Tolnai Népújság, 2011. október (22. évfolyam, 230.-255. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-10-16 / 41. szám
4 2011. OKTÓBER 16., VASÁRNAP büntethetőség A „nehéz” gyerekeket magára hagyja a rendszer, holott 20-22 éves korukra általában kinőhetnék a bűnözői hozzáállást. Megoldás-e, ha már 12 évesen börtönbe kerül, aki bűnt követ el? A HÉT TEMAJA n n // MINIBUNOZOK A TÖRVÉNYHOZÓK ELŐTT A szakemberek szerint a társadalomnak elfogadóbbnak kellene lennie Miközben a képviselők éppen a kiskorúak büntethetőségének szigorításán vitáznak, egy újabb javaslat a felelősségre vonhatóság korhatárának 14-ről 12 évre való csökkentését kezdeményezi. Az indoklás szerint nemcsak a társadalom, de pont a gyerekek védelmében készült az előterjesztés. De hogy hol a határ, s segíthet-e a drákói szigor, ez a szakembereket erősen megosztja. Kun J. Viktória Brutálisan összevert egy 81 éves asszonyt két 13 éves fiú a Hajdú- Bihar megyei Nádudvaron - adja hírül a rendőrségi közlemény. Az asszony gyümölcsöt adott nekik a kertjéből, de egy gereblyével ütni kezdték, majd megrugdosták, mobiltelefonját és lakáskulcsát pedig elvették. Szinte egyetlen ép rész sem maradt a nő testén. Azonnal kórházba vitték, bordája eltört, fejét összevarrták, agyrázkódása volt. A két gyereket szinte azonnal elfogta a rendőrség. Beismerték a verést, de a rendőrség nem vehette őrizetbe őket, mert még nincsenek 14 éve- s sek, vagyis még gyermekkorúak. | A két fiú továbbra is iskolába jár. A gyermekjóléti szolgálat viszont megvizsgálja családjukat, és akár el is veheti őket a szüleiktől. ■ Ha egy gyerek bekerül a „börtönakadémiára”, az nem segíti a visszailleszkedésben. A fenti eset újabb megerősítés azoknak, akik szigorítani akarják a büntető törvénykönyvet. A Jobbik nemhogy túl puhának tartja a jelenlegi szigorítást, hanem még a büntethetőségi korhatárt is lejjebb szállítaná. Mindezt pedig nemcsak a társadalom megóvása, de - ahogy fogalmaznak - a bűnelkövető gyerekek érdekében is tennék. „Mi lesz azzal a gyerekkel, aki büntetlenül lép tovább egy ilyen ügy után, majd ugyanabban a környezetben folytatja nagyjából ugyanúgy az életét. Maga körül csupán rossz példát lát, senkitől semmiféle segítséget nem kap, egészen biztos, hogy a sorsa itt meg van pecsételve” - érvel a Jobbik. Szilágyi György, a javaslat egyik előterjesztője szerint azzal az érvvel söprik le az amúgy már aláírásgyűjtésen is lévő javaslatot, hogy Európában vagyunk, ez mégsem a Balkán. Pedig a képviselő úgy véli, ha jól körülnézünk, a kontinensünkön is van jó pár példa rá, hogy sokkal fiatalabbakat elővesznek. A nagy különbség viszont, hogy ott segítenek is ezeknek a gyerekeknek. „Mi nem börtönért kiáltunk, hanem egy speciális intézményrendszert szeretnénk mellé, ahol foglalkoznak velük, esélyt kaphatnak, hogy más életet éljenek, s ne váljanak garantáltan bűnözőkké” - mondja a képviselő, aki szerint a szülők, rokonok, ismerősök jó része épp a koruk miatt használja a gyerekeket a bűnelkövetésre. A kezdeményezők szerint a gyermekekből álló „bűnöző bandák” által elkövetett, különösen a vidéken élő idős, magateheteüen embereket sújtó, kegyetlen módon elkövetett bűncselekményeknek mielőbb gátat kell szabni. Vannak azonban esetek, amelyek éppen a szigorítás ellentmondásaira világítanak rá. Tavaly három 15 éves lány egy belvárosi üzletben megpróbált ellopni néhány bizsut. Pár ezer forintos cuccokat.. A három fiatal brahiból, társaik ugratására lopott, azelőtt nem kerültek soha összetűzésbe a törvénnyel. Elkapták őket, rendőröket hívtak, majd beszállították őket a budapesti, V. kerületi rendőrkapitányságra, majd 72 órára bent is tartották őket. Az egyik lányt át kellett szállítani a Szent János Kórház pszichiátriájára. Hogy hol az igazság? Jogvédők szerint a két ügy más és más, élesen szét kell választani őket. „Más kérdés a szabálysértés és más a bűncselekmény. Mi A nevelők, bűnöző gyerekekkel foglalkozó szakemberek szerint az, aki kiszabadul, általában ugyanoda megy visz- sza, ahonnan a börtönbe vitt az útja, hiába esküdöznek ég- re-földre, hogy megváltoznak. Sőt. A Tököli Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében tapasztaltak szerint inkább csak romlik a személyiség, ott csak még jobban kitanulják a bűnözői „szakmát". „MINÉL LEJJEBB visszük a korhatárt, annál kisebb gyerekek kerülnek be a „darálóba”, akik csak azt élik majd meg, sem azt mondjuk, hogy szankciók és következmények nélkül ússza meg valaki a tettét, csak azért, mert fiatalkorú. De a csekély súlyú jogsértéseket ne elzárással kezeljünk. Ha egy kisebb lopást elkövető gyerek bekerül a „börtönakadémiára”, az ott elsajátított ismeretek biztosan nem se- gíük a társadalmi visszailleszkeA