Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-22 / 170. szám

2011. JÚLIUS 22.. PEN’ KOZELET Levélben kínált tiszteletbeli tagságot Barack Obamának az LMP, mert az USA elnöke Kína bírálata ellenére fogadta a dalai lámát. „Aki Kíná­val nyugati értékek alapján akar szövetséget kötni, az olyan elvarázsolt, hogy egyből felveszik az LMP-be” - idézték Orbán Viktor véleményét az elnöknek. Nem mindegy, miként alakul a cigányság élete „A cigánypolitika nem le­het csupán szociális vagy közbiztonsági kérdés, ha­nem nagyon fontos nemzet­stratégiai kérdés is, egy erős nemzet elképzelhetet­len sikeres cigányintegrá­ció nélkül” - fejtette ki Tusnádfürdőn Balog Zoltán. A társadalmi felzárkóztatá­sért felelős államtitkár sze­rint döntő jelentősége van annak, miként alakul a ci­gányság élete, különös te­kintettel a demográfiai té­nyezőkre. Romák házára lőttek Putnokon? a rendőrség tanúkat hall­gatott meg és szakértői vizs­gálatokat végzett a Borsod megyei Putnokon, ahonnan szerda este két feltételezett lövésről tettek bejelentést. Úgy tudni: megint romák házára lőttek ismeretlenek. Legalábbis ezt állítják az ott lakók. Azt mondták, hogy hangos durranást hallottak, és a kerítésüket átszakította egy golyó. Az MSZP elfogadja a kettős állampolgárságot az mszp elnökhelyettese szerint a szocialista párt­nak is meg kell határoznia, esetenként újra kell gondol­nia a nemzeti kérdéshez való viszonyát, és ez a fo­lyamat már el is kezdődött. Balogh András: az MSZP el­fogadja a kettős állampol­gárságot, de nem tekinti szerves részének a szavaza­ti jog megadását. Balogh: Új nemzetpolitika Az Atlantis legénysége, miután leszálltak a Kennedy űrközpontban. A következő pár évben az orosz Szojuz űrhajók szállítják az amerikai űrhajósokat Búcsú az űrrepülőgépektől Atlantis A NASA kiszervezi az asztronauták űrutazását Az Atlantis landolásával nem csak az űrrepülőgép utolsó útja fejeződött be tegnap: véget ért a NASA 1981-ben elindított űrsikló- programja is. Magáncégek járművei vihetik majd az űrbe az asztronautákat. Tar Gábor Magyar idő szerint dél körül - 13 napos küldetése után - földet ért az Atlantis űrrepülőgép a floridai Kennedy űrközpontban, így teg­nap véget ért az amerikai űrügy­nökség (NASA) harmincéves űr- siklóprogramja. Az 1981-ben a Columbia kilövésével indított program azt célozta, hogy űrha­jósok és különböző rakományok együttes szállítására is alkalmas, többször is felhasználható hordo­zóeszközei legyenek a NASA- nak. „Az űrsiklóprogram beindí­tásakor a NASA arra számított, hogy számos megrendelést kap­nak cégektől különböző műhol­dak pályára állítására, de kide­rült, nagyságrendekkel olcsóbb, ha űrrepülőgépek helyett hordo­zórakéták végzik el ezt a felada­tot" - mondta el lapunknak Hor- vai Ferenc. A Magyar Űrkutatási Iroda munkatársa rámutatott: míg egy kilogramm súly Föld kö­rüli pályára állítása 20-30 ezer dollárba került az űrsiklók hasz­nálata esetén, addig egy hordo­zórakéta három-négyezerből megoldja ugyanezt. Az sem vált be, hogy az űrsik- lókkal akár hetente fel lehet men­ni az űrbe. A biztonsági előkészí­tés olyan jelentős időt vesz igény­be, hogy a tervezettnél jóval keve­sebb, összesen 135 küldetést tud­tak csak teljesíteni 30 év alatt. „Minthogy a hasznos terhek pályára állítását és a magáncé­gek számára végzett fedélzeti kí­sérletek végrehajtását célzó ke­reskedelmi hasznosítás nem vált be, a program finanszírozását a NASA büdzséje mellett már csak a katonai megrendelésekkel élő védelmi minisztérium költségve­téséből kellett