Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-12 / 161. szám

2011. JÚLIUS 12., KEDD GAZDASÁG Találnak réseket a lobbisták jogszabályok A nagy gazdasági befolyás enyhíteni tud néhány szigorú törvényjavaslaton KORMÁNYPÁRTI NEM ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNYOK (benyújtók szerint) 1. LÁZÁR JÁNOS 136 2. ROGÁN ANTAL 128 3. KONTRÁT KÁROLY 99 4. L. SIMON LÁSZLÓ 84 5. CZERVÁN GYÖRGY 71 6. HARRACH PÉTER (KDNP) 64 7. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP) 59 8. PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) 58 9. DANCSÓ JÓZSEF 55 10. NAGY KÁLMÁN 52 Forrás: VG-gyújtés Tavasz óta nincs lobbi­törvény, a lobbik viszont szép sikereket érnek el. Az őrült tempójú törvény­hozási menetben általá­ban az utolsó pillanatban enyhülnek jogszabályok, amelyek megváltoztatásá­hoz általában Lázár Jáno­son vagy Rogán Antalon át vezet az út. AS-összeállítás FELTÖR A LETÖRT GYÓGYSZER­LOBBI Orbán Viktor úgy értékel­te a szociális konzultációt, hogy az emberek 94 százaléka szerint a gyógyszerlobbit is le kell törni. Nos, ez jelentős részben sikerült, a gyógyszergyártókat sújtó kü­lönadó 12-ről 20 százalékra emelkedett, a kutatás-fejlesztési (k+f) kiadások csak 2010-re és csak 50 százalékos mértékig vonhatók le az adóból. De a tör­vénycsomaghoz érkező két „last minute” módosító mégis javított az Egis és a Richter, a két ma­gyar tőzsdei gyógyszergyár hely­zetén. Az alkotmányügyi bizott­ság által jegyzett javaslat kedve­zőbb helyzetbe hozza azokat a gyártókat, amelyeknek az üzleti éve nem esik egybe a naptári év­vel - az Egis pont ilyen. Emellett sávos rendszert vezetett be, amely azt a gyártót jutalmazza, amelynek magyarországi k+f költése nagyobb. Ez igaz a Rich- terre, amely 2,3 milliárd forin­tot mégis visszaigényelhet. „A DOHÁNYLOBBI ERŐSEBB VOLT" Az alkotmányügyi bizottság múlt hétfői ülésén az utolsó pil­lanatban leállították a dohány- termékek idei és jövő évre ter­vezett adóemelését. „A dohány­lobbi erősebb volt” - indokolta a döntést az alkotmányügyi bi­zottság fideszes elnöke, Balsai István, aki nem tudta megmon­dani, hogy pontosan ki írta az erről szóló módosítót. Minden­esetre a javaslat eredménye­ként az állam 20 milliárd fo­rintnyi adóbevételtől esett el a költségvetési szigorítások idő­szakában, ráadásul Magyaror­szágon lesz a legalacsonyabb a cigaretta ára az egész Európai Unióban. A Magyar Dohányipa­ri Szövetség tagjai: BAT Pécsi Dohánygyár Kft., Imperial To­bacco Magyarország Kft., Con­tinental Dohányipari Zrt., JIT Hungary Zrt. A MÉRLEGFŐÖSSZEG GYŐZÖTT A bankadónál egy dolgot vésett kő­be a kormány: 200 milliárd forin­tot be fog szedni a pénzügyi szek­tor szereplőitől. Fontos kérdés volt, mi legyen a kivetés alapja, ez lehetett volna a nyereség is, ám végül a bankoknál a mérlegfő­összeg, a biztosítóknál a korrigált díjbevétel alapján rótták ki a ter­het. Ez az olyan nagy nyereségű társaságoknak kedvezett, mint például az OTP vagy az Aegon. Az adóval kapcsolatban született módosító indítványok közül a leg­nagyobb port az a Rogán Antal által benyújtott javaslat kavarta, amely mentességet adott volna a közteher alól a 2007 júliusa után alapított biztosítóknak. A néhány céget nagyon komoly verseny- előnybe hozó módosítást csak a legutolsó pillanatban, a végsza­vazás előtt vették csak ki a tör­vényből. ENERGETIKA KERESZTBE-KASUL Az energetika területén az egyik leg­látványosabb lobbimunka a hő­vel kapcsoltan áramot termelő társaságok ártámogatása körül folyt. Lázár János, a Fidesz frak­cióvezetője január végén a tavaly decemberben már elfogadottnál jóval szigorúbb támogatási rend­szer bevezetését javasolta. A tel­jes „kapcsoltszakma” ellehetetle­nülésével fenyegető javaslat