Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-12 / 161. szám

KÖZELET Több hónapon át tartó vita és bírósági elöntések után minden kérdésben megegyezett a főváros az Alstommal a metrószerelvények ügyében. Tarlós István főpolgármester és Patrick Krön, a francia cég vezetője július 20-án írja alá a megállapodást, amelynek részletei egyelőre nem ismertek. HÍRSÁV Milliók szavazatai kerülnének a kukába? az MSZP szerint a kompen­zációs lista megszüntetésé­vel a mandátumot nem eredményező szavazatok milliói kerülnének a kuká­ba, így elfogadhatatlan a Fi­desznek a választási rend­szer átalakítását célzó ter­ve. A határon túli magyarok választójogáról kijelentet­ték: elfogadhatatlan, hogy magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők döntse­nek az ország belügyeiről. Szerdán tüntetnek a leépítések ellen A közmédiumok Szakszerve- zeti Tanácsa néma demonst­rációra hívja a közmédiu­mokban lezajló leépítések ellen tiltakozókat szerda dél­utánra a Magyar Rádió épü­lete elé. „A rendelkezésre ál­ló anyagi forrásokból képte­lenség fenntartani a régi, pazarló rendszert” - közölte a Médiaszolgáltatás-támoga- tó és Vagyonkezelő Alap. Kiadhatják Sanadert Horvátországnak ALÁÍRTA IVO SANADER Volt horvát miniszterelnök ki­adatási parancsát az osztrák igazságügyi miniszter, így nem áll jogi akadály azelőtt, hogy átadják Sanadert a horvát hatóságoknak - je­lentette az APA osztrák hír- ügynökség. A hazájában korrupcióval vádolt volt kor­mányfő először ültakozott az ellen, hogy Horvátország­ban állítsák bíróság elé, de ezt később visszavonta. Sanadert korrupcióval vádolják Dömpinggel búcsúzó törvénygyár parlament Döntöttek a kötelező béremelésről, a közmunkáról és a chipsadóról Az Országgyűlés az utol­só ülésén csaknem húsz törvényjavaslatról dön­tött. Tüntetés csak a köz­foglalkoztatás új szabá­lyai ellen volt. Vég Márton Mozgalmas nappal vonult nyári szünetre az Országgyűlés, zárás­ként 18 törvényről szavaztak a képviselők. Ezúttal a Magyar Szegénységellenes Hálózat rab­ruhába öltözött tagjai szerveztek tüntetést a Parlament elé, sze­rintük hazugság, hogy az embe­rek azért nem dolgoznak, mert nem akarnak. „Olyan alacsony a segély, hogy senki nem választa­ná azt tisztességes munkabér helyett” - mondta Márton Iza­bella, az MSZH igazgatója. A közfoglalkoztatási törvénycso­magot így is megszavazta a T. Ház. Több mint félmillió álláske­reső készülhet lélekben arra, hogy ha nem tud sürgősen elhe­lyezkedni (a jövőben csak 90 na­pig járna az álláskeresési támo­gatás), akkor közmunkában gá­tat, stadiont építhet, vagy éppen csatornát tisztíthat, szemetet szedhet. Jó hír viszont, hogy ha­sonlóan a közszférában megva­lósult bérkompenzációhoz, a magánszférában sem lehetnek olyan munkavállalók, akiknek a nettó keresete - az adóváltozá­sok miatt - csökken az előző évi­hez képest. Az Országgyűlés ugyanis elfogadta, hogy a kor­mány két évig rendeletben hatá­rozhatja meg a bruttó 300 ezer forint alatt keresők nettó munka­bérének megőrzéséhez szüksé­ges béremelés elvárt mértékét. Azok a vállalatok, amelyek a bér­emelést nem hajtják végre, a jog­sértés megállapításától számí­tott két évig nem tehetnek aján­latot közbeszerzési eljárásban és nem kaphatnak támogatást a központi költségvetésből. Mindössze két ember tünte­tett az új egyházi törvény ellen, az utolsó pillanatban mégis vál­tozott a KDNP által kidolgozott jogszabály. Ez azonban annak Semjén Zsolt és Orbán Viktor. Az új egyházi törvényt a KDNP dolgozta ki, de a Fidesz átírta az elképzeléseket köszönhető, hogy a Fidesz-frak- ció nem támogatta a koalíciós partner elképzeléseit. „Az Or­szággyűlés döntené el, melyik szervezet számítson egyháznak és melyik nem” - magyarázta Lázár János. A Fidesz frakcióve­zetője hozzátette: nem zárják le az egyházak listáját, és a jövő­ben bármely szervezet kérheti egyházzá nyilvánítását a parla­menttől. Végül a történelmi egy­házak és azok, amelyek „az el­múlt húsz évben komoly társa­dalmi támogatást tudtak szerez­ni”, így a baptisták és a Hit Gyü­lekezete is megkapta az egyházi státuszt. Megszavazták a szeptember­től fizetendő chipsadót, amiből Nem lesz sorkatonai szolgálat JANUÁR ELSEJÉN lép életbe a kétharmaddal elfogadott új honvédelmi törvény, amely a sorkatonai szolgálatot nem állítja vissza. Katonai szolgá­lati kötelezettséget csak az or­szággyűlés által már elrendelt megelőző védelmi helyzetben lehet teljesíteni. Nem lehet be­hívni katonának azt, aki leg­alább három kiskorú gyer­mekről gondoskodik, vagy gyermekeit egyedül neveli. Megszavazták azt is: az id& közi választásokon nem lesz az érvényesség feltétele az 50 százalékos részvételi küszöb, ha a nyertes jelölt megkapta az érvényes szavazatok több mint felét. éves szinten 20 milliárd forint körüli összeg folyhat be. „Az in­dítvány eredeüleg deklarált céljá­val szemben nem teremt forráso­kat az egészségügynek, helyette szimpla költségvetési célokat szolgál” - vélekedett Tukacs Ist­ván, szocialista képviselő. Még a zárószavazás előtt is érkezett olyan kormánypárti módosító ja­vaslat, amely nagy mértékben, kilogrammonkénti 500 forintról 200 forintra csökkentette az étel­ízesítőket terhelő adót. Az adó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként. A hamburge­resek csak átmenetileg úszták meg, hiszen a Fidesz még a héten a T. Ház elé terjeszti a gyorsétter­meket érintő indítványát. Csak akkor járhatna valamilyen aján­dék, játék a gyermek számára, ha a menü megfelel az egészsé­ges táplálkozás kritériumainak. Költözik a kormány, átalakul a Kossuth tér, de marad a Károlyi-szobor A parlament döntése értelmé­ben 2014. május 31-ig át kell alakítani a budapesti Kossuth Lajos teret, amely így vissza­kaphatja 1944 előtti arculatát, a kormánynak pedig ugyaned­dig az időpontig ki kell költöz­nie az Országház épületéből. „A költözést meg kell valósíta­ni, mivel a Ház nem kormány­zati épületnek épült, a törvény- hozás háza, de jelenleg nincs abban a helyzetben a magyar állam, hogy erre a célra több tízmilliárdot költsön” - mond­ta Lázár János, a Fidesz frak­cióvezetője. Leszavazta a parla­ment a Károlyi Mihály-szobor eltávolítását, melyet a Jobbik szeretett volna elérni, s mely­hez név szerinti szavazást kért. A jobbikos képviselőkön és Ivády Gábor független hon­atyán kívül minden jelenlévő nemmel szavazott. KÉTHARMADOS TÖBBSÉGGEL sarkalatos törvénybe foglalták a köztársasági elnök jogállá­sát is. Az új szabályozás értel­mében az államfőnek - a par­lamenti képviselőkhöz hason­lóan - évente vagyonnyilatko­zatot kell benyújtania a Ház­nak. Havi tiszteletdíja a köz- tisztviselői illetményalap 39- szerese (1,5 millió forint), kül­földi útjain költségtérítést és napidíjat is kap majd. A köz- társasági elnöknek évi negy­ven nap szabadsága lesz. Dön­tés született arról is, hogy két évig tartó szabadságvesztéssel sújthatok szeptembertől a fut- ballhuligánok, a sportrendez­vényekről nemcsak a helyszí­nen, hanem az odautazás, il­letve a hazaút alatt randalíro­zókat is kitilthatják. Változik az ombudsman szerepe is: az alapvető jogok biztosa a jelen­legi ombudsmannál határozot­tabb, erősebb és következete­sebb hangon szólhat a nyilvá­nossághoz. Srebrenica: több száz embert temettek újra Idén is több tízezer résztvevővel emlékeztek Srebrenicában arra, hogy 1995. július 11-én a bosz­niai szerb hadsereg elfoglalta az ENSZ védelme alatt álló várost és környékét, és több mint nyolcezer férfit és fiút mészárolt le. A mészárlás 16. év­fordulójának napján a potocari emlékköz­pontban eltemették azt a 613 áldozatot is, akiknek a földi maradványait időközben ta­lálták meg az újabb tömegsírok­ban. Közöttük van az eddigi ada­tok szerinti legfiatalabb áldozat is, a 11 éves Nesib Muhic is. A boszniai szerbek 8 ezer boszniai muzulmánt gyilkoltak meg, ed­dig összesen 5137 áldozatot te­A legfiatalabb áldozat tizenegy éves volt. mettek el. A hágai Nemzetközi Törvényszék Ratko Mladicsot, a boszniai szerb erők volt főpa­rancsnokát vádolja a vérengzése­kért. Mladicot május 26-án, 16 évi rejtőzködés után a vajdasági Lázárföldön (Lazare- von) őrizetbe vették, majd négy nappal később kiszolgáltat­ták Hágának. Borisz Tadics szerb elnök sze­rint mindazoknak, akik bűntet­teket követtek el, börtönben a he­lyük, hogy a továbbiakban ne mi­nősítsenek bűnösnek országokat és népeket, s az egykori jugoszláv köztársaságok állampolgárai em­beri módon együtt tudjanak élni egymással, ■ Hullámsír. Eddig 53 holttestet hoztak felszínre a Volgán vasárnap szerencsétlenül Bulgária nevű hajóból. Nagyobb létszámban áldozatokra a hajófenékben lévő bárban, étteremben és a játékszobában bukkantak. Dmitrij Medvegyev orosz államfő mára nemzeti gyásznapot hirdetett. Az 56 éve gyártott kirándulóhajón 208 ember tar­tózkodott a tragédia idején, akik közül 25 nem volt regisztrálva az utaslistán, így még nőhet az áldozatok száma. Kémügy: nem oldják fel a titkosítást A volt titkosszolgálati vezetők ügyében az MSZP kezdeményezi a titkosítás feloldását azért, hogy a közvélemény világosan lásson „a harmadik köztársaság történe­tének legsúlyosabb államellenes bűncselekményével összefüggő gyanúsításokban”. A Fidesz sze­rint az ügy nem politikai, hanem szakmai jellegű, ezért Lázár Já­nos frakcióvezető óva intett a tit­kosítás feloldásától. „Nem annyi­ra kémkedés, mint inkább dilet­táns, jóhiszemű butaság lehet Szilvásy György volt titokminisz­ter és a két volt nemzetbiztonsá­gi főigazgató meggyanúsításának a hátterében” - vélte Földi Lász­ló, az Információs Hivatal egyko­ri műveleti igazgatója. ■ i

Next

/
Thumbnails
Contents