Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-07-03 / 26. szám
4 2011. JÚLIUS 3., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA kína Látható büszkeséggel utazta végig fél Európát Ven Csia-pao, akit mindenhol tárt karokkal fogadtak. Pedig nem is olyan régen még kényelmetlen volt együtt mosolyogni. A KOMMUNISTA VILÁGHATALOM Sokat vár a világ Kínától és a 3000 milliárd dolláros devizatartalékától. Az Amerikától elhidegüló' távol-keleti ország új „barátokat” keres, s ki mondana nemet egy gazdag nagybácsinak, még ha kissé furcsán viselkedik is. A felszín alatt azonban már formálódik egy új, demokratikusabb ország. Árvay. N. Tivadar - Fábos Erika Ünnepi plakát Sanghajban a Kínai Kommunista Párt fennállásának 90. évfordulóján. Az államfő arra figyelmeztetett, hogy a korrupció miatt a párt elveszítheti a nép bizalmát. a bagóért végzett munkát a több száz millió kínai melós? „Már az sem igaz, hogy bagóért dolgoztatják a kínai munkásokat - mondja a kutató. - Főleg az ország keleti sávjában és Belső-Kína egyes részein kialakult egy kétszázmilliós középosztály, amely nem él rosszabbul, mint a magyar átlag. A szegénységről sem az elnyomás vagy a kommunista párt tehet, hanem Kína viszonyai: a világ népességének egyötödét kell eltartani a világ termőföldterületének hét százalékán. De az ország legszegényebb rétegei sem éltek soha olyan jól, mint most. A nyugat szemében »elnyomónak« tekintett Kínai Kommunista Párt pedig éppen a lehetőséget teremti meg az embereknek arra, hogy dolgozhassanak és eltarthassák a családjaikat. Erre a kínaiak pozitív fejleményként tekintenek, a napi problémákat pedig a magas lakásárak, az infláció, a korrupt hivatalnokok vagy az jelenti az átlagembereknek, hogy hova írassák be egyetemre a gyermekeiket, s nem az emberi jogok vagy a demokrácia hiánya. A nemzetközi felmérések szerint a központi kormányukkal az egyik legelégedettebb nép a világon a kínai. Kizárt tehát, hogy az arab világ forradalmi hangulata átterjedjen Kínára." Annál is inkább, mert a kínai rendszer működik. Kevés gazdaság van a világon, amely harminc évig évi tízszázalékos növekedéssel büszkélkedhet úgy, hogy abból - az egyébként nagy egyenlőtlenségek ellenére - a legszegényebbek is profitáltak. Az embereknek van jövőképük, a 10-12 órát dolgozó gyári munkás is hisz abban, hogy felhalmozhat annyi pénzt, hogy saját vállalkozást indítson. De abban is hisznek, hogy gyerekeik tanulhatnak majd, és többre vihetik, mint felmenőik. A kínai átlagpolgár nem kér a Nyugat sajnálatából, Kína pénzéből ugyanakkor nemcsak Európa, hanem az egész világ akar. A kétkedők mégis úgy érvelnek, hogy a kínaiak szavait ritkán követik tettek, ezért nehéz velük üzletet kötni. „Nem szabad általánosítani, egyszerűen arról van szó, hogy a kínaiak tárgyalási és kapcsolatépítési technikája merőben más, mint a nyugati embereké - világít rá a probléma okára Salát Gergely. - Sokkal több kört futnak előzetesen, aláírnak nyolc-tíz szándéknyilatkozatot, egyetértési nyilatkozatot, mielőtt a konkrét üzletet megkötik. A nyugati ember türelmetlen, azt gondolják, hogy leülnek tárgyalni, és úgy állhatnak fel, hogy szerA világ leghosszabb hídja Négy év építkezés után készült el a Sanghaj és Ningbo Iparvárosa közötti 35 és fél kilométer hosszú építmény, amely másfél milliárd dollárba került A kínaiak nem akarnak magyarok lenni Hiába igyekeznek lehűteni a mértékadó nyugati lapok és elismert gazdasági szakemberek a Kínával kapcsolatos lelkesedést, Európa, s néhány hete Magyarország is eufórikus hangulatban van. Ven Csia-pao miniszterelnök európai körútja a gazdasági válság csapásait épphogy kiheverő Európai Unió számára dollármil- liárdokkal kecsegtet, amely megmentheti a csőd szélén álló országokat és magát az eurózónát is. A szkeptikusok közben arról beszélnek, hogy Kína, ez az emberi jogokat sárba tipró, a demokráciát hírből sem ismerő „gagyigyár- tó” birodalom „kilóra felvásárol- ja” a világot. A Távol-Keletet jól ' ismerők szerint azonban ideje elfelejteni az előítéleteket. Az új, modern Kína felébredt évszázados álmából, s most igyekszik visszaszerezni a tekintélyét. „Kína a világtörténelem nagy részében a leggazdagabb és legfejlettebb állam volt - mondja Salát Gergely, az ELTE Konfu- ciusz Intézet Modern Kína-kuta- tási Központjának vezetője. - Még az 1800-as évek elején is a világ GDP-jének több mint 30 százalékát adta, tehát szó sincs arról, hogy egy szerencsétlen, harmadik világbeli ország az élre tör, hanem egy világtörténelmi helyzet helyreállásának vagyunk tanúi. Valójában az elmúlt 150 év volt a kitérő.” Mindez akkor is igaz, ha a nyugati ember számára oly fontos szabadságról vajmi keveset tudnak a távol-keleti ország polgárai. Ugyanakkor a legfrissebb amerikai kutatások is arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai ember nem vágyik a demokráciára, mi több, az elnyomottság érzése az ország lakosságát foglalkoztató legégetőbb problémák listáján az első húszban sem szerepel. „Már nem is annyira tabu a demokrácia kérdését emlegetni a kínai vezetők előtt, akik szerint nem ördögtől való a demokrácia, de egyelőre nem érett rá az ország - mutat rá Salát Gergely. - Maga Ven Csia-pao is szokta feszegetni ezt a problémát. A hivatalos álláspont az, hogy egy ilyen hatalmas országot demokratikus körülmények között egyelőre nem lehet egyben tartani. Arról viszont nyütan beszélnek, hogy egy-két évtized múlva Kína demokratikusabb, nyitottabb rendszer lehet.” Az arab világon végigsöprő forradalmi láz miatt persze a kínai vezetés jónak látta, hogy korlátozza az internethasználatot, a „Kína-pszichét” elemző szakemberek pedig feltették a kérdést: vajon meddig tűri az elnyomást, az ezredfordulón, Tajvan lakosságát leszámítva mintegy 60 millió kínai vagy kínai származású ember élt az ország határain kívül. Az ázsiai bevándorlók dömpingszerűen az 1990vs években jelentek meg hazánkban, a vízumkényszer 1988-as eltörlése után néhány év alatt 20 ezren lettek. A nyitás politikája Teng Hsziao-ping ötlete volt, és az idő őt igazolta. „MAGYARORSZÁGON a kínai állampolgárok száma jelenleg csaknem 15 ezer főt tesz ki, de ez valószínűleg messze nem egyezik azzal a létszámmal, amely a ténylegesen itt tartózkodókat jelenti - mondja Daragó Réka, a Bevándorlási Hivatal szóvivője. - A nem hivatalos becslések szerint, és ez a reálisabb, legalább 25 ezer kínai dolgozik Magyarországon. A hazánkban élő külföldiek közül a kínaiak vonzódnak leginkább a fővároshoz, a Budapesten élők aránya több mint 80 százalék. ” daragó Réka úgy fogalmaz: nem jellemző, hogy a kínai állampolgárok magyar állampolgárságért folyamodnának. 2006-2010 között mindössze 200 fő kínai állampolgár szerzett magyar állampolgárságot ződés köttetett, készpénz cserélt gazdát. A kínaiak nem így működnek: náluk minden tárgyalás hosszú, s ez az, amit a nyugatiak úgy értelmeznek, hogy csak ígérgetnek, de nem lesz semmi az üzletből. A magyarokkal aláírt 12 egyezmény sem kötelező érvényű dokumentum, csupán szándék- nyilatkozat, amelyekbe parizert lehet csomagolni - elvileg. Mert ezek azok az előzetes körök, amelyek megnyitják az utat a további tárgyalások előtt. Ne felejtsük el, hogy Kína tényleg vásárolt spanyol, portugál vagy görög államkötvényeket, és Németországnak már most az egyik legnagyobb kereskedelmi partnere. A kapcsolataik működnek, csak több türelem kell hozzájuk.” Pillanatnyilag attól nem kell tartani, hogy Kína világuralomra tör. A céljuk ennél jóval szerényebb. A kelet-ázsiai térség vezető szerepét szeretnék megszerezni, s jól haladnak ezen az úton. A nagyvilágra pedig továbbra is szükségük van, mert a belső fogyasztásuk egyelőre nem képes felszívni a megtermelt javakat, másrészt a nyersanyagéhségüket csak külföldről, Afrikából, az arab világból és Amerikából tudják fedezni. AZ ASSZIMILÁLÓDÁS Sehol nem jellemző rájuk, saját konyhájuk szerint étkeznek, tartják a szokásaikat és ragaszkodnak a nyelvükhöz, még a harmadik generáció is, igaz, ők már magyarul is tökéletesen beszélnek. Többségük soha nem járt Kínában és nem is célja, hogy valaha hazaköltözzön. A fővárosban 2004 óta saját két tannyelvű Magyarország Kína európai központja? kína budapesti nagykövetségének adatai szerint Magyarországon több mint száz különböző kínai befektetési céget jegyeztek be eddig. A hazánkban élő kínaiak által bejegyeztetett, jellemzően a vendéglátás, a kereskedelem és a szolgáltatóipar területén működő magántulajdonú vállalkozásból pedig ezernél is több van. hazánk azonban nemcsak a kiskereskedőknek fontos, jó ideje a kínai kereskedelem egyik európai és középeurópai központja. Az egy főre jutó kínai befektetés a térség országai közül nálunk a legmagasabb. annak, hogy Peking elkötelezte magát Magyarország mellett, legfontosabb momentuma az volt, hogy a kínai Genertec 2007-ben alapított magyar vállalata 2009 februárjában bérbe vette az Asia Center és a China Mart épületeinek nagy részét és kialakította a Kínai Márkás Áruk Központját. Ebben a nemzetközi ismertségre törő kínai vállalatok tartják fenn a közép európai vagy egész Európára kiterjedő központjukat. iskolájuk van, ahol egyre több a magyar diák is, de újságjuk, tévécsatornájuk és még saját kínai bankjuk is van. szinte mindannyian valamilyen kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységgel foglalkoznak, többségük éttermet, boltot üzemeltet és sok a vendégmunkás, akik három hónap után hazamennek. * t t