kigazdálkodni. A Szovjetunió felbomlását követő­en az űrrepülőgépek katonai al­kalmazása lezárult, azóta pedig elsősorban tudományos kutatási célból, illetve a Nemzetközi Űrál­lomás (ISS) építéséhez szükséges szállítások miatt indultak el az űrrepülők” - mondta a szakértő. A NASA öt űrsiklójának küldetései Őrsiklók Eted start 8 Utolsó start Küldetések száma Columbia'1' 1981. április 2003. január 28 Challenger** 1983. április 1986. január 10 Discovery 1984. augusztus 2011. február 39 Atlantis 1985. október 2011. július 33 Endeavour 1992. május 2011. május 25 * AZ ŰRREPÜLŐGÉP 2003 JANUÁRJÁBAN HÉTFŐS LEGÉNYSÉGGEL A FEDÉLZETÉN A LANDOLÁS ELŐTT 15 PERC­CEL MEGSEMMISÜLT. * * AZ ŰRS1KLŐ HÉTFŐS LEGÉNYSÉGÉVEL 1986 JANUÁRJÁBAN 73 MÁSODPERCCEL A FELSZÁLLÁS UTÁN FELROB BÁNT. Miután egy-egy küldetés költ­sége mintegy 500 millió dollárt tett ki, így a NASA költségveté­sének jelentős részét vitte el a program, amelynek leállításáról Washington már 2004-ben dön­tött. Az ISS építése miatt azonban szükség volt a projekt mostanáig történő életben tartására. A következő 3-4 évben orosz Szojuz űrhajók viszik fel az ISS- re az USA űrhajósait - egyenként 63 millió dollárért -, később azonban a jelenlegi tervek alap- j án a NASA által fizetett „viteldíj ” fejében már amerikai magáncé­gek is szállíthatják az asztronau­tákat, illetve a különböző rako­mányokat. A magánjárművek ki- fejlesztéséig orosz, japán, illetve európai uniós teherszállító űrha­jókat kölcsönöz ki a NASA. Azzal számolnak, hogy az ISS-re történő utak kiszervezésével jelentős költ­ségeket takarítanak meg. A fel­szabaduló forrásokat pedig a ter­vek szerint egy új űrhajó kifejlesz­tésére csoportosítják át, amely 2020 után olyan távoli célpontok­ra is eljuttathat űrhajósokat, mind a Hold, vagy a Mars. Brüsszel megint segít a görögöknek; ma Amerikára figyel a világ Az eurózóna tegnapi brüsszeli csúcstalálkozóján - alapvetően a német javaslatra ütve pecsétet - megegyezés született a legfon­tosabb kérdésekben, abban, ho­gyan mentik meg a válságor­szágokat, elsősorban Görögor­szágot az államcsődtől. Ezek sze­rint: az eurózóna tagországai a mentőhitelek kamatainak 4,5 százalékról, 3,5 százalékra csök­kentésével és a 7 és fél éves fu­tamidő 15 évesre hosszabbításá­val fogják megkönnyíteni a ne­héz helyzetbe került Görögor­szág, Írország és Portugália hely­zetét. Az is eldőlt, hogy a privát bankszektor 17 milliárd euróval járul hozzá a második görög mentőcsomaghoz, amely 2014 közepéig 173 milliárdos segítsé­get irányoz elő. Ebből 28 milliárd euróra a tervezett görög privati­zációs lépések jelentenek fede­zetet, és további 57 milliárd a ta­valy májusi 100 milliárdos segít­ségből még fel nem használt rész. A maradék 88 milliárdot az euróövezet, a Nemzetközi Valu­taalap és a privát bankszektor állja. Tehát nem lesz bankadó a második görög mentőcsomag­ban. „Megerősítik pénzügyi kon­szolidációs vállalásaikat az euró­övezet érintett államai, a Görög­ország számára kidolgozott tá­mogatási program pedig egysze­ri és kifejezetten erre az ország­ra szabott” - derült ki a zónát al­kotó országok állam- és kor­mányfőinek találkozóján tár­gyalt nyilatkozattervezetből. A mentőcsomag elfogadása annak köszönhető, hogy Nicolas Sarko­zy francia elnök és Angela Mer­kel német kancellár közös állás­pontra jutott a szerda éjszakába nyúló, több órás berlini tárgyalá­sukon. A pozitív hírek hatására a forint nem csak az amerikai és a svájci devizához képest, de az euróhoz mérten is erősödött. Ma pedig az amerikai demok­rata és