Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-31 / 30. szám

4 2011. JÚLIUS 31., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA művészet és drog Korok, stílusok és szerek összefüggnek. Minek köszönhetjük a Mester és Margaritát vagy a Nautilust? Csak aki akarja, azon lehet segíteni. BETÉPVE SZÜLETIK A VILÁGHÍR? Amy Winehouse halála megdöbbentette a világot. A fekete hangú énekesnő nem kerülhette el a sorsát, s pályatársai között is sokan járnak hasonló cipő­ben. A könnyűzene össze­nőtt a szerhasználattal. Fábos Erika A múlt héten hirtelen elhunyt. Amy Winehouse egy 2008-as in­terjúban azt nyilatkozta, hogy úgy érzi, nem lesz hosszú élete a Földön. Ahogy sok korábbi pálya­társa, ő is a drog miatt halt meg. Zacher Gábor toxikológus, a Péterfy Sándor utcai kórház osz­tályvezetője szerint a droghasz­nálat egyidős az emberiséggel, de a könnyűzenei kultúrához is a kezdetektől hozzátartozik. Min­den stílusnak „saját" drogja van. A rockzenészek alkoholt használ­nak, esetleg gyógyszerrel keve­rik, a reggae-é a fű, a woodstocki nemzedékhez a hasis és az LSD, a technohoz a stimulánsok tar­toznak. Egyre könnyebb hozzá­jutni a szerekhez és a paletta is szélesebb. Az átlagembernek sem tart tovább egy óránál, hogy a drog házhoz jöjjön. Onnantól pedig csak idő és személyiség kérdése a függőség. „A pörgés, a nyilvánosság, amellyel egy világsztár együtt él, magában hordozza az örökös megfelelési kényszert, de a siker is egyfajta kábítószer - mondja Zacher Gábor. - Andy Warhol mondta, hogy 15 percig bárki le­het híres, a kérdés az, hogy hosz- szú távon mit képes kezdeni egy ember a hírességgel? El tudja-e viselni, hogy mindent tudni akar­nak róla, vagy ha a siker véget ér? Hatalmas intelligencia és biz­tos háttér kell ehhez, ha nincs, könnyen félrecsúszhat az élete.” Zenészkörökben most az amfe- taminszármazékok és a kokain divatos. Mindkettő hatása hason­ló: a végletekig felpörget, minden fizikai tartalékot mozgósít és ella­zít, de ami a legfontosabb, módo­sítja a tudatot. „A világsztárok csapdája, hogy velük elnézőbb a közvélemény - mutat rá Zacher doktor. - Megér­tőén viszonyulnak ahhoz, hogy drogoznak, mert úgy gondolják, hogy ez egyben inspiráció is, így tudnak újabbat és jobbat kihozni magukból. Ez valamilyen szinten igaz is, egy zseni számára »mennyei ihlet« lehet a módosult tudatállapot.” Zacher Gábor nemcsak a mun­kája miatt foglalkozik a pszi- choaktív szerekkel. Hobbija, hogy híres emberek drogozási szokásait kutatja. Arra is kíván­csi, ki milyen szert használ, de arra még inkább, hogy a különbö­ző drogok hogyan befolyásolták egy-egy mű megszületését. „Beté­pett álmodozók” a címe az erről szóló előadásának, amelyben tag­lalja, hogy minden korszaknak volt sztár drogja, amit a művész­világ előszeretettel használt. Kez­detben az ópium, amiről Thomas De Quincey azt írta: egy pennyért a mellényzsebében hordja a mennyországot. Akkoriban a gyógyszertárakból is olcsón hoz­zá lehetett jutni. De Berlioz Fan­tasztikus szimfóniájának meg­születését is ennek köszönhetjük. Hemingway, Picasso és Van Gogh abszintfogyasztó, Bulgakov pedig a morfium rabja volt, amiről ko­kainnal próbált leszokni, amikor a Mester és Margaritát írta. Stephen King a kokain és az alko­hol hatására született rémálmait írta meg horrorregényeiben, de Lewis Carroll, az Alice Csodaor­szágban szerzője is a látomásait örökítette meg regényében. Jules Verne a kokain és a bor keveré­két, a vinmarianumot iszogatta, amikor kitalálta a tengeralattjáró­ját, s Eric Clapton sem véletlenül működtet intézetet drog- és alko­holbetegeknek, ő is megküzdött mindennel. Az a mondás is a drogról szól, miszerint a Rolling Stones az élő bizonyítéka annak, hogy van élet a halál után. Zacher Gábor Amy Winehouse zenéjét is szereti, ezért figyelte a híreket. Szerinte túladagolás is okozhatta a világsztár halálát, no­ha ez relatív fogalom: ezek a sze­rek nem gyógyszerek, ami a nul­lánál több, az túladagolást jelent. Winehouse sem feltétlenül vett magához a szokásosnál több dro­got. A szokásos mennyiség töre­déke is lehetett végzetes. „Nem törvényszerű, hogy sok drog kell ahhoz, hogy