büntethetőség alsó korhatára egyes európai országokban Málta 18 év Törökország 18 év Ciprus 17 év Magyarország 14 év Franciaország 13 év Görögország 13 év Lengyelország 13 év Hollandia 12 év Anglia 10 év Skócia 8 év Írország 7 év Svájc 7 év hogy őket csicskáztatják, megalázzák. Határ nincs, mert hatévesek is követnek el egészen durva bűncselekményeket. Ez a gyerekekkel való visszaélés. Az ilyen intézményekben csoportosulások vannak, érdekcsoportok alakulnak. Ha egy fiatalabb ide bekerül, az addig sem túl fényes életkilátásai csak tovább romlanak” - mondja Barabás Tünde, az Országos Kriminológiai Intézet szakembere, aki száz fiatal bevonásával épp most készített vizsgálatot Tökölön. A kutató szerint a bündésben” - mondja Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke. Abban a társadalomkutatókkal is egyetértenek: mindenkinek tudnia kell, hogy hibázott, a társadalom elítéli a tettét, és ezért büntetés jár. De több kutatás azt bizonyítja, hogy - főleg a szabálysértéseknél - a jóvátételi igazságszolgáltatás a hatékonyabb. 20 éves korára kinőheti tetés helyett arra lenne szükség, hogy felmérjék ezeknek a gyerekeknek a helyzetét, kapjanak ellátást és felügyeletet, hiszen ma azokra a gyerekekre sem figyel az ellátórendszer, akik önhibájukon kívül kell, hogy elkerüljenek a családjuktól. „Nyilvánvalóan áldatlan állapot az, hogy csak azért ússzon meg valaki egy bűncselekményt, mert még gyerek. Ahogy az is, hogy a kistelepülések rendőrei csak arra várnak, hogy 14 éves legyen az esetet bizonyítottan elkövető fiatal, és akkor végre megállítHogy úgy nevelünk igazán, ha a fiatal látja tetteinek következményét, és megpróbálja jóvátenni, amit vétett. Mit várunk attól, ha betesszük másik tíz fiatalkorú közé, aki a konfliktusokra ugyanolyan rossz megoldásokat talál, mint ő? - teszik föl a kérdést a szakemberek. A jogvédők a mediációban látják az egyik fő megoldást. „Érthetetlen, hogy ha valaki pár ezer forintnyi értékben lop, nincs lehetősége a kiegyezésre, míg ha mondjuk hatvanezer forintot emel el, már megállapodhat a károsulttal, hogy kifizeti és jóváteszi a kárt, amit okozott, mivel a büntetőeljárásban van lehetőség médiádéra, a szabálysértési eljárásban viszont nincs” - vázolja a szerinte képtelen helyzetet Kádár András Kristóf, aki a korhatár kérdését is egészen másképp látja, mint a törvényalkotók. Szerinte mindez nem büntetőjogi, hanem gyermekvédelmi kérdés. A korhatár-leszállítás pedig egy spirál, hiszen nincs határ, a végén hatják. A büntetőjog azonban nem alkalmas nevelésre. A börtön, elzárás alapvető feladata csakis annyi, hogy elzárjon a társadalomtól olyanokat, akik arra nézve veszélyt jelentenek, de nem az, hogy változtasson. Gyerekekről pedig nem szabad lemondani” - mondja Barabás Tünde, aki szinte kivétel nélkül olyan fiatalokkal találkozott Tökölön, akik többszörösen hátrányos helyzetűek, s látható volt előre, hová kerülnek majd. Közbe ugyanis nem avatkozott be senki, sehol. akár hatéves korig is lemehetünk, de akkor is lesz, aki kicsúszik a körből. A szakemberek szerint a társadalomnak elfogadóbbnak kellene lennie. Hiszen ha valaki, akkor a fiatalkorú elkövető még változhat. Persze nincs adat, „utánkövetés”, ami a nevelőmunka eredményességét jelezné. Sokszor kiderül, az elítéltek nincsenek tudatában annak, amit tettek. Még nem működik az önkontroll, nagy a tudatlanság, és jelentős a kábítószer, az alkohol hatása. Akad fiú, aki egy buszbérletért kapott három évet. Csoportos rablás, elosztották a zsákmányt - a többieké lett a pénz, a mobil. ■ A korhatár-leszállítás egy spirál, a végén akár hatéves korig is lemehetünk. A szakemberek szerint a vizsgálatok eredményei azt jelzik, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők túlnyomó része 20-22 éves korára „kinő” a rizikós életkorból, és beilleszkedik a társadalomba. Tehát nem az a lényeg, hogy minél keményebb legyen a szankció, hanem az, hogy elkerülhetetlen legyen, és a cselekmény ne maradjon felderítetlenül. A vagyon elleni bűncselekmények nagy része ráadásul figyelemfelhívás. Egy fiatal számos jelet ad, amíg eljut például az emberölésig. Csakhogy a társadalom erre nem szívesen figyel. Mert gyermekeink rólunk mutatnak görbe tükröt. A kimutatások alapján az egyik legnagyobb gond az, hogy az elvileg jól felépített gyermek- védelmi jelzőrendszer a valóságban nem működik kellő hatékonysággal. I 1 I k A gyermekkorú bűnelkövetők megoszlása bűncselekmények szerint Személy elleni bűncselekmények ___ 4,17% Kö zrend elleni bűncselekmények 9,82% Vagyon ellel bűncselekmények______________________81,12% EB BŐL lopás 47,25% betöréses lopás _ 13,88% I ___ rablás 5,79% ■Üb* érnem tm m •* * mm Tököli példa: bűnözői akadémia
