Tolnai Népújság, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178.-203. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-08-21 / 33. szám
4 2011. AUGUSZTUS 21., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA munkajog Ha megvalósul a törvénytervezet, eltűnik a munkavállalókat védő számos szabály. A formálódó szabályozást sokan támadják, a munkáltatók viszont tárt karokkal fogadták. GYEREKVÁLLALÓK KÍMÉLJENEK! A munkaalapú társadalom a jelek szerint nem csábítja feltétlenül dolgozni a gyereket vállaló nőket. A munka törvény- könyve mintha nem rímelne feltétlenül a meghirdetett célokra. Kun J. Viktória Anna egygyermekes, elvált anyuka, akinek igazán van tapasztalata arról, mennyire örülnek a munkaadók annak, ha egy nő manapság gyereket vállalt és dolgozni is akar. Ő történetesen valóságos kálváriát járt Bencével. Folyamatosan próbált munkát szerezni, tisztességesen, becsületesen kitöltött életrajzával azonban sehol sem aratott nagy sikert. Hogy miért? „Eszembe sem jutott, hogy életrajzomból kihagyjam a gyerekemet. Végül egy ismerősöm ezt javasolta. Rögtön behívtak” - meséli a biztosítói szférában dolgozó anyuka. „A felvételi beszélgetésen rákérdeztek, akarok-e gyereket, én mondtam, hogy még egyet nem akarok, egy már van. Felvettek. Alig telt le a próbaidő, amikor Bence belázasodott, a munkahelyről intéztem az orvost. A kollégák is hallották, mi történik. Főnököm szinte azonnal hívatott és hatalmas patáliát csapott: hogyhogy van gyerekem, miért nem írtam be az önéletrajz zomba? Hiába emlékeztettem a felvételi beszélgetésre. Onnantól pokollá tette az életemet. Nem volt más választásom, fel kellett mondanom” - meséli Anna. Bizonyítani persze sosem tudja, hogy valójában Bence volt az akadály. Esete mára teljesen hétköznapi Magyarországon, holott ma még törvény írja elő mind a diszkrimináció, mind a kismamák kirúgásának tilalmát. Mégis: a J munkáltatók eleve szóba sem áll- I nak a kismamákkal, anyukákkal, vagy amint lehet, megszabadulnak tőlük. Orsolya például szintén kockázatosnak tekinthető munkaadói ■ Gyerekeken nem is gondolkodik, hiszen akkor biztosan búcsút inthetne állásának. szempontból: 30 éves, vagyis szülési korban van, gyereke viszont nincs. „Az egészen biztos, hogy az állásinterjún rákérdeznek, mik a terveim, de legutóbb terhességi tesztet is kértek, hogy biztosra menjenek” - meséli Orsi, aki végül meggyőzte a leendő főnökeit. Ma van állása, gyerekeken pedig nem is gondolkozik, hiszen akkor biztosan búcsút inthetne nehezen megszerzett állásának. „Kétségem sincs afelől, hogy amint lehet, szabadulnának tőlem” - állítja Orsi. A helyzet pedig nemhogy javulna, de a munka törvénykönyvének eredetileg közzétett tervezete egyértelműen kivette a „védett kor” intézményét a szabályozásból, illetve a terhességi teszt tilalma sem szerepel már a paragrafusok között. Ugyan a kormány júliusban nem győzte hangsú- t lyozni: lesz védett kor intézmé- J nye és csak olyan szabályozást tá- I mogatnak majd, amely lehetővé Munka és gyermekvállalás: csak a főnök meg nem tudja „Elengedik a munkavállaló kezét" HA A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉNEK napvilágot látott tervezete hatályba lépne, akkor az egyaránt csökkentené a munkahelyek és a legálisan foglalkoztatottak számát, illetve a belső piaci és a járulékbevételeket is - szólalt fel közösen az LMP és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a törvény elképzelései ellen. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke szerint a munka törvény- könyvének tervezett módosítása egy kifejezetten XIX. századi vállalkozói szemléletet próbál kiszolgálni. Ez a szemlélet a munkavállalók teljes kiszolgáltatottságát és alávetettségét jelenti, a vállalkozók tálhatalmának kialakítása mellett, és ellentmond a kormány meghirdetett céljainak is. A tervezet „lerombolja az együttműködés rendszerét a munkaügyi kapcsolatokban ”. Az LMP szerint „a tervezettel Orbán Viktor nem tesz mást, mint leépíti a fékek és ellensúlyok rendszerét a munka világában, azzal, hogy súlyosan megtámadja a szakszervezetek pozícióját, a kollektív jogokat, az érdekérvényesítés lehetőségét”. Ezzel a lépéssel a kormányfő elengedi 3,7 millió munkavállaló kezét. Nemzetközi szakszervezeti tüntetés Budapesten Kevesebbet keresnek a nők A törvényben jelenleg szereplő „egyenlő munka, egyenlő bér” elve egy uniós elvárás, az NGM tervezetéből azonban ez hiányzik. A legfrissebb felmérések szerint Magyarországon 16 százalékos az azonos munkáért nőknek és férfiaknak adott bér közötti különbség. Ez a bérdifferencia egy gyerek esetén 18 százalék, két gyerek esetén 24 százalék, három és annál több gyerek esetén pedig 25 százalék fölé emelkedik. A munkaadóknak tetszik A MUNKAADÓK KIÁLLNAK a kormánytervek mellett. Szerintük a tervezet szerkezeti felépítése, az egyszerűsítés közérthetőbbé teszi a munka törvénykönyvét, és a mintegy két évtized alapján bekövetkezett változások valóban indokolják a munkajogi jogviszonyok átgondolását, újraszabályozását. A tervezet alapvetően jól szolgálja a vállalkozások érdekeit, csökkentve az aránytalan, esetenként túlzott munkavállalói kedvezményeket, kellő rugalmasságot biztosítva a munteszi a szülési szabadságról visz- szatérő anyák munkaerőpiacra való visszatérését Ehhez képest a munkavállaló nőket több javaslat is súlyosan érinti. Az érdekvédők szerint vagy főállású anyaszerepbe kényszeríti őket, vagy épp a kedvüket veszi el a gyerek- vállalástól. „A védett kor megmarad, vagyis az ígéretek szerint ebből visszaléptek az előkészítők, a terhességi tesztre vonatkozó tilalomról viszont továbbra sincs szó. De hiányzik az egyenlő munkáért egyenlő bérezés elve. Megmaradt az a szabály, hogy a várandós nőt megfelelő munkakörben kell foglalkoztatni, de míg a hatályos szabályok szerint átlagkeresetet kell fizetni neki, addig a tervezet szerint csak alapbérre lesz jogosult” - Lupkovics Mariann, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) nőképviseletének tagja. A szervezetek szerint egy sor más elképzelés is súlyos veszteségeket hozna. A tervezet a műszak fogalmát egyszerűen kihagyja, vagyis a pótlékok is automatikusan megszűnnek. Egyedül az éjszakai kiegészítésről szól a javaslat, ami az eddigi 50 helyett 15 százalék lenne majd. A számítások szerint ez néhány egyéb lépéssel együtt összességében 25-30 százalékos bérveszteséget jelentene a munkavállalóknak az elsősorban nőket foglalkoztató ágazatokban, mint a kereskedelem, vendéglátás vagy az egészségügy. „Ha az új munka törvénykönyve miatt csökken az egészségügyi dolgozók keresete, elvándorolnak az ágazatból, ami már a betegellátást veszélyeztetné” - tiltakozik az elképzelés ellen Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke. Számításaik szerint, ha egy bruttó 100 ezer forintos alapilletményű szakdolgozó három műszakban dolgozik és állandó éjszakai ügyeletet vállal, akkor most 150-160 ezer forintos bruttó fizetést visz haza. Ha azonban bekövetkezik a változás, akkor 115 ezer forint lesz a bruttó fizetése. Balogh Zoltán szerint az egészségügyben nincs szabad munkaerő, ezeket a dolgozókat meg kellene becsülni, nem pedig megvonással sújtani. De a tervezet teljes kártérítési kötelezettséggel sújtja a munka- vállalókat, háromszáz órára emeli a kollektív szerződés nélküli túlmunkakeretet. Szabályaival összességében az érdekvédők kaadók számára. A jelenleg hatályos, zavaros, átgondolatlan törvényi szabályozás helyébe lépve az áj munka törvénykönyve a jogbiztonságot fogja szolgálni. A gazdasági környezet igényeihez igazodva, illetve az adminisztrációs terhek jelentős csökkentésével az új jogszabály javítja a munkaadók, ezen belül a kis- és középvállalkozások versenyképességét, és ezzel hozzájárulhat a munkahelyek megőrzéséhez és áj munkahelyek megteremtéséhez. szerint olyan helyzetet teremt, hogy a munkáltató a lehető legkönnyebben és a lehető legkevesebb költség mellett szabadulhat meg a munkavállalótól. A törvénykönyv új koncepciójában már nem lesz biztosított a munkavállalók védelme, amely egyebek mellett bevezetné az indoklás nélküli felmondást az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató munkáltatóknál, megszüntetné a végkielégítést, az elmaradt munkabér kifizetése helyett pedig az átalány kártérítést preferálná és hat hónaposra növelné a próbaidőt: ezek a kormányzati lépések ■ Az ápolónők további elvándorlása már a betegellátást veszélyeztetné. egy csomagban támadják a munkavállalót és az érdekvédelmet. Nem véletlen, hogy a szakszervezetek őszre óriásdemonstrációt és sztrájkot helyeztek kilátásba. A Nemzetgazdasági Minisztériumból kikerült terveket egyébként a külső támadások mellett a szövetséges KDNP, de még a kormányon belül is kritikák érték. Több ponton is visszalépés történt, így például a szabadnapok csökkentése lekerült a napirendről, legutóbb pedig Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának vezetője jelentette be: nem tud elfogadni egyetlen olyan intézkedést sem, amivel csökkenhetne az egészségügyi dolgozók jövedelme. A kormány mindezek mellett továbbra is azt mondja: a munka- vállalók személyhez fűződő jogainak védelme nem gyengül, hanem erősödik azzal, hogy a tervezet törvényi garanciát kíván adni arra, hogy minden ilyen jellegű tevékenység - a jelenlegi gyakorlat helyett - a jövőben szabályozott körülmények között történjen. A személyiségi jogok védelméhez tartozik az is, hogy az álláskeresőt továbbra sem kötelezhetnék például terhességi teszt elkészítésére. Az NGM szerint az új munka törvénykönyve nem csökkenti az alapszabadság és az életkor alapján járó pótszabadság mértékét, és lehetővé teszi, hogy a kollektív szerződés a jövőben is korlátozás nélkül állapíthasson meg életkorhoz kapcsolódó pót- szabadságot. A szaktárca szerint a munka törvénykönyve tervezete az európai uniós irányelveknek megfelelő szakszervezeti jogokat kíván biztosítani. 4 n i 3
