Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-06-05 / 22. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2011. JÚNIUS 5., VASÁRNAP szociálpolitika Alapjaiban változik meg a szociális ellátások köre. Több műhely is készít terveket. Az egyik cél, hogy terepjárós vállalkozó ne kapjon segélyt. A CSALÁDI PÓTLÉKHOZ NEM NYÚLNAK Párhuzamosan dolgozik a kormány az eltartott rétegek helyzetének rendezésén: lassan kész a szociálpolitikai koncepció, a családpolitika és a megváltozott munkaképességűek visszavezetésének stratégiája is. Kun J. Viktória Szegények Alapjaiban tervez a kormány átalakítást mind a család-, mind a szociálpolitikában, mind a fogyatékkal élők foglalkoztatásában. A területek élesen elkülönülnek, külön-külön tárcánál és koncepciókkal készülnek a szakértők azzal az üzenettel, hogy ezek a kérdések semmilyen körülmények között ne keveredhessenek. így a szociálisan rászorulók, a gyerekvállalók és a megváltozott munkaképességűek helyzetét is önállóan rendezi a kormány. A tervek szerint megszűnik a szociális intézmények normatív támogatása, ehelyett szolgáltatásokat vásárol majd a költség- vetés. Célzott és személyre szabott segítséget kaphat majd minden érintett személy. Amerikai mintára hivatásos gyámügyi rendszer alakul, ahol dönthetnek a gyermekek kiemeléséről a családból. Megszűnnek a párhuzamosságok a gyermek- és családvédelmi rendszerben, az ellátások, szolgáltatások megvásárlásánál pedig központilag, anyagilag igyekeznek majd korrigálni a területi egyenlőtlenségeket. A Nemzeti Szociálpolitikai Koncepció tehát - ahogy Nyitrai Imre helyettes államtitkár a korábbi téves sajtóhíreket helyreteszi - kizárólag szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozik, mind a pénzbeli ellátások, mind a szolgáltatások újragondolásával. „Az egész koncepció épp azt a célt szolgálja, hogy a rászorulók otthonukhoz minél közelebb kapjanak olyan támogatást, amire valóban szükségük van és csak akkor, ha erre valóban rászorulnak. Ebben pedig nemcsak a kormányszervek, hanem a civilek és az egyház bevonására is szükség van” - hangsúlyozza a helyettes államtitkár. A munkaanyag garanált mi- nimáljövedelmet, élethelyzeti és családi kiadást kompenzáló támogatásokat, valamint krízissegélyeket nevesít. A kiadást kompenzáló ellátásoknak eszerint olyan mértékűnek kell lenniük, hogy különböző családszerkezetek mellett is képesek legyenek az emberi méltóság fenntartásához szükséges minimumot biztosítani. De az anyag kitér a különböző támogatások elosztásának módjára is. Lesz szociális számla, amely alapján tudható, hogy valaki a különböző állami, társadalombiztosítási támogatási alrendszerekből mekkora segítséget kapott összességében közpénzekből. A tervek szerint interneten összekapcsolják a szociális ellátást folyósító szerveket, a jövedelemadó-adatbázist és az ingatlan-nyilvántartási, valamint a gépjármű-nyilvántartási adatbázisokat. Ezek alapján közvetlenül tisztázhatóak lesznek a valóságos jövedelmi, illetve vagyoni viszonyok. Vagyis nem kaphat majd segélyt, aki palotában lakik és terepjáróval jár. Tervezik az „előre fizetős” fogyasztásmérő órák szélesebb elterjesztését, a szolgáltatókat arra kötelezik, hogy a 3 hónapot meghaladó tartozások után, illetve az óra visszaszerelésekor ezeket a készülékeket helyezzék üzembe. így nem keletkezhetnek akár többéves tartozások. Családok Önálló koncepció készül a családpolitikai kérdésekről, amit Harrach Péter terjeszt hamarosan a kormány elé. A javaslat jelentős része kész, s újabb sajtóhíreket cáfolva azt a politikus egyből leszögezi: a családi pótlékhoz nem nyúlnak, de annak átalakítási lehetőségét meg szeretnék teremteni. Ez azonban a KDNP frakcióvezetője szerint nem a juttatás gyerekszámához kötött differenciálása lenne, hanem a gyerekek életkora alapján változna annak a mértéke. „A családi pótlék összegénél talán kardinálisabb kérdés a munka és a gyermekvállalás összehangolása, a gyermekek napközbeni ellátásának megoldása és a „minőségi gyermeknevelés” erősítése. Vagyis, hogy ne a munkanélkülieket, hátrányos helyzetben lévőket ösztönözze a rendszer családalapításra, ne a megélhetési gyerekvállalást segítse” - tette világossá a politikus, aki több pontot is nevesített a tervekből. így kezdeményezik, hogy a szülés után visszatérni kívánó nőt, ha kéri, gyermeke hároméves koráig kötelező legyen részmunkaidőben foglalkoztatni, cserébe a jelenlegi hét- százalékosnál „erőteljesebb” járulékkedvezményt adnának a kisgyerekes anyákat alkalmazó munkáltatóknak, felmerül, hogy akár a bérét a költségvetés vállalhatná át. A nappali gyerekellátásban a családi napközikre helyeznék a hangsúlyt, Harrach elképzelhelegfrissebb felmérések szerint jelentősen megnőtt az igény a megváltozott munka- képességű munkavállalókra, csakhogy a kereslet megugrása mögött sok helyen nem humánus, hanem gazdasági megfontolás áll. így próbálják meg