Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-12 / 161. szám
2 MMMM Si TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. JÚLIUS 12., KEDD TAMASI ES TÉRSÉGÉ Helyi, megyei és megyén kívüli művészeti csoportok is felléptek az eseményen. Képünkön a Vadvirágok, akik Páriból érkeztek Békében egymás mellett tolerancianap A városban nincs hátrányos megkülönböztetés Finiséhez közeledik a művelődési házfelújítása fadd Fűtéskorszerűsítés, nyílászárócsere, a villamos hálózat teljes felújítása. Ezek a fő feladatok a faddi művelődési háznál. A nyolcvanmilliós beruházás kivitelezése már több mint ötven százalékban kész. A könyvtárat átmenetileg elköltöztették, a rendezvényeket a sport- csarnokban és az iskolában tartják. A felújított, modern színpadtechnikával is ellátott épület átadását augusztus 19-re tervezik, (wg) Megismerkedhetnek a denevérek életével SZEKSZÁRD Bárki megismerkedhet a denevérek életmódjával, jellemző tulajdonságaival ma Szek- szárdon, mégpedig Görfól Tamás denevérkutató segítségével, és az Ifjúsági Unió Szekszárd Ne légy birka! programjának keretében. A Prométheusz parkban 19.30 órai kezdettel szó lesz majd a hazai denevérfajokról és élő- helyeikől, valamint a denevérekkel kapcsolatos kutatási módszerekről is, sőt az előadás után be is fognak pár példányt, hogy közelebbről is megnézhessék őket. (hé) Képünk Illusztráció TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésével kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Tamási ügynökségvezetőjét: KovácsGábor, 20/621-6778, koveksz@gmail.co in Lösch Ferenc _________________ 20 /969-20-15 Továbbiak a TEOLhu hírportálon A többségi társadalom és a romák békés egymás mellett élésének üzenete és kellemes időtöltés: ez a tamási tolerancianap lényege, amelyet tizenkettedszer rendezett meg a város cigány kisebbségi önkormányzata. Steinbach Zsolt „Cigány gyerek módra” készült vecsési gombócos káposzta főtt az egyik bográcsban Tamási központjában, a Kossuth tér melletti parkolóban a fák alatt, szombaton kora délután, az idei tolerancianap felvezetéseként. Az eseményt a tamási cigány kisebbségi önkormányzat szervezi, immár tizenkettedik éve. A testület elnöke, Brandt Róbert szerint a program célja a gyöngyöspatai, vagy éppen a fürgedi etnikai konfliktusokhoz hasonló feszültségek oldása, a többségi társadalom és a romák békés egymás mellett élésének erősítése, nem utolsósorban pedig a szórakozás, egy kellemes délután, este eltöltése. A szociális asszisztens végzettségű, jelenleg egy székesfehérvári cégnél műszakfelelősként dolgozó Brandt Róbert októberben lett a tamási roma kisebbség elnöke. A romák foglalkoztatását, illetve felzárkóztatását tartja a tamási kisebbségi önkormányzat legfontosabb céljának. Az általuk készített adatbázis szerint valamivel több mint 1200 tamási polgár, a város lakosságának mintegy 15 százaléka vallja magát romának. Az elnök azt mondja, hogy Tamásiban nincs hátrányos megkülönböztetés, sőt kifejezetten sok segítséget kapnak a romák. Ezt szerinte többek között az is bizonyítja, hogy a város közintézményeiben is dolgoznak cigányok. A települési önkormányzat a közfoglalkoztatásba igyekszik mindenkit bevonni. Brandt Róbert szerint amilyen kéréssel ő eddig fordult a város vezetéséhez, az mind teljesült. (Igaz, ez fordítva is működhet: Devecserre például tamási romák is mentek segíteni.) Nem utolsósorban a város a tolerancianap rendezési költségeinek mintegy háromnegyedét állta, helyi vállalkozóktól is nagyon sok segítséget kapott a kisebbségi önkormányzat, a rendezvény védnöke pedig Hirt Ferenc honatya volt. A kisebbségi elnök érdekességként azt is megjegyezte: a polgármester úgymond a romák között él, hiszen a rácvölgyi városrészben lakik, ahol kisebbségi közösségi ház is működik. Tamásiban a kisebbségi ön- kormányzat és a katolikus egyház kapcsolata is jó. Ezt hangsúlyozta Molnárné Németh Ildikó hitoktató a tolerancianap nyitányán, remélve, hogy a kontaktust a jövőben újabb közös rendezvényekkel tehetik teljesebbé. Toleranciára természetesen nem csak Tamásiban van szükség. A szombati eseményre más településekről is érkeztek résztvevők. Csonka Jánosné, a kop- pányszántói roma kisebbség elnöke például egy gyermektánc- csoportot kísért. Azt mondta, Koppányszántó, más kistelepülésekhez hasonlóan, a munkahelyekkel nem dicsekedhet, de etnikai probléma nincs, csendes, nyugodt falu az övék. A községben mintegy hatvan roma él, az ez évtől működő tánccsoportjukat öt lány és egy fiú alkotja, a legkisebb hat-, a legnagyobb tizenhárom éves. Paprikalekvárral és vegyes tállal egyaránt nyertek udvari terményeivel is megismerkedhetett a múlt hét végén Rétimajor közönsége. A Fejér megyei helyszín a hagyományos országos halászbúcsúnak és halfőző versenynek adott otthont: valamint annak a bemutatósátornak, melyben - a Sorsfordító program eredményeként - minőségi zöldség és gyümölcs öregbítette a Tolna megyei község jó hírét.- Burgonya, cukkini, hagyma, paprika, zöldbab, valamint meggy-, sütőtök- és paprikalekvár - adott ízelítőt a kínálatból Peszt Attila, Udvari polgármestere. - Valamennyi, de kiváltképp a különlegességnek számító paprikalekvár vonzott sok érdeklődőt. Abban bízunk, hogy a látottak, a jó reklám hatására még nagyobb kereslet mutatkozik majd kiváló termékeink iránt. Az udvari csapat egyébként a halfőző verseny egyéb kategóriájában is letette névjegyét. A hallal töltött gomba, halfasí- rozott, káposztalevélbe tekert hal alkotta vegyes tálat a zsűri első helyezéssel jutalmazta. ■ Sz. Á. Díszpolgárokként öregbítik tovább községük jó hírét szakadat Kellemes meglepetés érte Kékesi Istvánnét és Kanter Józsefet Mindketten a falunapon tudták meg, hogy immár díszpolgárai Szakadátnak. Kékesi Istvánná tavaly ment nyugdíjba 37 év pedagógusi munka után. Mindenki úgy ismeri, mint a falujáért örökké tevékeny személyt. A tanítás mellett a helyi hagyományőrző egyesület vezetőjeként tánccsoportot, énekkart szervezett, de kivette a részét a Teleház, vagy éppen az Idősek Napközi Otthona működtetéséből is. Manapság sincs olyan rendezvény, mely ne viselné magán szervezői keze nyomát. Kanter József német nemzetiségű költő, író 1932-ben, Szakadáton született, azóta is itt él feleségével. írásai 1973 óta jelennek meg a Neue Zeitungban, antológiákban és német nyelvű kalendáriumokban. Kedves témái a régi hagyományok, ünnepek, évszakok. Mint elmondta, manapság is alkot, például német nyelvű verseit fordítja magyarra, így ismertetve meg azokat az irodalom kedvelőivel. aÁ. Sz. Díjakat adtak át roma diákoknak a tolerancianap programjában szerepelt a pári Vadvirágok tánccsoport, a szalántai Cserhája hagyományőrző csoport, a koppányszántói Holdfény táncosok, a tamási Würtz Ádám tagiskola kötélugró csoportja, a várpalotai RiSza Dance Club, a tamási Sukáripe tánccsoport, a zombai Virágszálak, az ájiregi Kiscsillagok. A sztárvendég a Jolly és a Románcok volt. A főzőversenyen 3. lett az ájiregi Orsós Endre vecsési gombócos káposztája, 2. a tamási Orsós Márton csípős lecsója, míg a „roma ízek bogrács mestere’ címet a tamási Orsós Imre érdemelte ki csülkös pacallal. AZ ÉV ROMA TANULÓJA díjat Brandt Bianka Mónika, Tóth Kármen, Balogh Evelin és Szedeti Bálint, az év roma sportolója díjat pedig Gyöngyösi-Pap Norbert kapta, valamennyien a Würtz-is- kola diákjai. A tolerancianapot hajnalig tartó bál zárta. ■ A romák foglalkoztatása a legfontosabb cél. Összesen 579 kilométernyi vízfolyást tartanak rendben újraválasztották További öt évre kapott bizalmat Komlóczi József, a Kapos-Koppányvölgyi Vízi Társulat elnöke tamási Újabb öt évre megválasztották a Kapos-Koppányvölgyi Vízi Társulat elnökévé Komlóczi Józsefet. Azt mondja: még ezt a ciklus végigcsinálja, aztán visz- szavonul. Régóta tevékenykedik a társulatnál, 1973-tól volt intézőbizottsági tag, 1979 óta elnök. Eleinte csak Tamási térségében tevékenykedett az 1959-ben alakult szervezet, aztán, 1976-ban egyesültek a dombóváriakkal, s ma már 42 településen végzik a közcélú vízfolyások kezelését, medreinek, gátjainak, műtárgyainak karbantartását. Kisebb patakok, csatornák tartoznak hozzájuk; a Duna, a Sió, a Kapos, a Koppány, de még a Donát-pa- tak is állami kezelésben van. A társulat feladata: a működési területét képező 140 ezer hektáron, 579 kilométernyi vízfolyás üzemeltetése, rendben tartása. Ennek mintegy 45 százaléka állami tulajdonú. Az azokkal kapcsolatos tennivalókat támogatja is az állam, de a többinél máshonnan kell pénzt előteremteni a gátak kaszálásához, a mederkotráshoz és egyéb feladatok elvégzéséhez. A korábbi években a társulati tagoknak is volt befizetési kötelességük, idén januártól nincs. Tagnak azok az önkormányzatok, egyéni gazdák és társas vállalkozások számítanak, akik földjét érintik a vízfolyások. A tamási székhelyű vízi társulatnak 16 ezer tagja van. A Cserengáti-patak töltésén dolgoznak a társulat emberei Komlóczi József reméli, hogy előbb-utóbb rádöbbennek az érintettek, hogy nem hanyagolható el a karbantartás, és ha másként nem, egy-egy vízfolyás mentén szövetkeznek a finanszírozásra. Addig a saját tartalékaikból és a vállalkozói tevékenységükért kapott pénzből fedezik a költségeket. A Kapos-Koppányvölgyi Vízi Társulat gépek és épületek bérbeadásával, valamint műszaki vizsgáztatással is foglalkozik. Tavaly 2490 vizsgáztatást végeztek, motorkerékpárok, személy- gépkocsik és traktorok forgalmi alkalmasságát ellenőrizték. Pályázati támogatásból is befolyt 34 millió forintjuk - még 2008- ban -, amivel most számolnak el. Ebből a pénzből két patak mederrendezését végezték el. A társulat jelenleg 21 közcélú munkást foglalkoztat. Arra is kitért az elnök, hogy hiába fordítanak gondot a kisebb vízfolyások karbantartására, ha az azok vizét befogadó nagyobbak nincsenek kotorva, és ezért sokszor gátolják a lefolyást. Problémát okoz az is a térségben, hogy a Siót mindig a tavaszi áradáskor eresztik meg, amikor amúgy is telítettek mindenütt a medrek. ■ W. G. ■ Műszaki vizsgáztatásból is vannak bevételeik. I
