Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-31 / 30. szám
2011. JULIUS 31., VASARNAP SZTORI 5 Bajban vannak a magyar szállodák vakáció Krízisben a magyar turizmus, nyoma sincs a csúcsszezonnak, csődtől félnek a vállalkozók Budapest a hazánkba érkező turisták első számú célpontja. Itt keletkezik a külföldi vendégektől származó bevételek több mint hetven százaléka, de a forgalom folyamatosan csökken Pang a turizmus, vészjelzéseket adnak a vendéglátósok, és hiába mennek hetente tönkre éttermek és szállodák, még mindig több az eszkimó, mint a fóka. A szakemberek szerint nemcsak a rossz időjárás tartja távol a vendégeket: az ország vonzereje sem elég „erős” ahhoz, hogy jól menjen az üzlet. Kun J. Viktória „Nem vagyok a legjobb idegállapotban, menekülnek a vendégek, csoportosan hagyják el a szállodát, 10. napja esik! - mondja a kiborulás határán lévő Koncz Tamás, a balatonfóldvári Del Portó igazgatója. - Ma is sorra jelentkeznek ki a tíznapos foglalás első harmada után, hiába mondom nekik, hogyha már megrendelték, ki is kell fizetniük, a pénz náluk, mi meg tönkremegyünk” - folytatja a kétségbeesett szállodás, akinek ezekben a hetekben kellene kitermelnie az éves fenn- g tartás költségeit. De a vezető sze- I rint a rossz idő csak feltette az i- I re a pontot, az elmúlt évek amúgy J is a kilátástalanság szélére sodor- - ták őket. „Csak itt, Földváron tíz magasabb szintű szálloda van, de az országban is hatszáz épült az elmúlt tíz évben, ez pedig rengeteg a meglévő vendégszámhoz. Ráadásul nekünk, a Balatonon még nehezebb a helyzetünk, s hiába próbálkozunk olyan lehetőségeket kínálni, amivel rossz idő esetén sem fordítanak nekünk hátat a vendégek. Az elő- és utószezon kitolásával tudunk még játszani, de sajnos már a nyugdíjasok számára sem mi vagyunk a célpont. Ma már megérzik, hogy drágább a benzin, egyértelműen rosszak az utak, az infrastruktúra, lehangoló, amikor órákat utazik egy német csoport ezernél is több kilométert, majd az utolsó 150-et még három óra alatt kell, hogy megtegye.” A balatoni szállodás szerint általánosságban is romlik a helyzet: az ötcsillagos szállodák ára a négycsillagosokén van, míg a négycsillagosok a hároméra csúsztak vissza. A Magyar Szállodaszövetség elnöke szerint a helyzet értékeléséhez elegendő az a tény, hogy Bécsben ötven, de Prágában is 20-25 százalékkal magasabbak a szobaárak, s még így is több látogatóval számolhatnak, mint nálunk, ahol szállodák, vendéglátó- helyek hetente mennek tönkre. „Az ország vonzereje nem elegendő ahhoz, hogy hatékonyan működhessen az idegenforgalom - mondja Erdei János. - Ha csak öt évre tekintünk vissza, csaknem tíz százalékkal nőtt a szállodai szobák kapacitása, jelentősen nőtt a magas kategóriájú, drágább szobák aránya, de a szobaátlagár forintban 5,6 százalékkal alacsonyabb, mint 5 éve, folyamatosan romlik az árbevétel. Veszélybe került a magyarországi 850 szálloda tekintélyes részének gazdaságos üzemeltethetősége. Fejlesztésekre, infrastrukturális változásokra van szükség.” A fővárosban jelentkezik a hazai szállodaszoba-árbevétel több mint 50 százaléka, és a külföldi vendégektől származó árbevétel több mint 70 százaléka. Ugyanakkor Budapest turizmusát jobban sújtotta az elmúlt évek visz- szaesése, mint az ország egyéb részeit. Fővárosunk látogatottsága, az itt működő turisztikai vállalkozások forgalma nagyobb mértékben romlott, mint nemzetközi versenytársaké, összesen 19,3 százalékkal csökkent. A Magyar Hotei Monitor január-júniusi adatai alapján azt is gondolhatnánk, hogy a nyári szezon el sem kezdődött, kiugrásnak jelét sem mutatják az adatok. Dr. Puczkó László, a szállodákat monitorozó Xellum Kft. ügyvezetője szerint a budapesti 3 és 4 csillagos hotelek foglaltsága tartja az elmúlt évet 10 százalékkal meghaladó eredményét, de az átlagárak alulmúlták a 2010-es adatokat. A vidéki szállodák nem tudták elérni az egy évvel korábbi teljesítményeket. De már az előzetes júliusi adatok szerint is folytatódott a lejtmenet, a vidéki szállodák egy szobára jutó bevétele átlagosan 5-6 százalékkal csökkent, csak a fővárosiaké nőtt némileg. Az ügyvezető szerint szerint egyfajta spirálba került az iparág, amit hathatós beavatkozás nélkül nem lehet megállítani. „Nincsenek egyedi, kreatív termékek, minden sematikus, másolt. Míg Ausztriában több mint húszfélele tematika szerinti hely van, nálunk legfeljebb a wellness meg a gyógyszálló ismert. Azok is egyformák, ha levesszük egy fürdőhely fejlécét, meg sem lehet különböztetni őket egymástól” - mondja a szakember, aki szerint a magyar fejlesztésekre tökéletesen igaz, hogy a vasra van pénz, a belső elemekre sosem futja. „Arra például, hogy kreatív dolgokat támogassanak egy pályázatban, esély sincs. A sematikus, funkcionális dolgok nyernek. Bizonyos kiírásokból a termékgyártókat kizárták, így reménytelen, hogy kuriózumot jelentő, a turizmusba színt hozó látogatóközpontok épülhessenek egy-egy hungarikum köré.” A szállodaipar helyzetét tovább nehezíti, hogy Európában példátlan hitelkonstrukciókkal épült a magyar hotelek jó része, ezért több már a bankok kezében van. Bükfürdő csődközeiben: kevés a német, de egyre több a cseh vendégük KONGATJÁK A VÉSZHARANGOKAT a Vas megyében található Bükfürdőn: a vendéglátóegységekben 30 százalékkal kevesebb vendég volt, mint tavaly. A turisztikai vállalkozók attól tartanak, hogy változás híján be kell zárniuk boltjaikat, éttermeiket, sörözőiket. Ezzel akár 10-15 százalékkal megugorhat a környéken a munkanélküliség. A közel kétszáz vállalkozót tömörítő érdekvédelmi szervezet, a Bükért - Vállalkozók Szövetsége szerint a katasztrofális nyárnak nemcsak az általános gazdasági válság az oka, hanem az is, hogy már nem számíthatnak azokra a német, osztrák turistatömegekre, amelyek eltartották a várost. A fiatalabb utazók számára már nem elegendő vonzerő a lángos, a gulyás és a paprika, pedig a város vendégeinek 65-70 százaléka külföldről érkezik. A német utasok száma is csökkent, de a legtöbben (35 százalék) továbbra is Németországból érkeznek. Az osztrákok aránya évek óta 20-23 százalék körül mozog, a cseheké viszont az elmúlt öt évben robbanásszerűen, 5-8 százalékról immár 20 százalék fölé nőtt. a var A sokoldalú kihívások embere RADOS VIRÁG amikor először láttam-hallot- tam, Othellót énekelte egy koncerten. Az életét elhibázó, halálára készülő férfi minden keserve ott zokogott az áriában. MAGA NÓGRÁDI GERGELY mintha állandóan azon igyekezne, el ne hibázza valahogy az életét. Volt már operaénekes, társasági lapok szerkesztője, kommunikációs igazgató a legnagyobb hazai ételszállító cégnél, a legjobban fizetett magyar „néger” (celebeknek üt a celebekről az ő nevükön), Vujity Tvrtko és Albert Györgyi munkatársa a könyvírásban. Most saját ifjúsági könyvek szerzője, és kántorként dolgozik. SZEREP, SZEREP ÉS SZEREP. Nyughatatlan? Sikerorientált? Egyik szó sem fedi a valóságot. Az önmagával való elégedetlenség hajtja előre. „Szeretek útközben lenni, de megérkezni nem” - mosolyog. Ha eljut a csúcsra, rögtön úgy érzi, megérett a váltásra. Amikor például operaénekesként járta a világot, sikert sikerre halmozva, egy este Tokióban a szállodaszobájában megcsördült a telefon. Anita volt az, a felesége: beteg a gyerek, harminckilenc fokos láza van. Gergő a haját tépte, hogy nincs otthon. Amikor hazaért, leépítette az operát, felbontott minden szerződést. „Szülőnek lenni a legkeményebb szolgálat” - jelenti ki. KÖVETKEZETT a bulvárlapok időszaka - hamar főszerkesztő lett. Ettől kezdve azonban hiába keresett sok pénzt. Igaz, házat épített a családjának, erre jó volt a dolog, de Gergő ismét azt érezte, új kihívások várják. Ifjúsági könyveket kezdett írni, akárcsak édesapja, Nógrádi Gábor. Újramesélte a klasszikusokat mai nyelvezeten. Jókait, Mikszáthot, Gárdonyit. Ki is ütötte vele a biztosítékot a nagy magyar kultúravédőknél. De ő tudta, a mostani gyerekek nem olvassák el az Egri csillagokat, inkább play-stationöz- nek. Nógrádi Gergely munkáit azonban a kezükbe veszik. „Én a gyerekeket szeretem, és csak utánuk a könyveket” - így a szerző. Ma már kötelező olvasmányok az átiratai, és az iskolák az ő életéből rendeznek tanulmányi versenyeket. vaui című könyvének folytatása a Nyau! A kis afrikai lány históriája, aki úgy kerül egy magyar családhoz, hogy a szüleit megölték, szimbolikus történet a zsidóságról. „A támadások a könyvátirataimért visszapofoztak a gyökereimhez” - mondja Gergő, aki az írás mellett most a pesti Frankel Leó utcai zsinagógában mint kántor énekel. És kántorkoncerteken lép fel - legközelebb augusztus 28-án az újpesti zsinagógában, majd Nyíregyházán 31-én, és a Zsidó Nyári Fesztiválon, a Frankelben szeptember 1-jén. eddigi életében Gergő két év után mindenhol úgy érezte, dobbantania kell. Ez most fel sem merül benne. „Boldog vagyok - mondja. - Az a hivatásom, hogy a közösség imádságát közvetítsem a Teremtőnek. Lehet ennél magasztosabb feladata egy embernek?” Bohócok Nem az Árok Kornél és Kónya Péter nevével fémjelzett „Bohócforradalom'' szereplői gyülekeznek a képen, sőt a hazai demonstrálóknak van mit tanulniuk a rendvédelmiseinknél láthatóan vidámabb társaságtól! Ők a Ili. Latin-amerikai Bohóc Kongresszus résztvevői. Persze ha a szakma gondjait nem tudják megoldani a guatemalavárosi összejövetelükön, megrendezhetik a bohócforradalom 2.0-s változatát. Vagy csatlakoznak a mieinkhez. \ * Gyengén szereplünk a nemzetközi mezőnyben Szobafog- Nettó szoba- Nettó RevPAR* laltság (%) átlagár (euró) (euró) Budapest 57)7 63)1 36,5 Bécs 73,0 91,4 66,7 Prága 62,2 70,9 44,1 *Egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel (Revenue per available room).
