Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-08-21 / 33. szám
2011. AUGUSZTUS 21., VASARNAP SZTORI 5 Hungarikum lehet a Dobos-torta édesség A tradíció és a minőség miatt is szeretnék levédetni a híres hazai édességeket Hungarikummá akarja nyilváníttatni a cukrász ipartestület a Dobos-tortát, a Rákóczi-túróst, a somlói galuskát, a bejglit és a pozsonyi kiflit. Azt szeretnék, ha csak az eredeti recept alapján készülhetnének. A pozsonyi kifli nem biztos, hogy hungarikum lesz, mivel Pozsony már levédette. Fábos Erika Híres édességek, híres alkotók A hazai cukrászati termékek közül a legnagyobb karriert a Dobos-torta futotta be az egész világon. Japántól Amerikáig kínálják a cukrászdák és még az igen kifinomult franciák is rajonganak érte, de itthon sem hiányozhat egyetlen magára valamit adó üzlet palettájáról. Mióta 1885-ben megalkotója, Dobos C. József bemutatta, töretlen a népszerűsége - mondta Pataki János, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestületének elnöke. - Titka a vajkrém, amit azért talált fel Dobos C. József, hogy az akkoriban igen nehezen megoldható hűtés ellenére is sokáig friss és tartós desz- szertet alkosson. Első kóstolói közt volt Erzsébet királynő és Ferenc József császár is. A finom ízek és a híres receptek mögött ugyanis izgalmas kultúrtörténeti históriák is rejlenek. Már csak ezekre való tisztelettel is megérdemelnék ezek a sütemények, hogy a fogyasztók mindig ugyanolyan kiváló minőségben juthassanak hozzá. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete ezért azt találta ki, hogy a legismertebb süteményeket felvetetik az Élelmiszerkönyvbe. Ez egy olyan kódex, ami szigorú leírással rögzíti, hogy egy-egy élelmiszert milyen alapanyagokból, milyen technológiával kell előállítani, de még azt is, hogy kell kinéznie. Onnantól, hogy egy élelmiszer bekerül ebbe a könyvbe, ellenőrizhetik, hogy azok, akik azt előállítják, betartják-e és ha nem, büntethetnek is érte vagy ahol nem tartják be a receptúrát, ott át kellene nevezni a süteményeket. Pataki János, aki egyúttal a Cukrász Világszövetség elnöki Kakaóval és barackízzel készül DOBOS-TORTA Dobos C. Józsefet a magyar cukrászipar egyik megteremtőiéként tartják. Már dédapja II. Rákóczi Ferenc fejedelem szerencsi kastélyában volt szakács- és cukrászmester. 1885-ben készítette el a róla elnevezett „Dobos-tortát”. Csak amikor 1906-ban nyugalomba vonult, adta ki kezei közül az addig szigorúan őrzött receptjét. MINYON Gerbaud Emil genfi süteménykészítő család sarja, kiválóan tehetséges cukrász és csokoládégyáros. 1884- ben jött Magyarországra és Kugler Henrik cukrászüzletéhez társult a mai Vörösmarty téren. Ő alkotta meg a minyont, melyet először „kugler”-nek hívtak. RÁKÓCZI-TÚRÓS Ezt az édességet nem egy cukrász, hanem egy nagyszerű szakács, Rákóczi János kreálta, az 1958-as brüsszeli Világkiállításra készítette el a Gellért szállóban. INDIANER A tejszínhabbal töltött csokoládéfánkot 1834-ben a bécsi Theater an der Wien intendánsa, PálfJyFerdi- nánd készítette egy magyar cukrásszal egy bemutatóra a művészek és a nézők számára„ amikor egy afrikai témájú darab ment a színházban. RIGÓ JANCSI Rigó Jancsi az ünnepelt prímásról kapta a nevét, aki nemcsak játékával, de egy szerelmi történettel is felhívta magára a figyelmet az 1800<ls évek végén. Kedvenc süteményét reklámfogásként nevezte el a prímásról a cukrász. Pataki János és a leendő hungarikumok: a minyon, a Dobos-torta és a Rákóczi-túrós. A pozsonyi kiflit a szlovákok levédették. tisztségét is betölti, azt mondta: a Dobos-torta mellett a pozsonyi kifli, a Rigó Jancsi, a minyon, a grillázs, az indiáner, a Rákóczi- túrós és a somlói galuska tartozik az eredeti magyar cukrász- sütemények körébe. Ezeket szeretnék első körben „levédetni”, és ha már minden ehhez szük- ■ séges dokumentációt elkészítenek, hungarikummá is nyilváníttatnák őket. brigádéiros - Ez a brazil nemzeti édesség. Csokoládéból, cukorból és tejből sűrű massza készül, amiből golyókat formálnak és kókuszba, csokiba vagy színes cukorba forgatják. mochi - Japán édesség. Mochi rizsből készítik, egy nyúlós tészta, amibe aztán különféle dolgokat töltenek vagy kis labdát formálnak belőle. olie bollen - A hollandok nagyon szeretik a különböző- Ez nemcsak szakmai és minőségi kérdés, de az ország- imázsra is hatása lehet - mondta Pataki János. - Ha ezek a sütemények hungarikumok, népszerűsíteni lehet velük az egyébként is elismert hazai cukrászdákat és a vendéglátást. A cukrászdáknak is elkel az a fajta reklám, hogy beszélnek ezekről a süteményekről. Ezt nem mi ismertük fel elsőként, a patkó alakú manfánkféléket. Ez is egy fánk, aszalt gyümölcsökkel, almával és mazsolával. Tiramisu - Az olaszok legismertebb édessége, mascarpo- ne sajtból, tejszínből, kávéból és piskótából készül. bündi diótorta - A svájciak ezt ugyanúgy árulják, mint Ausztriában a Sacher tortát. Egy száraz süti, a vékony omlós tésztarétegek között vastag, nagyon édes, karamelles-diós töltelék van. dulás töltött pozsonyi kiflit, ami anno a Pozsonyban ülésező országgyűlés tagjai számára készült, már levédette Pozsony, annak ellenére, hogy egy magyar cukrászé volt az eredeti recept, ráadásul máig sokkal finomabb az a pozsonyi kifli, ami nálunk készül. A hazai cukrászat ugyanis a Monarchia éveiben élte hőskorát, a legtöbb említett sütemény abból az időből való. feketeerdő torta - A németek híres süteménye, piskótalapok között, cseresznyepálinkával ízesített tejszínhab, csokoládé és meggy. crocant - A svédek pirított, cukrozott mandulából vagy marcipánból készült kedvenc édessége. Baklava - Törökországban és környékén ismert a leveles, cukorszirupos édesség, amit leggyakrabban dióval vagy pisztáciával édesítenek. Az ipartestület persze azért is igyekszik tenni, hogy a hazai cukrászok ne csak a múltból és hagyományaikból éljenek. Ennek érdekében például minden évben tortaversenyt hirdetnek. Az ország szülinapi tortája pályázatot a vidékfejlesztési minisztériummal közösen gondozzák és arra törekszenek, hogy tradicionálisan magyar alapanyagokból, a hazai ízvilágnak és a kor elvárásainak megfelelően újabb és újabb olyan kreációk születhessenek, amelyek ugyanúgy fennmaradhatnak a hazai cukrászat történetében, mint a nagy elődök híres süteményei. Az előző évek megmérettetései során így született már pándi meggyből, szatmári szilvából és a madártejből is torta, idén pedig a köles és a kajszibarack ihlette az édességet, amelyet ezúttal a Zila Cukrászdában találtak ki, készítettek el és az ország születésnapján, ezen a hétvégén lehetett először megkóstolni több mint ötszáz hazai cukrászdában. Sütemények: ahány nemzet, annyiféle ! Tatarozás szirénával, fóliával és fulladozással RADOS ^ VIRÁG TATAROZZÁK A TÁRSASHÁZUNKAT. A homlokzatot. Szépek leszünk - mondták a lakók. De amikor felállványoztak az ablakok előtt, már nem mondták. A munkások levakarták a korábbi vakolatot, dőlt be mindenkihez a por. Becsukni meg nem lehetett, mert odakint harminchárom fok kánikula dühöngött. A rendszerető szomszédok azon is siránkoztak, hogy a nemrégiben magán- szorgalomból kicserélt párkányaik helyett újakat szerelnek fel, rosszabbul. Hálát adtam az égnek, hogy én ruhákra, cipőkre és táskákra költők, nem pedig ablakpárkányokra. így én mindenképpen jól jártam. Valóban szépek lettünk. Most Habsburg-sárga a fal, a kiugró helyeken némileg sötétebb árnyalatban. Tényleg pofás. Az mondjuk engem is zavart, amikor éjnek évadján megszólalt a sziréna, a munkások ugyanis riasztót szereltek fel az állványzatra, nehogy valami illetéktelen felmásszon, aztán sutty, be a nyitott ablakon, és már viszi is az értékeket. Egyik nap láttunk is a sötétben egy sötét alakot elsuhanni a harmadik emeleti folyosó ablaka előtt, amikor este jöttünk haza. Igaz, akkor néma csönd volt, a sziréna meg sem nyikkant. A finisben, midőn a Ml homlokzatunkat festették festékszóróval, leburkolták az ablakokat vastag fóliával, nehogy az üveg is sárga legyen. Akkor már kezdett egy kicsit sok lenni a jóból, és én is csatlakoztam a szomszédkórus panaszénekéhez. Hogy megfulladunk, és hasonlók. Még az a szerencse, hogy azokban a napokban éppen nem volt hőség. Pénteken már mondogattuk egymásnak, a héten befejezik, végre kapunk levegőt. Ki lehet majd nyitni az ablakot. Szombat-vasárnap a fólia még mindig fent volt, ám munkások sehol. Gondoltuk, a jövő héten jön el a befejezés pillanata. A férjem vágott egy rést a fóliára, nagyon állt már a levegő a lakásban. hétfőn, kora reggel arra ébredtünk, hogy szedik le a fóliát az ablakról. Mondom a férjemnek, kérdezze már meg, miért nem vették le pénteken, ha már akkor készen voltak. Mire a férjem: ő ugyan meg nem kérdezi, mert olyan dühös, hogy fél, rárivall a munkásra, amitől az menten leszédül az állványról. Bár kettőnk közül én vagyok a pukkancs. De ezúttal hajtott a kíváncsiság, és erőt vettem magamon. Úrinő leszek, határoztam el, mielőtt kinyitottam az ablakot. „Jó reggelt kívánok, uram. Megengedi, hogy kérdezzek öntől valamit?" - fuvoláztam a kint dolgozó munkásnak. Kerek, becsületes képe volt. „Tessék csak” - mondta szolgálatkészen. „Miért nem vették le a fóliát az ablakról már pénteken, ha tudták, hogy készen vannak? Egész hét végén itt fulladoztunk.” A munkás arca elfel- hősödött. Pár másodpercig hallgatott, majd kinyögte: „Elfelejtettük, kézit csókolom.” Legalább őszinte volt. A traktorja az ecsete Amerikában új mezőgazdasági ág bontakozik ki: a nagyüzemi szántóföldi festészet. Fő képviselője Stan Herd, aki megrendelésre bárkinek a szántóföldjét festményként ülteti be, műveli és aratja le. Termésátlagokról nem érkeztek hírek, de az Európai Unióban is megfontolandó a művelési ág átvétele, mert errefelé földalapú támogatással lehetne segíteni a képzőművészetet. lu I v á /