valaki be­lehaljon - mondja a toxikológus. - Elég egy csík kokain, a por ugyanis képes halálos szívrit­muszavarokat okozni. így halt meg a Bee Gees egyik tagja, aki rendszeresen használta a szert, aztán egyetlen csíkba belehalt.” A sikert éppen olyan nehéz el­viselni, mint a kudarcokat. Demetrovics Zsolt pszichológus szerint a művészek eleve érzé­kenyebbek, ezért indulati életük is intenzívebben hullámzik, mint egy átlagemberé. Ráadá­sul az élet, amit a nyilvánosság előtt kénytelenek élni, nagyon megterhelő. Sok lemondással jár, és a felszínen látható csillo­gás csak az életük kisebbik ré­sze. Az viszont alapvetően a személyiség kérdése, hogy ki mivel próbálja oldani a hullám­zásokat - mutat rá a pszicholó­gus. Nem lesz tehát minden sztárból drogos és függő szemé­lyiség, de valóban több közöt­tük a problémás szerhasználó. Bármikor megengedhetik ma­guknak, hogy droghoz nyúlja­nak: megfizetni és megszerezni is könnyen tudják. „EZ EGY ELÉG TORZ KÉP, mert OZ nyilván nem hír, hogy egy éne­kes absztinens és példásan jő Zacher szerint Winehouse-t fel­őrölte a függősége: kiégette a szervezete tartalékait, s nem volt visszaút. Kokaint és metamfeta- mint használt, túlpörgette magát és csonttá fogyott. Ebben párkap- csolati kudarca, sikertelen plasz­tikai műtété, de talán az is közre­játszhatott, hogy utoljára 2006-os albumával ért el sikert. Akkor az mindent vitt, s ez is magyarázat lehet a tragédiájára: 19 éves korá­ban már világsztár volt, 22 éve­sen az év angol énekesnője lett, a Back to Black című albummal pe­dig minden elismerést besöpört. zan életet él - mondja Demetro­vics Zsolt. - És egy Amy Wine- house-hoz hasonló, évek óta drog- és alkoholproblémákkal küzdő sztárt sem úgy kell el­képzelni, hogy biztosan remény­telen és menthetetlen. saját magától persze senkit nem lehet megvédeni, hiába őr­zik testőrök, de aki valóban akarja, azon lehet segíteni. Nagyon kell akarnia, hogy ki­gyógyuljon az önpusztításból, a szakember segítsége csak igen kis része ennek a kemény munkának. Aki erre az erőfe­szítésre még nincs kész, azon is lehet segíteni, hogy életben ma­radjon, amíg felkészül rá. ” ehhez meg kell találni a kivál­tó okokat, a drogfüggőség ugyanis nem a betegség maga, hanem általában valamilyen lelki gyötrelem tünete. Remény­telen eset tehát nincs, akiben megszületik az elhatározás és kitartó, az meggyógyulhat. Vannak persze élő legendáink, sikeres szabadulóink is. A Csík Zenekar előadásában híressé vált „Most múlik pontosan” című dal­ról például sokan gondolják, hogy egy szerelmes ballada. Valójában ez egy feldolgozás, az eredeti vál­tozat a Quimby együttes énekesé­nek egy drogos látomását meséli el. Kiss Tibor két évig küzdött sa­ját magával, de talpra állt és ki­gyógyult függőségéből. A nyolcvanas évek botrányhő­se pedig az a Pajor Tamás, aki a Neurotic együttes frontembere­ként mutatott fityiszt a világnak és a normális életnek. Drogfüggő­sége majdnem az életébe került. „Megrázott Amy Winehouse tragédiája, mert az én életpályám is hasonló volt, talán ugyanebbe torkollik, ha Isten nem avatkozik be - mondja Pajor Tamás, aki ma a Hit gyülekezetének a tagja és az Ámen együttes zenésze. - A ká­bítószerfüggők akaratereje ugyanis legyengül, maguktól rendszerint képtelenek váltani, és a rabság a szerek súlyosságá­val arányosan erősödik. Az én esetemet mindenki úgy magya­rázza, ahogy akarja, de átélője- ként csak azt mondhatom, hogy Isten, Jézus Krisztus által termé­szetfeletti csodát hajtott végre bennem. Egyik pillanatról a má­sikra szabadultam meg a függő­ségeimtől, s negyed százada élek hűséges kapcsolatban feleségem­mel. Ha valaki azt mondja, hogy ez nem csoda, az téved. Én csak annak tudom értékelni. Vissza­térve a sztárok életére: a tehetség önmagában csak egy eszköz, olyan, akár egy konyhakés. Lehet jóra használni, de veszélyes, sőt halálos is lehet.” „A 27-esek klubja" amy winehouse 27 évesen halt meg, vele tovább gyarapodott a „27-esek klubja”, ahogy a ze­nészvilág nevezi a legnagyobb halottait. Meglepően sok híres zenésznek lett végzete ez a kor. ROBERT JOHNSON (1911-1938) A blues első királya. Legendája volt, hogy eladta a lelkét az ör­dögnek a tehetségéért cserébe. Nem egyértelmű, hogyan halt meg. A legnépszerűbb változat szerint egy féltékeny férj mér­gezte meg sztrichnines whiskey- vel Mississippi államban. BRIAN JONES (1942-1969) A Rolling Stones egykori gitáro­sának érdeme volt az együttes stílusváltása, de Jones eltávolo­dott a csapattól, 1969júniusá­ban távozott a zenekarból. Rá egy hónapra holtan találták úszómedencéjében. Hivatalo­san baleset volt, de sokan rejté­lyes gyilkosságra esküsznek. jimi hendrix (1942-1970) Ko­rának leginnovatívabb gitárosa volt, hatása ma is érződik. Az ipari mennyiségben fogyasztott LSD gyorsan leépítette. Halálát a hivatalos szakvélemény alap­ján a túladagolt erős altató és alkohol kombinációja okozta: a saját hányásába fulladt. janis joplin (1943-1970) Min­den idők legnagyobb fehér blues- énekesnője két héttel élte túl Hendrixet. Heroin-túladagolás­ba halt bele, egy Los Angeles-i hotelszobában találtak rá. Mon­dásának megfelelően - élj gyor­san, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon! - végezte. JIM MORRISON (1943-1971) A Doors énekese ritkán drogo­zott, annál többet ivott. 1971 ta­vaszán Európába utazott, hogy megszabaduljon alkoholfüggő ségétől. Július 3-án a barátnője, Pamela Courson talált rá a holttestére a párizsi lakásuk kádjában. Hivatalosan szívro­ham végzett vele. Párizsi sírja azóta is zarándokhely. kurt cobain (1967-1994) Hú­ga szerint Kurt Cobain gyerek­korában gyakran mondogatta, hogy szeretne bekerülni a 27- esek klubjába - sikerült neki. A Nirvana dalszerz&gitáros- énekese vitathatatlanul nemze­déke egyik legtehetségesebb ze­nésze, ikonja volt. Ettől azon­ban depresszióssá vált, amit heroinfüggősége erősített. Több­ször akart öngyilkos lenni, ami végül 1994 áprilisában egy va­dászpuskával sikerült. A magyar könnyűzene tragédiái: öngyilkosságok, rejtélyes halálesetek, szerencsétlen balesetek MÁTÉ PÉTER (1947-1984) A magyar könnyűzene egyik legtehetségesebb művésze. Vá­ratlanul halt meg, szívroham­ban. Halála előtt még két vá­rosban is fellépett, Elvis Presley-feldolgozásokra készült pályája következő részében. SZÉCSI PÁL (1944-1974) Vitat­hatatlanul a legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadó volt. Halála pillanatától míto­szok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjain­kig élnek, s még mindig újabb és újabb összeesküvés-elméle­tek születnek utolsó napjairól és annak előzményeiről. Nyolc­szor próbált meg öngyilkossá­got elkövetni, de az utolsó pil­lanatban mindig segítséget kért. 1974. április 30-án, az utolsó kísérletet már nem tud­ták megakadályozni. Temetése tömeghisztériába torkollt, sírja évtizedekig volt zarándokhely. KUN PÉTER (1967-1993) Az Ed­da zenekar gitárosa, a korszak meghatározó zenésze. 1993. július 10-én szenvedett motor­balesetet, máig vitatott körül­mények közt. Amit biztosan le­het tudni, hogy a zenész haj­nali négy óra után szállt mo­torra és elindult Budapest felé. Barátnője aggódott érte, ezért az Edda egyik testőrével utána indultak. Feltételezések szerint Kun Péter meg akart fordulni, hogy visszamenjen Agárdra, és ekkor történt a baleset. A test­őr hiába fékezett, a mikrobusz elsodorta. A baleset helyszíne ma is zarándokhely. ZÁMBÓ JIMMY (1958-2001) A magyar zenészvilág egyik legjobban sztárolt tagja volt, rajongói már életében „a ki­rály” jelzővel illették. A görög énekes, Demis Roussos stílusá­ban énekelt, de rövidesen őt is egyfajta stílusnak nevezték. Saját, otthonában tartott fegy­verével 2001. január 2-án má­ig tisztázatlan körülmények között főbe lőtte magát, más­nap belehalt sérüléseibe. Teme­tésén több tízezren voltak, sír­jához máig járnak a rajongók. FLIPPER ÖCSI (1962-2008) A Hungária egykori énekese, a Step együttes frontembere - polgári nevén Jeszenszky Béla Tibor - sokáig küzdött az alko­hollal, végül - nem hivatalos információk szerint - ez okoz­ta a halálát, legalábbis áttéte­lesen. 2008 november 25-én, súlyos belső szervi problémák és belső vérzés miatt vesztette életét a székesfehérvári kór­házban. A sikert sem könnyebb elviselni, mint a kudarcot

Next

/
Thumbnails
Contents