műsorban a Kétyi Székelykor kórusa adott elő kesergőket, Jakab Erika a Szé­kelyek története, Szentes Máté a Székely karácsony című mesét osztotta meg a jelenlévőkkel. Bí­ró Vilmos és neje dalcsokorral ké­szült, míg három diák - Biró Ger­gő, Máté Bianka és Schweitzer Dorina - az áttelepülés történetét mondták el. Az egyesület vezetője hozzátet­te: a résztvevők között volt olyan, aki személyesen élte át a fotókon látható eseményeket, és voltak kisgyermekes családok is, és so­kan hagyományos viseletben ér­keztek. Az ünnepséget hálaadó szentmise előzte meg. ■ H. E. Töfi kutya vágyakozó pillantásokat vetett szombaton délután a bátaszéki Kővágó csa­lád teraszára. Érthető volt a blö- ki viselkedése, hiszen már messziről érezni lehetett a sváb hagyományok szerint készült saures illatát. Ottjártunkkor a díszes viseletbe öltözött Kővágó Mátyásné éppen a felkockázott sertésmájjal dúsította a remek étket. Vese, szív, tüdő és apróbb húsok - sorolta a korábban be­letett alapanyagokat Gyöngyi. Miközben kevert egyet a kuliná­ris különlegességen megosztot­ta velünk, hogy a hétköznapok során is el szokta készíteni ezt az ételt, csak jóval kisebb meny- nyiségben. A gasztronómiai fesztiválon közel 50-en lakmá- rozhattak belőle. - Még nem kóstoltam meg, de az illata már biztató - szólt közbe a teraszon tüsténkedő férje, Mátyás. Mind­ketten azon az állásponton vol­tak, hogy a különböző népcso­portok egymással való megis­mertetésében nagy szerepet ját­szanak az ehhez hasonló esemé­nyek. Bognár Jenő polgármester is ekképpen vélekedett. - Na­gyon fontosak egy város életé­ben a beruházások és a fejlesz­tések. De a közösségépítő prog­ramok talán még ennél is előke­lőbb helyet foglalnak el, külö­nösen ott, ahol több kultúra él egymás mellett - fűzte hozzá a vezető. ■ Vízin B. A i * I f

Next

/
Thumbnails
Contents