Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-01 / 204. szám

• ft KOZELET Beismerte egy korábbi ukrán belügyi tábornok, hogy ő ölte meg 2000 szeptemberében Georgij Gongadze újságírót. Olekszij Pukacs bírósági tárgyalásán a korábbi ukrán elnököt, Leonyid Kucsmát (képünkön) nevezte meg megbízójaként A leleplező cikkeket író Gongadze fej nélküli holttestét egy erdőben találták meg. Megvan a Sanader elleni első vádemelés VÁDAT EMELTEK szerdán Hor­vátországban Ivó Sanader, az adriai ország volt kor­mányfője ellen abban a 90- es évek közepére vissza­nyúló ügyben, amelyben az­zal vádolják, hogy nagy ösz- szegű jutalékot kapott az osztrák Hypo Alpe-Adria banktól. Ez az első ügy, amelyben vádat emeltek a volt miniszterelnök ellen. Sanader tagadja bűnösségét. Újra bíróság elé áll a Sakál november 7-én áll ismét bí­róság elé a hetvenes évek terrorizmusában Carlos és Sakál néven is hírhedtté vált venezuelai bűnöző, ez­úttal négy franciaországi robbantásos merénylettel kapcsolatban. A férfi a Pá­rizs térségében lévő Poissyban tölti életfogytig­lani börtönbüntetését, ame­lyet 1997-ben szabtak ki rá két rendőr és egy informá­tor meggyilkolásáért. Amerika végleg kivonul Irakból barack Obama amerikai el­nök bejelentette, hogy az Egyesült Államok hazave- zényli az Irakban maradt katonáit és befejezi a hábo­rút, így év végére lezárulhat egy nem túl dicső fejezet az amerikai történelemben. A teljes globális kivonulás je­gyében a jövő nyárig 33 ezer katonát fognak vissza­rendelni Afganisztánból is. Obama: Lezárul egy fejezet Balsai is talárba bújik kibővítve Mától már 15 taggal ítélkezhet az Alkotmánybíróság Egy hétig még titokban tartják a közoktatási változtatásokat Mától 15 tagúra bővül az Alkotmánybíróság. Balsai István volt fideszes ország- gyűlési képviselő saját tör­vényeiről is alkotmányos- sági ítéletet mondhat. Vég Márton Mától az eddigi 11 helyett 15 tag­ja van az Alkotmánybíróságnak (AB). Pokol Béla, Balsai István, Szalay Péter, Szívós Mária és Dienes Oehm-Egon a kibővült Al­kotmánybíróság új tagjai 12 évig. Az elnök Paczolay Péter maradt. Az AB létszámbővítését kor­mánypárti politikusok korábban azzal indokoltak, hogy így a tes­tület ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és minél rövidebb időn belül elbí­rálhatja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakont­rollt az AB-től. „Ez teszi lehetővé, hogy az alaptörvény alapján ki­bővített hatáskörű - az úgyneve­zett valódi alkotmányjogi pa­nasszal kapcsolatos eljárások mi­att várhatóan növekedő ügyte- herrel rendelkező - testület meg­felelő, ésszerű határidőben hoz­za meg döntéseit" - írták koráb­ban a fideszes előterjesztők. Az LMP szerint már a jelölési procedúra is a parlamenti jog­szabályok semmibevételével zaj­lott le, az MSZP pedig sem a megválasztásukhoz vezető eljá­rással, sem a jelöltek személyé­vel nem értett egyet. A lobbik egyedül Pokol Béla alkotmány- bíróvá választását támogatta. A legtöbb bírálat Balsai István volt fideszes képviselőt érte poli­tikai elkötelezettsége miatt. A volt MDF-es, majd 2005 óta a Fi- desz-frakcióhoz csatlakozó Bal­sai nehezen tekinthető pártok fe­lett álló személynek. Nevéhez köthető a semmisségi törvény, ami lényegében a rendőrök meg­bízhatatlanságát deklarálva sem­misítette meg a 2006. őszi tömeg­oszlatások nyomán született íté­letek közül azokat, amelyek kizá­rólag rendőri tanúvallomásokon alapulnak. Balsai volt az egyik Alkotmánybíróvá választásához Orbán Viktor gratulál Balsai Istvánnak a parlamenti patkóban szerzője az AB hatáskörét szűkí­tő, az adójogszabályokat a nor­makontroll köréből kivonó tavaly őszi alkotmány-és törvénymódo­sításnak. Két társával ő jegyezte a 98 százalékos különadóról szó­ló első törvényjavaslatot is, amit az AB azonnal alkotmányellenes­nek talált. Ráadásul ő az egyik társszerző­je az Alkotmánybíróságról szóló törvény májusi módosításának, mely a bírók számát 15-re, a kine­vezésük időtartamát pedig 12 év­re növelte. Tudni kell, hogy nem­rég az AB-hez fordult a büntetőel­járási törvény legutóbbi, a hivata­los indoklás szerint a perek gyor­Bárándy Péter megtámadja az új alaptörvényt SZEMÉLYESEN TÁMADJA meg 02 új alaptörvényt az Alkotmány- bíróságon Bárándy Péter. A volt igazságügj'-miniszter azt mondta, szerinte az nem felel meg olyan alapkövetelmények­nek, mint az egyértelműség, a félremagyarázhatatlanság, vagy a jogszabályként való al­kalmazhatóság. A jogász két passzust kifogásol, az egyik a bíróságok döntéshozatalára vonatkozó rész, a másik pedig a nemzeti hitvallás névre ke­resztelt preambulum, amely­ben szerinte ellentmondások és jogilag értelmezhetetlen fo­galmak szerepelnek. sítását célzó módosítása miatt a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András. „Az új szabályozás sérti a törvény által létrehozott bíró­sághoz való jogot, mert a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész dön­tésén múlik, hogy azt hol kell tár­gyalni” - hangsúlyozta beadvá­nyában a főbíró. Ez a törvény szintén Balsai István nevéhez köt­hető, így most majd saját jogsza­bályáról kell megállapítania, hogy az alkotmányellenes vagy sem. Az eddigi tíz bíró közül mind­össze négyen - Holló András, Bragyova András, Kiss László, Lé­vai Miklós - nem voltak a Fidesz jelöltjei. Bihari Mihályt első alka­lommal a szocialisták javasolták, de tavaly nyáron, már Fidesz1 KDNP-voksokkal választották al­kotmánybírónak a szintén Fi- desz-jelölt Stumpf István mellett. lóváhagyta a kormány tegnap a köznevelésről szóló törvény ter­vezetét, melyet a jövő hét elején hoznak nyilvánosságra. Beveze­tik az egész napos iskolát az általánosban, mérsékelt óra­számemelést hajthatnak végre az iskolákban, és szigorúbb fel­tételekhez kötik a felső tagoza­tok működtetését. A pedagógus-szakszervezetek azt várják, minél előbb közöljék a törvényjavaslat koncepcióját. „Remélem, nem folytatódik a köd- szurkálás, és elhárult az akadály az elől, hogy a tervezet széleskö­rű alapos szakmai és érdekvédel­mi egyeztetésének folyamata megkezdődjön” - mondta Mend- rey László, a PDSZ elnöke. Míg a Pedagógusok Szakszervezete is­kolabezárásoktól és komoly lét­számú elbocsátásoktól tart. Hoffmann Rózsa oktatási ál­lamtitkár korábban elmondta: országjárás kezdődik, hogy az érintettek megismerhessék köz­oktatási koncepciókat. ■ Sukoró-ügy: Bajnait újra meghallgatták Bajnai Gordon szerint a sukorói King’s City egymilliárd dolláros­ra tervezett fejlesztése mintegy 2500 munkahelyet hozott volna létre a Velencei-tónál, és évente több millió turistát vonzott volna. A volt kormányfő meggyőződése, a magyar államot nem érheti kár a kaszinóberuházás miatt, a bíró­ság ugyanis vagy jogszerűnek is­meri el a telekcserét, vagy az ere­deti állapot visszaállításáról dönt Bajnai a Központi Nyomozó Fő­ügyészségen szerdán ismét tanú- vallomást tett. 2010. márciusban is kihallgatták, és egy 2008. má­jus 26-án a parlamentben tartott egyeztetésről kérdezték, ame­lyen rajta kívül Gyurcsány Fe­renc és a befektetők vettek részt. A főügyészség vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt nyomoz. ■ NATO-bombázás, EU-s szankciófeloldás Líbia 40 év után először ünnepelték Kadhafi nélkül a ramadán végét A bilincs elől menekült el a Cozma-ügy egyik vádlottja Több ezer líbiai vonult szerdán a Tripoli központjában lévő, fris­sen átnevezett Mártírok Terére, hogy 42 év után először ünne­peljék Kadhafi nélkül a ramadán végét. A szabadtéri imát szigorú biztonsági intézkedések mellett tartották meg. A teret körülvevő épületek tetején fegyveresek posztoltak, a híveket pedig ku­tyákkal vizsgálták át. Moammer Kadhafi szülővá­rosára, illetve jelenlegi feltétele­zett tartózkodási helyére - a ten­gerparti Szirtre és a Tripolitól délkeletre fekvő Bani-Valídra - összpontosította legutóbbi légi csapásait a NATO. Az észak-at­lanti szervezet lőszer-, fegyver-, illetve harcjárműraktárak ellen intézett támadást. Líbia átmene­ti vezetése elvetette azt a gondo­latot, hogy az országba külföld­ről bármilyen jellegű katonai - ENSZ - erőket, illetve megfigye­lőket küldjenek. Uniós diploma­ták eközben azt mondták, hol­nap feloldják gazdasági szankci­ók egy részét, amelyeket az észak-afrikai ország kikötői és üzleti tevékenységet folytató jo­gi személyei ellen foganatosítot­tak. „Líbia gazdag ország, így nincs szüksége pénzügyi támo­gatásra az átmenethez, azon­ban rendelkezésére kell bocsá­tani a befagyasztott külföldi va­gyonelemeit” - hangsúlyozta Franco Frattini olasz külügymi­niszter. ■ Hívők „imarendberT a tripoli Mártírok terén a ramadán ünnep befejeztével Szökésben van a Cozma-gyil- kosság negyedrendű vádlottja, Pál Gábor. A férfit első fokon társtettesként elkövetett testi sér­tés kísérlete miatt ötéves börtön- büntetésre ítélték, de nem kellett börtönbe vonulnia. A bíróság az ítélethirdetés után csak lakhelyelhagyá­si tilalmat rendelt el, így Pál Gá­bor Budapest egész területén mo­zoghatott. Az ügyészség fellebbe­zett. Úgy tudni, Pál Gábor Dob ut­cai lakására kedden hajnalban mentek ki járőrök. Közölték vele, a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását, így el kell vinni­ük. Amikor a bilincset rá akarták tenni a kezére, meglökte a rend­őröket, és elfutott. Hogy most merre bujkál, nem tudni. Min­denesetre a BRFK elrendelte a kö­rözését. Többször átfésülték már azokat a helyeket, ahol Pál isme­rősei és rokonai él­nek, egyelőre hiába. A Cozma-ügyben egyébként az első- és másodrendű vádlott, Raffael Sándor és Németh Győző egyaránt életfogytig tartó fegyhá- zat kapott. Legkorábban 30 év múlva szabadulhatnak. Sztojka Iván harmadrendű vádlottnak 20 évet kell fegyházban letölte­nie. Egyik ítélet sem jogerős. Ma­rian Cozma kézilabdázót 2009. február 8-án gyilkolták meg a veszprémi Patrióta lokál előtt. ■ ■ Nagy blama, hogy nem tudták megbilincselni.

Next

/
Thumbnails
Contents