meg­valósításával sok településen ve­szélybe került volna a távfűtés is. Végül olyan megoldás született, hogy a kisebb termelők július 1-jétől az áramukat az áramtőzs­dén értékesítsék. Jó eséllyel az érdekcsoportok közötti eltérő erőviszonyok tük­röződnek a megújuló energiáról szóló cselekvési terv prioritásai­ban. A terv fejnehéz: erős támo­gatást szán a - szintén Lázár Já­nos által támogatott - geotermiá- nak, illetve a biomassza és a bio­gáz előállításának. Várhatóan megszűnik az E85- ös, magas bioetanol-tartalmú üzemanyag jövedékiadó-mentes- sége. A termék szövetsége a lé­pést szakmailag megalapozat­lannak tartja, s úgy véli, hogy a terv mögött az értékesítési gon­dokkal küszködő, nagyobb befo­lyású szénhidrogénalapú benzin gyártói állnak. vasárnapi ütközet Nem kisebb súlyú személyiség, mint Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkál­tatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke lobbi­zott a KDNP által régóta szorgal­mazott törvény, az üzletek vasár­napi bezárása ellen. Ráadásul ép­pen Orbán Viktor előszónoka- ként. Az ügyet még az előző kor­mányzati ciklusban a magyar tu­lajdonban lévő CBA, Coop és a Reál csoport karolta fel, a kis üz­letek ugyanis nyitva maradhat­tak volna. A KDNP az idén bead­ványt is megfogalmazott, de vé­gül - nem utolsósorban Demján nyilvános ellenállása után - a kormány levette napirendről a kérdést, mondván: a bezárás el­bocsátásokhoz vezetne. EGY OKTÓBERI PÉNTEK DÉLUTÁN A kiskereskedelem bruttó árbevé­tel-alapú különadójáról szóló tör­vénytervezetet egy októberi pén­tek délutánon terjesztették az Or­szággyűlés elé, amely hétfőn már meg is szavazta, így a szakma til­Hivatalosan csak 307 lobbista létezett A közigazgatási és Igaz­ságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) kimutatása sze­rint a 307 hivatalosan re­gisztrált lobbista négy év alatt, ameddig a lobbitör­vény élt, mindössze 316 állami vagy önkormány­zati intézkedést próbált meg jogszabályszerűen befolyásolni. A kijárók legkedveltebb célpontja az egészségügyi tárca volt, amelyet - a bejelen­tések szerint - 61 alka­lommal látogattak meg, az Országgyűlés Hivata­lát pedig négy év alatt 54 lobbista kereste fel. Az or­szág 3200 önkormányza­tánál mindössze harminc döntés kapcsán keresték meg az illetékeseket. takozására nem érkezett válasz. A többtucatnyi magyar tulajdo­nostárs kezében lévő CBA, Coop és Reál hálózat versenyelőnybe került, hiszen a tulajdonostárs vállalkozások bruttó, árbevétele alapján kell fizetniük az adót. A törvény pedig sávoz: 500 millió és 40 milliárdos forgalom után 0,1 százalék a válságadó, míg ha egy tulajdonos kezében lenne bárme­lyik hálózat, éppúgy 2,5 százalék lenne az adó mértéke, mint a Tesco, az Auchan, a Spar, a Penny Market, a Lidi és a Cora esetében. Emiatt fordult 13, a különadó ál­tal érintett cég külföldi tulajdono­si köre Brüsszelhez. beindult A LEVESPORLOBBi A Vi­lággazdaság által korábban be­mutatott munkaanyaghoz képest enyhébb a chipsadó beterjesztett javaslata. Mentesültek a legalább 25 százalékos gyümölcstartalmú szörpök és sűrítmények, s az ala­csony cukortartalmú kakaópo­rok is. Feleakkora rátával adóz­nának a cukrozott üdítőitalok és sós snackek, így várhatóan a ter­vezett 20 milliárdnál kevesebb bevétel származik majd a ter­mékdíjból. Pénteken Rogán An­tal és Ágh Péter fideszes képvise­lők a sótartalmú ételízesítők adó­ját csökkentő újabb módosítót nyújtottak be. Előbbi 500 forint­ról 400-ra, utóbbi 200-ra csök­kentené az adót. Mindenki másképp csinálja nem kell feladni a reményt, hogy a lobbitörvény tavaszi megszüntetésével minden szakmai befolyási lehetőség is megszűnt - véli a lobbitevé­kenység egyik hazai szakértő­je, Morenth Péter. A Public