republikánus pártok ve­zetőinek kell dönteniük az adós­ságplafon emeléséről, különben a világ legnagyobb gazdasága átmenetileg nem vehetne fel több hitelt és fizetésképtelenné válna. ■ Brit lapok több ezerszer fizettek detektíveknek Hadzsicsot várják Hágában lista Mind a lói körözött háborús bűnös kézre került Magánnyugdíjkasszák: közel százezren maradtak Brit lapok több ezer esetben al­kalmaztak magándetektíveket bizalmas információk megszer­zésére, nem egyszer törvénysér­tő módon - hangzott el a BBC ri­portjában, amely szerint a sajtó­etikai botrány rendőrségi vizs­gálata így túlterjedhet a Mur- doch-féle médiabirodalom hatá­rain. Az elmúlt években 31 brit lap 300 újságírója összesen 4000 esetben vehette igénybe magánnyomozók szolgáltatása­it, akik sok esetben illegális mó­don jutottak információkhoz. A nagy tömeglapok közül a kon­zervatív Daily Mail és a balolda­li Daily Mirror is érintett. Mind­két lap közölte: az információk közérdeket szolgáltak. ■ A Hágai Nemzetközi Törvény­szék főügyésze szerint Belgrád napokon belül kiadhatja az utol­só délszláv háborús bűnöst. Goran Hadzsicsot szerdán fogták el a vajdasági Krusedol telepü­lés melletti erdőben. A belgrádi különleges törvényszéken kihall­gatták, és ismertették vele a vá­dakat. Hadzsics ügyvédje közöl­te: nem fog fellebbezést benyúj­tani a kiadatási döntés ellen. A horvátországi szerb Ha­dzsics volt a Krajinai Szerb Köz­társaság második elnöke 1992-től 1994-ig. Hatalmi periódusa alatt Krajinában tömeges deportálá­sokkal és gyilkosságokkal űzték el a helyi horvátokat és bosnyáko- kat. A Nemzetközi Törvényszék többek között a vukovári mészár­lások és atrocitások megszerve­zésével vádolja, melynek során a város kórházának betegeit a köze­li Ovcsara település egyik tanyá­jára terelték, itt pedig szerb paramilitáris erők kivégezték őket Az 52 éves Hadzsics felelős­sége a Lovas községben elköve­tett etnikai tisztogatás is, mely­nek magyar áldozatai is voltak. Hét év bujkálás után sikerült elfogni, fejére 280 millió forint­nak megfelelő összegű vérdíjat tűztek ki. Elfogásával mind a 161 körözött háborús bűnös kézre került. A listán szereplők közül 94 szerb, 29 horvát, 9 albán, 9 bosnyák, 2 macedón és 2 monte­negrói szerepel. ■ Hadzsicsot a Vajdaságban fogták el Összesen 99 620 ember maradt a magán-nyugdíjpénztári rend­szerben - közölte a Stabilitás Pénztárszövetség. Az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők után a pénztárak összesen 2827,5 milliárd forintot utaltak át a Nyugdíjreform- és Állam- adósság Kezelő Alap számára. A „mara- ■ Átlagosan dók” vagyona pedig 234 milliárd forintot tesz ki. Most az álla­mon a sor, hogy az előírt két munkanapon belül visszautalja a pénzt a kasszák számlájára. Ez elméletileg péntekig meg­történik, ezután a reálhozamokat a beérkezést követő nyolc munka­napon belül, de legkésőbb au­gusztus utolsó napjáig kell folyó­sítaniuk a pénztáraknak. A Stabi­litás számításai szerint fejenként átlagosan 80 ezer forint reálho­zam jut a visszalépőknek. Van, aki csak néhány ezer fo­rintot kap, a másik véglet egy­millió fölött van. Tudni kell: elté­rő módszerek alap­ján fizetik ki az egy­kori tagjaiknak járó reálhozamot a pénz­tárak. Egyes kasz- szák betűrend szerint haladnak, de van, amely a kifizetések mód­járól szóló nyilatkozatok beérke­zése alapján, és olyan is, amely sorsolással dönti el sorrendet. A banki és postai átutalások költ­ségét a pénztárak levonják. ■ 80 ezer forint reálhozam jut. >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents