Tolnai Népújság, 2011. szeptember (22. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-22 / 222. szám

GYERMEKVILÁG * * Jr ^ Kinek köszönt a szegény ember? együtt utazott a Szél, a Hi­deg meg a Meleg, jött rájuk szemközt a szegény ember, már messziről köszönt:- Jó napot, nagyságos uram! Azt mondja a Meleg:- Kinek köszönt az az em­ber? Azt mondja a Szél:- Nekem!- Nem teneked, hanem én­nekem! - mondja a Hideg. ADDIG OSZTOZKODTAK, hogy a szegény ember már elment mellettük. Azt mondja a Me­leg:- Menjünk vissza, kérdez­zük meg! VISSZAMENTEK MEGKÉRDEZNI. Azt mondja a Meleg:- Ugye, nekem köszöntél, te szegény ember?- Nem én, kérem, a Szél nagyságos úrnak.- Megállj, te szegény ember, jöjjön csak el a kánikula, majd adok én neked, olyan meleg lesz, hogy elolvadsz!- Bánom is én, csak a Szél nagyságos úr ott legyen! Azt mondja a Hideg:- Hát akkor nekem köszön­tél?- Nem én, kérem, hanem a Szél nagyságos úrnak!- Megállj, jöjjön csak el a tél, olyan hideg lesz, hogy megfagysz!- Bánom is én, csak a nagy­ságos úr, a Szél nagyságos úr ott ne legyen! Kutya bán­ja a hideget szél nélkül! (Magyar népmese) Egy hegy megy, szembe jön egy másik hegy. En is hegy, te is hegy, nekünk ugyan egyre megy. Ecem, pecem, pompodáré, sárga répa kacincáré. Cérnára, cinegére, hess ki madár a mezőre, álé, álé, álé, pukk! Süni erdő, sík mező, pillangó, pillangó, szortyogó, tátogó, itt lemegyen, itt megáll, itt a kulacs, itt Hüvelykujjam almafa, mutatóujjam megrázta, középső ujjam felszedte, gyűrűsujjam hazavitte, a kisujjam mind megette, megfájdult a hasa tőle. Ez elment vadászni, ez meglőtte, ez hazavitte, ez megsütötte, ez az iciri- piciri mind megette. A hüvelyk mustáros, a mutató mézes, a középső lekváros, a gyűrűs meg krémes. Hát a kicsi? Tiszta maradt? Dehogy maradt! Az is ragad! Hadd nézzek kis tenyeredbe! Kukukk, kukukk, mi van benne? Kerekecske, dombocska, merre fut a nyulacska? Erre, erre, zöld mezőre, jó forrásra, legelőre. Itt megbúvik, itt elbúvik, itt nem látja meg a kuvik, kuvik, kuvik, vik, vik, vik! Közel 100 000 forintos A lovagiasság kora középkor Szerelmes daloktól a keresztes háborúkig Nem fogod elhinni! HOGYAN ÜTNEK VALAKIT LOVAGGÁ? A) Annyi botütést kap a hátá­ra, ahány éves B) Kilenc harangütés hang­zik el a tiszteletére C) Letérdel, s karddal meg­érintik a tarkóját és a vál­lait Válaszolj a kérdésünkre és nyerd meg a 100 állomás, 100 kaland teljes könyvsorozatot és az 50 000 Ft értékű Sodexo vá­sárlási utalványt MIT KELL TENNED? 1. Töltsd ki a lenti nyeremény- szelvényt 2. Vágd ki a jelzett vonal mellett 3. Gyújts össze 6 különböző sor­számú nyereményszelvényt 4. Tedd be egy borítékba, és add fel a következő címre: AS-MKft. Ügyfélszolgálat 1122 Budapest, Városmajor utca 11. „A nyereményszelvények beküldésével hozzájá­rulok, hogy az itt megadott adataimat az Axel Springer magyarországi érdekeltségi körébe tar­tozó társaságok korlátlan időtartamra nyilván­tartásba vegyék, tárolják, feldolgozzák és kezel­jék, részemre előfizetési akcióról, promóciókról és direktmarketing céllal tájékoztatót küldje­nek.” A játék szervezője az Axel Springer Ma­gyarország Kft. A játék időtartama: 2011. szep­tember 19.-2011. október 8. A nyereményszel­vények beküldési határideje: 2011. október 14. Sorsolás 2011. október 18-án 10 órakor, közjegy­ző jelenlétében a Szervező székhelyén (1122 Budapest, Városmajor u. 11.). A sorsoláson min­den határidőig beérkezettszabályos pályázat részt vesz. Szabályos pályázatnak minősül 6 db különböző napon megjelent, a napilapban feltett kérdésre vonatkozó helyes válasz beküldése összegyűjtve. A hivatalos játékszabály megta­lálható a megyei lap online elérhetőségén, a Gyermekvilág aloldalon, kéniés esetén kér­jük, hívja ügyfélszolgálatunkat a 06/40-510- 510-es telefonszámon. A sorsoláson 10 tartalék nyertest húzunk. A nyerteseket telefonon érte­sítjük. A nyereményadót a Kiadó fizeti. A sze­mélyes adatok nyilvántartásba vétele és kezelé­se a személyes adatok védelméről és a közérde­kű adatok nyilvánosságáról,szóló 1992. évi LXIII. törvény és a kutatás és a közvetlen üzlet- szerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok ke­zeléséről szóló 1995. évi CX1X. törvény alapján történik. A résztvevők adataik kezeléséről bár­mikor ingyenesen tájékoztatást kérhetnek, vala­mint kérhetik adataik helyesbítését vagy törlé­sét az adatkezelo@axelspringer.hu vagy az Axel Springer Budapest Kiadói Kft., 1122 Budapest, Városmajor u. 11., marketingosztály címen. Az adatok megadása önkéntes. 14 éven aluli sze­mély esetén az adattároláshoz a gondviselő hoz­zájárulása Szükséges. C/5 N SL s cr a> pö jí Ss* sr N 03 cr □I vct>' Jaufré Rudel francia lovag - bár sze­mélyesen soha nem találkoztak - szerelmes versek özönét küldte Tripolisz (a 12. és 13. században önálló állam a Kö­zel-Keleten) gróf­nőjének. Ami­kor végre meg­látta szíve höl­gye gyönyörű arcát, a lovag a grófnő kar­jaiba hullott és meghalt. Lovagias udvarlók, romantikus széplelkek vagy kemény és kérlelhe­tetlen harcosok voltak a középkor páncélos lova­sai, a lovagok? „A jó pap holtig tanul” - szok­ták mondani. Bizony egy „lovag- tanoncnak” is sokat kellett ügyesednie és okosodnia, amíg lovaggá ütötték. A lovagok kép­zése körülbelül 14 évet vett igénybe. A nemesifjak hétesz­tendősen álltak valamelyik úr szolgálatába. A lovaglás, vala­mint az íj és a nyíl kezelésének fortélyai mellett azt is elsajátí­tották, miként kell a nemesek előtt viselkedni. Amikor ezt az iskolát kijárták, fegyverhordo­zók lettek. Mesterük fegyverei­nek rendben tartása közben a kardvívás művészetét is elles­hették. Ha kiállták a próbákat, akár már 21 évesen igazi lovag válhatott belőlük. A nem lovagi származásúak lovaggá ütésé­nek kiváltsága a királyt, később pedig a püspököt illette meg. A lovaggá ütés szertartásával az ifjú hivatalosan is lovag lett. A ceremóniára a jelölt hossza­san készülődött. A nagy nap előtti estén hideg fürdőt vett, majd egyszerű, fehér ruhát öl­tött. Az egész éjszakát a temp­lomban töltötte - térdre eresz­kedve imádkozott, miközben megvallotta bűneit. Ez a vigíliá­nak is nevezett virrasztás vallá­si eredetű. A nagy ünnepek előtti napon, illetve éjjelen a hí­vők Istenhez fohászkodtak. Az idők folyamán a lovaggá ütés szertartása is megválto­zott. Először csak a leendő lovag tarkóját érintették meg a kard­dal, később már a vállát is. A lovagok viselkedését szabá­lyok sokasága határozta meg. Az előírások e gyűjteményét a lovagiasság kódexének nevez­zük, amely szerint egy lovag bátran és becsületesen küzd a harcmezőn, az ellenfelének megadja a kijáró udvariasságot és tiszteletet. A lovagi kódex ab­ban is eligazítást adott a lova­goknak, miként viselkedjenek a hölgyekkel szemben. Azt a lovagot, aki megszegte az irányadó szabályokat, meg­szégyenítették és megbüntet­ték. A kegyvesztett harcosok ál­talában a csatában bizonyultak gyávának, de az is előfordult, hogy csaltak a lovagi tornán, vagy éppenséggel lóvá tették egy lovagtársukat. Nincs lovag ló nélkül. A mó­dosabb lovagok nem szenved­tek hiányt a négylábú barátok­ban sem. A legnehezebbel in­dultak a csatákba és a lovagi tornákra (csatalovak), gyors pa­ripákat tartottak a lovaglásra (hátasló), valamint zömök álla­tokat a teherhordásra. Az olasz és spanyol csatalovaknak mesz- sze földön híre járt: gyorsak, ugyanakkor erősek és izmosak voltak. A keresztes hadjáratok alatt az európai hatalmaknak a Szentföld (Palesztina) vissza­szerzésére irányuló katonai ak­cióit értjük. A Földközi-tenger keleti térségében, az úgyneve­zett Közel-Keleten fekvő Palesz­tina a mohamedánok és a ke­resztények számára a mai na­pig szent helynek számít. Ez az a föld, melyet Isten kiválasztott népének, a zsidóknak adott, és itt élt a Megváltó, Isten fia. A mohamedán vallású törökök, akik Jézust csupán prófétának és nem az Isten fiának tartják, megszerezték az irányítást a térség fölött. II. Orbán pápa 1095-ben ezért szólított fel min­den keresztény uralkodót a Szentföld visszaszerzésére. A lovagok a keresztet választották jelképüknek - innen ered a ke­resztes hadjárat elnevezés. 1096 és 1291 között kilencszer hirdették meg a szent háborút. A keresztes lovagok, hogy a jóval nagyobb muszlim sere­gektől megvédjék a már meg­szerzett területeket, hatalmas várakat emeltek. Ezek közül nem egy katonák ezreinek nyújtott menedéket szolgákkal, lovakkal együtt. Akko kikötőjé­ÍOO állomás, 100 kaland A Gulliver kiadó szenzációs ismeretterjesztő könyv- sorozata az iskolások számára. Kapható a könyvesboltokban. nél (a mai Izrael északi részén) a keresztesek egy olyan erődöt építettek, melynek nagy része a föld alatt található. Miután a keresztes csapatok sorra megbuktak, 1212-ben a történelem egyik legnagyobb tévedésének bizonyuló hadjára­ta vette kezdetét. Abban a hit­ben, hogy a bűntelen, ártatlan gyermekek sikerrel járhatnak, alig tizenévesekből álló csapa­tokat indítottak útnak a Szent­földre. A gyermekek többsége a földközi-tengeri kikötőket sem érte el, sokuk a tengerben lelte halálát. A csekély számú túlélő pedig a rabszolgapiacokra ke­rült. A harmadik keresztes hadjá­ratban mindkét oldalon igazi vezéregyéniségek álltak. A tö­rököket az a Szaladin vezette, aki elfoglalta Jeruzsálemet. A Szent Város visszahódítására pedig I. Frigyes német-római császár, Oroszlánszívű Richárd angol és II. Fülöp Ágost francia király szövetkezett - eredmény­telenül. A magyar királyok kö­zül II. András (1205-1235) vezetett keresztes hadjáratot 1217-18-ban. Fellépése - sok más katonai akciójához hason­lóan - kudarcba fulladt. A keresztesek szent háborút vívtak szent cél érdekében - legalábbis elviekben. A valóság­ban azonban ezeknek a hadjá­ratoknak a hátterében Paleszti­na visszaszerzése mellett egyéb gazdasági-politikai okok is rej­tőztek. Az itáliai kereskedők a jó üzlet, a francia lovagok a nagy gazdagság, az angol papok pedig a kiváló ereklyevadászat lehetőségét látták a keresztes hadjáratokban.

Next

/
Thumbnails
Contents