elkerülni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését. Ahol ugyanis az ilyen munka- vállalók aránya nem éri el az öt százalékot, több százezer forintot fizethet a cég. MagyarorA segélyezés egy lehetséges új módja A család: három kiskorú gyermek (a 3. gyermek már betöltötte a 8. életévet, mindannyian tanulnak), munkanélküli anya, rokkantnyugdíjas apa (a szülők aktív korúak). ■ Iskoláztatási támogatás 48 000 Ft m Garantált szociális minimum 2*12 000 Ft u Aktív korú inaktivitás 15 000 Ft ■ Egészségkárosodott helyzet 15 000 Ft ■ Gyerekek után járó támogatás 3*7000 Ft ■ Lakáskompenzáció 16 000 Ft ■ Összesen: 139 000 Ft szágon több mint 900 ezer megváltozott munkaképességű ember él, de csupán 10-13 százalékukat foglalkoztatják. Az Európai Unió fejlettebb országaiban ez az arány 40-50 százalék, amit 2020-ra szeretnének 75 százalékra emelni. A fogyatékossággal élők közül a mozgáskorlátozottaknak vannak a legjobb esélyeik a munkaerőpiacon, míg az értelmi fogyatékosok jutnak a legnehezebben munkához. tőnek tartja, hogy ezek állami normatíváját megemelnék, hogy a kevésbé tehetős családok is elérjék, de újraéleszthetnék a munkahelyi bölcsődék, óvodák rendszerét. De a gyermeknevelést jobban figyelembe vennék a nyugdíjak megállapításánál is, így a gyereknevelés növelné a nyugdíjjogosultság megszerzésébe beszámított időt vagy a gyerekek által fizetett személyi jövedelemadó bizonyos százalékát a szülők nyugdíjához adnák. De az apa és az anya közötti különbségek kiegyenlítését is hangsúlyozza majd a készülő sarkalatos törvény. A terv szerint az apa szerepének fontosságát is kiemeli majd a törvény a gyerek életében, és egy eszközt is rendel hozzá: várhatóan megnövelik, és az apák számára kötelezően felhasználandóvá teszik a gyerekek után járó pótszabadnapokat. Demográfusok egyelőre támogatják a kiszivárgott elképzeléseket, még azt is, ami végül kacsának bizonyult: vagyis, hogyha a család nem vállal 2. vagy 3. gyermeket, 3-5 év után nem járna tovább a pótlék. Pongrácz Tiborné, a KSH Népesedéstudományi Intézetének helyettes vezetője szerint is a legfontosabb pont a biztonság és a bizalom, ez az, ami az elmúlt húsz évben mind inkább elriasztotta a fiatalokat a családalapítástól. A Kapós a megváltozott munkaképességű demográfus szerint sokakat egészen biztosan motiválna, ha a családpolitika gyermekszám alapján vonna egy határt, a többség azonban leginkább a kiszámíthatóságra, illetve arra alapozna, ha a jelenleginél lényegesen rugalmasabbá válna a munka és a család összehangolása. Rokkantnyugdíjasok Ágnes 37 éves, 5 éve él leszázalékoltként: ízületei ugyanis egy autoimmun betegség miatt alkalmatlanná tették a komolyabb terhelést jelentő munkára. Vendéglátósként, majd pénztárosként dolgozott, de idővel olyan fájdalmai lettek, hogy kivizsgálásra szorult. Ma már a rendszeres orvosi kezelés és gyógyszerek mellett is a kisebb megerőltetés után is pokoli fájdalmak gyötrik. Négy órában, irodai kisegítőként dolgozik, de nem is igen bírna többet. De, ahogy ő látta, nem is igen van hozzá hasonló munkavállalókra igény: tíz helyre küldte el önéletrajzát, míg egy helyről, ráadásul egy szociális irodából jeleztek, jöhet. Meglehet, ő a kivétel: a kormány most hadat üzent azoknak a rokkantnyugdíjaknak, akik jogtalanul vannak ebben a státusban. Közülük is mind többeket akarnak visszavezetni a munkaerőpiacra: a kormány szerint Magyarországon 724 ezer rokkantnyugdíjas él, ami nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas szám. A megoldást a kabinet az ellenőrzésben látja, mivel így szerintük legalább 110 ezer személyt tudnának munkára fogni az érintettek közül. A bejelentés elindította a lavinát a megváltozott munkaképességűek körében, érdekvédő szervezetek pedig tiltakozó levelet is írtak az átalakítások ellen. „Bűnbakot csinálnának belőlünk” - mondja Hegedűs Lajos, a Mozgássérültek Országos Egyesületének elnöke, aki szerint a 'bejelentések alapján úgy tűnhet, mintha mindnyájan csalók volnának, pedig a rokkant- nyugdíjasok átlagosan 28 év munkaviszony után részesülnek ebben a juttatásban. Szakemberek szerint a rokkantnyugdíjak ellenőrzése uniós direktíva, ám ettől függetlenül jól illeszkedik a kormány munkahelyteremtő és kiadás- csökkentő tervei közé. A rokkantnyugdíjasok köre nem homogén: a gondozásra szoruló és munkaképtelen személyektől a maradandó egészségkárosodást szenvedő, de még dolgozni tudókig terjed a skála, akik közül sokan szociális járulékként, jogszerűen kapnak támogatást. A szakértők főként a harmadik csoportba tartozókat érdemes ellenőrizni, akik 50 százaléknál nagyobb szintű egészség- károsodás után kapnak rokkantnyugdíjat, de emellett akár nyolc órában is foglalkoztatják őket valahol, de nem hiszik, hogy nagy tömegeket lehet visszavinni a munkaerőpiacra: a rokkant- nyugdíjasok többsége 5-6 éve ebben a státusban van, kiestek a munka világából. < ♦ A