Affairs Tanácsadók Szakmai Szövetségének egyik vezetője hozzátette: a szakmai értelem­ben vett érdekkijárásra sok mód nyílik, sokan is élnek ve­le. Ugyanakkor a törvényho­zók döntési helyzetben gyak­ran az „erős bika győz” elv alapján voksolnak - vonta meg tapasztalatait, a módosí­tások során átesett úgyneve­zett hamburgeradó példájával illusztrálva véleményét. ugyan a feszített törvényal­kotás idején sokszor nem ju­tott idő a szakmával folytatott tárgyalásokra, s az egyéni kép­viselői indítványok módszeré­nek alkalmazásával veszélybe kerül a társadalmi párbeszéd, de a kormányzati szakmai anyagok internetes vélemé­nyeztetésével a szövetségek, kamarák, lobbisták mégiscsak kapnak beleszólást, persze kérdés, mi kerül be végül a jogszabályba. Sokszor szemé lyes tárgyalásra is mód nyílik, sőt a végrehajtási utasítások megszövegezésében is kikérik a szakma véleményét. Minden­esetre mára szabaddá vált a piac, mindenki maga dönti el, hogyan, milyen színekben lob­bizik. Remélhetőleg ez azon­ban nem vezet végül anomáli­ákhoz - figyelmeztetett egy ve­szélyre a szakember. Indulhat a zöldségexport Oroszországba tárgyalások A magyar állati eredetű termékek is kiviteli engedélyt kaptak Ügyfélbarát változások a diákhitelrendszerben Újra megindulhatott a magyar zöldség-gyümölcs export Orosz­országba a múlt hét közepétől. Kardeván Endre az élelmiszer­lánc-felügyeletért és agrárigaz­gatásért felelős államtitkár még a múlt hónap végén tárgyalt ez ügyben Oroszországban a ma­gyar agrárvállalkozások érde­keit képviselve. Az orosz állam az Európai Bizottságnak is feloldotta a zöldség-gyümölcs exporttilal­mát. Az engedélyt bizonyos feltételek meglétéhez kötik, ezeket azonban Magyarország teljesíteni tudja. így a nyugat­európai E.coli-járvány miatt uniós országokra elrendelt orosz tilalom után Magyaror­szág július ó-tól újra exportál­hat zöldség-gyümölcsöt Orosz­országba. Az államtitkári megbeszélé­sek eredményeként a magyar ál­lati eredetű élelmiszerekkel fog­lalkozó vállalkozások szintén oroszországi exportengedélyhez jutnak. Eddig az orosz szakér­tők már 27 magyar céget vizsgál­tak meg. Az.év végéig pedig várhatóan több mint 100 vállalkozás ren­delkezik majd exportlehetőség­gel. Oroszország 2-3 évente vizsgálja felül az auditált válla­latok listáját, és a legújabb pe- ^ riódusban magyarországi cé- : geknek adta meg elsőként az I engedélyeket. ■ A magyar termelők újra kivihetik az orosz piacra gyümölcseiket Ügyfélbarát változások lesznek a diákhitelrendszerben miután a kormány elfogadta a hallgatói hi­telrendszerről szóló rendelet módosítását. Többek között a GYES-en lévő kismamák egysze­rűbben igényelhetik a célzott ka­mattámogatást (CKT), a törlesz­tőrészlet két évre történő mér­séklését általános lehetőségként vezették be az új jogszabályba, emellett a hallgatók által kedvelt „engedményezést” a jövőben az államilag finanszírozott képzés­ben tanuló hallgatók is igénybe vehetik. A CKT esetében a kedvezmé­nyezett időszak alatt a diákhitel kamatterheit az állam átvállal­ja. A gazdasági válság kedvezőt­len hatásainak tompítása érde­kében 2009-ben bevezetett tör­lesztőrészlet mérséklést a Diák­hitel Központ ügyfeleinek álta­lános lehetőségként biztosítja - kérelmezési időkorlát nélkül - átmeneti, legfeljebb 2 éves idő­tartamra. Bővül a törlesztési kötelezett­ség szüneteltetésére vonatkozó jogcím, új elemként és ellátási formaként folyamatosan beveze­tik a rehabilitációs járadékot. Nem kell törleszteni mindaddig, amíg az ügyfél a felsőoktatásban tanul, törlesztési kötelezettségét szüneteltetheti, ha gyermekvál­lalással és rokkantsággal kap­csolatos meghatározott ellátá­sokban részesül. ■ 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents