Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-06-05 / 22. szám
2011 JUNIUS 5., VASARNAP SZTORI 5 Az elmúlt egy hónapban négy ember halt meg villámcsapás miatt Európában, egy asszony Magyar- országon. De vajon lehet-e ellene védekezni és túl lehet-e élni több tízezer voltos áramütést? Fábos Erika Két középkorú férfi halt meg Lengyelországban, amikor egy focimeccsen szurkoltak csapatuknak, és a kitört heves zivatarban egy villám csapott abba a fába, amely alatt álltak, s őket is villámcsapás érte. Két hete a Velencei-tónál ért halálos villámcsapás egy asszonyt, múlt hétvégén pedig egy 11 éves kislány halt meg ugyanígy Szerbiában, amikor egy mezőn játszott a viharban. Katona Róbert háziorvos azt mondja: tíz villámcsapásból kilencet csupán egy nagy ijedtséggel túlélnek az emberek. Az ilyen halálos eseteknél feltehetően szívleállás, halálos idegrendszeri károsodás vagy igen súlyos belső égési sérülés történik. A villámcsapás orvosi szempontból leginkább az áramütéshez hasonlít, így a hatásai is ahhoz hasonlítanak. „Fontos hogy mekkora feszültség, mennyi ideig és milyen testrészen éri az embert - mondta Katona Róbert. - Amennyiben a J villámcsapott ember elveszíti I eszméletét vagy megáll a szíve, az elsősegély szabályai alapján kell eljárni és azonnal mentőt kell hívni.” Németh Lajos, a TV2 meteorológusa tiszteli a villámokat, hiszen jól érzékeltetik a természet erejét Viszont nagyon fél is, amikor villámlik, egy rossz élmény miatt. Fiatalon egyszer épp egy hatalmas vihar közepette motorozott, amikor a közélében lecsapott a villám, amitől úgy megijedt, hogy árokba hajtott. A meteorológus elmondta: az északi országokban kevesebb, ahogy haladunk a déli féltekéhez, úgy egyre több villámlással találkozhatunk, Magyarország éppen ezért a közepesen zivatarveszélyes területekhez tartozik. A legtöbb villámcsapás késő tavasszal és kora nyáron történik, áprilistól júniusig tart az az időszak, amikor a leggyakrabban találkozhatunk a légkör elektromos kisülésével. Ha viharban, de biztonságos helyen tartózkodik, mindig eljátssza kedvenc játékát: villámláskor ugyanis pontosan ki lehet számítani, mekkora távolságra van tőlünk a vihar. „A villám fényéből és a hanghaOvegcsövek keletkeznek a villámokból RICHARD RIEDINGER ÜbdChpalenbergi lakos bír a legnagyobb villámgyűjteménnyel a Guinness Rekordok Könyvének tanúsága szerint. Nem a villámokról készített fényképeket, hanem olyan nyomokat gyűjt, amelyeket a villámok hagynak becsapódásuk után. Évtizedek óta keres és talál fulguritokat, úgynevezett villámcsöveket a homokos Raj- na-parton. Ezek a fulguritok üvegcsövek, amelyek azáltal keletkeznek, hogy a több ezer Celsius-fok hőmérsékletű villám belecsap a homokos talajba és megolvasztja azt. Amint a homok újból megkeményedik, mintegy két centiméter átmérőjű cső keletkezik a megolvadt homokszemcsékből Ha nedves a homok, akkor a csövek csak néhány centiméteresek, ha viszont száraz, akár négy méter hosz- szúságú is lehet a kikristályosodott villám. tás észlelésének idejéből lehet kiszámítani, mennyire vagyunk a vihartól - mondta Németh Lajos. - A fényt ugyanis azonnal látjuk, a hang azonban nem terjed ilyen gyorsan. így ha a fényesség észlelése és a dörgés között eltelt másodpercek számát elosztjuk hárommal, megkapjuk pontosan a villámcsapás távolságát kilométerben.” Egy-egy vülámiás alkalmával a huszonhétezer Celsius-fokot is meghaladja a keletkezett hő és a feszültség is óriási, 40 ezertől 1 millió voltig terjedhet. Kiváltója a Mi a zápor, mi a zivatar? tavasztól őszig szinte naponta lehet hallani, hogy záporok, zivatarok várhatók. A kettő nem ugyanaz. A zápor nagy mennyiségű esőt jelent, kísérő jelenségek nélkül, a zivatar ugyanaz, de dörgéssel, villámlássál, erős széllel. Villámlásra tehát akkor kell számítani, ha zivatarokra figyelmeztet a meteorológus. hirtelen, nagy hőmérséklet-változás vagy a gyors esőzés, amitől feszültségkülönbség keletkezik a felhők és a felhők vagy a felhők és a föld között, és keletkezése szerint többféle villámot is megkülönböztetünk. Becker Péter szakértő ehhez hozzáteszi: a villámoknak van pozitív és negatív pólusa, amelyek nem cserélődhetnek föl. így a lecsapó villám egyik pólusa a felhőben van, a másik pedig földfelszíni beütő helyén. A statisztika szerint a villámok nagyjából felénél a felhőben van a pozitív pólus, a másik felénél pedig a földfelszínben. A kétfajta villám között lényeges viselkedésbeli különbség is van. A pozitív villámok válogatás nélkül ütnek bele különböző tereptárgyakba, néha fémekbe, máskor gyúlékony szigetelő- anyagba, a negatív villám azonban megválogatja a beütési helyeit; elsősorban jó vezetőkbe és kiemelkedő tárgyakba üt, s igen nagy hőhatást fejt ki. A nagy vízfelületek és a fémtárgyak biztosan vonzzák a villámokat, de nemcsak magas tárgyakba, fákba csaphat bele a villám. Jó tanácsok a védekezéshez a villámvédelemről az anyagi károk miatt is érdemes gondoskodni. Erre szolgál a villámhárító, amelynek a neve nem félrevezető, hiszen éppen hogy nem hárítják, hanem magukhoz vonzzák és levezetik a földbe a feszültséget. A védelem még ezzel sem teljes, ugyanis hatalmas villámlás esetén az áram egy része így is behatolhat az elektromos hálózatba. Az ilyenkor keletkező túlfeszültség az érzékeny berendezéseket, számítógépet, televíziót, légkondicionálót tönkreteheti és akár tüzet is okozhat. Vihar esetén ezért tanácsos kihúzni ezeket a gépeket a konnektorból. A MAGAS FÁKAT KERÜLJÜK, különösen a nyűt terepen állókat. Szabadban ne használjunk mobiltelefont, mert ez is vonzza a villámot, ne legyen kézben horgászbot vagy teniszütő. Nyílt terepen, ahol az ember is magas pont, tanácsos leguggolni ne szálljunk ki az autóból, hanem húzzuk fel az ablakokat és várjuk ki ott a vihar végét, mivel a kocsi teljesen biztonságos védelmet nyújt. Vihar esetén tanácsos egymástól öt-tíz méter távolságot tartani, mivel a csoport is vonzza a villámcsapást. VESZÉLYESEK A FÉMVÁZAS Vagy fémfalú busz- és villamosmegállók. Ne meneküljünk ilyen helyre, menjünk tőlük messzire és inkább ázzunk bőrig. ne fürödjünk, ne zuhanyozzunk zivatar idején, mivel a víz nagyon jó vezető. Elet a tévé után és előtt RADOS ^ J*. VIRÁG kidobtuk a TÉvÉr. Na nem a készüléket az ablakon, hanem az előfizetést. Pontosabban le- mondtuk. Előtte persze meg- hánytuk-vetettük a dolgot a férjemmel. Hosszú hónapok óta szívtuk ugyanis a fogunkat, milyen irreálisan drága a havi kábeltévé-előfizetés. Le kellene mondani. De még mindig nem tettük volna meg, ha egy szép napon nem érkezik számla a megemelt díjról. Drágult tehát a mulatság. FELHÍVTAM A SZOLGÁLTATÓT, hogy jövő hónap elejétől köszönöm szépen, de nem kérem a tévécsatornákat. Egyiket sem. Negyvenperces huzavona következett. A hölgy a telefonnál mindenképpen rám akarta tukmálni yalamelyik olcsóbb csomagjukat. „Tudom, maga azért kapja a fizetését, hogy megpróbáljon megtartani engem, de értse meg...” - kezdtem, ám a kislány közbevágott: „ó, én csak segíteni akarok önnek”. Olyan őszintének tűnt a hangja, hogy én, balek, végighallgattam az ajánlatokat. Az utolsó tényleg nevetséges összegről szólt, de cserébe két év hűségidőt kértek. Akkor már elveszítettem a türelmemet, és beleordítottam a kagylóba: „Hát nem érti meg, hogy az három ebéd ára?!" És akkor a telefonos lány nagy nehezen adott egy időpontot, amikorra várhatom a szerelőjüket. Ki is kötötték a tévéadást. elmorfondíroztam. Nem véletlenül csinálja ez a szolgáltató, amit csinál. Nincs ugyanis alternatíva. A társasházba más kábeltévés cég nem telepedett be, ha pedig parabolaantennás- hoz megyünk, annak is ki kell építenie az állásait. Jó pénzért. Arról nem is beszélve, hogy ha rosszul szereli fel a tányért, akkor valamilyen tappancsok mellett könnyen beázhat az alattuk lévő lakás - közölte velem a közös képviselő. Márpedig ha így lenne, a kártérítést a társasház ránk hárítaná át. mindezt persze a monopol- helyzetben lévő kábelszolgáltató nagyon jól tudja. Nyilván ezért meri megcsinálni azt is, hogy ha van nála egy kedvezményes akció, azt kizárólag új ügyfél használhatja ki. A régi csak akkor, ha lemondja az előfizetést, és megvárja, amíg fél év eltelik. Igaz, akkor meg az nem biztos, hogy lesz még olyan kedvezmény. SZÓVAL KI VAN EZ TALÁLVA. Csak azt nem feltételezték, hogy megleszünk tévé nélkül is. Tévedtek. Kicsit fura ugyan (talán nem is kicsit), hogy ami a hetvenes évektől olyan természetes volt, mint a levegő, vagyis, hogy fogja magát az ember, és bekapcsolja a tévét, az most nincsen. Amióta az eszemet tudom, létezik a közelemben televízióadás és -készülék. Szóval most nincs tévéadásunk - van viszont helyette internet. Vagy berakjuk valamelyik DVD-nket a lejátszóba. De mostanában leginkább olvasunk, beszélgetünk. S csodák csodájára mi derült ki? Hogy van élet a tévé nélkül is. Tűzcsap helyett Május 15. óta táboroznak a madridi Puerta del Sol téren a spanyol egyetemisták. Politikai korrupció, szociális megszorítások és munkanélküliség - ezek ellen harcolnak, csoda-e, ha még mindig ott vannak a téren? Néha a rendőrség kiveri őket vagy gumilövedékkel támad rájuk, de a fő ellenség mégis a forróság. Ott nem a tűzcsap, hanem a szökőkút a demonstráció nélkülözhetetlen eszköze.
