Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-27 / 123. szám

2011. MÁJUS 27.. PÉ IfB KOZELET Farkas Flórián cáfolta azt a hírt hogy a hátrányos helyzetű - elsősorban roma - családok alanyi jogon lakáshoz jutnának. Az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerint csak arra lesz lehetőség, hogy a családok közmunka keretében újíthatják fel, tehetik lakhatóvá otthonaikat. Eltemették a hősi halált halt Dálnoki Andrást KATONAI TISZTELETADÁS mellett vettek végső búcsút az Afganisztánban hősi halált halt Dálnoki András posztumusz hadnagytól Nyírmeggyesen. A konvoj­baleset legsúlyosabb sé­rültjét a honvédkórház intenzív osztályon kezelik, a másik sérült sikeres gerincstabilizáló műtéten esett át. Korrupcióból elégtelen Magyarországnak A legrosszabb besorolást kapta Magyarország a kor­rupcióellenes egyezmény végrehajtását vizsgáló felmérésben. A Trans­parency International ki­mutatása szerint a sukorói telekcsere és az Alstom- BKV közötti szerződésnek köszönhetően is egy kategóriába kerültünk Dél-Afrikával és Török­országgal. Nem lesz atomfegyver a Koreai-félszigeten? PHENJAN TÁMOGATJA a Ko­reai-félsziget atomfegyver­mentesítéséről szóló tárgya­lások újraindítását, Peking pedig értékeli az észak-ko­reai erőfeszítéseket - derült ki a Kim Dzsong II észak­koreai vezető kínai látoga­tásán. „A Koreai-félsziget békéjét szem előtt tartva, a nukleáris leszerelés célját követve kell pozitív erőfeszítéseket tenni az érintetteknek” - hangoz­tatta Hu Csin-tao kínai államfő. Kim Dzsong II és Hu Csin-tao. A békét szem előtt tartva. Elfogták Ratko Mladicsot belgrád A srebrenicai mészárost kiadják a hágai törvényszéknek Szerbiában, a Vajdaság­ban 16 év bujkálás után elfogták a boszniai szerb hadsereg háborús bűntet­tekkel vádolt parancsno­kát, a srebrenicai mé­szárlásért felelős Ratko Mladicsot. A hágai bíró­ság elé fogják állítani. Éber Sándor „A Szerb Köztársaság nevében bejelentem Ratko Mladics letar­tóztatását” - közölte tegnap Belg- rádban a szerb elnök. Borisz Tadics elmondta, a boszniai szerb hadsereg egykori háborús bűnökkel vádolt parancsnoka ki­adatása a hágai székhelyű nem­zetközi ENSZ-törvényszéknek folyamatban van. A külföldön a „Balkán mészárosának”, a „Po­kol nagykövetének” és a „Szerb Napóleonnak” is nevezett Mla- dicsot - állítólag Milorad Koma­dics álnéven - a Belgrádiéi 80 ki­lométerre északkeletre fekvő, a Vajdaságban lévő Nagybecske- rek melletti Lázárföld (Lazarevo) faluban tartóztatták le csütörtök reggel lakossági bejelentés alap­ján. Az akcióban a titkosszolgá­lat és a háborús bűnöket feltáró szolgálat vett részt Az USA mellett az Európai Parlament is üdvözölte Mladics elfogását. De Jerzy Buzek elnök emlékeztetett - az Amnesty g Internationalhez hasonlóan -, g hogy még mindig szabadlábon s van a szintén körözött Goran Hadzics, az egykori horvátorszá­gi szerb vezető. Mladics már 16 éve bujkált. Az 1992 és 1995 között elköve­tett népirtás, háborús és embe­riesség elleni bűntettek miatt kö­rözte a hágai bíróság. Nevéhez kötik többek között a tízezer éle­tet követelő szarajevói ostromot, és a srebrenicai mészárlást. A boszniai városban a holland békefenntartók asszisztálása mellett a szerbek összegyűjtöt­tek 20 ezer muzulmánt. A férfia­kat és a nőket különválasztották, az utóbbiakat elszállították mu­zulmán területre, az előbbieket Ez maradt a boszniai szerb parancsnok gyilkolós ámokfutásai nyomán Felgyorsulhat a szerb csatlakozás Mladics elfogása a feltétele Szerbia idei hivatalos EU-tagjelölti státusának. A rivális horvátok 2005 végén elfogták Ante Gotovina tábor­nokot, majd kiadták Hágá­nak. Ezzel elhárult az EU- csatlakozásuk fő akadálya. A MLADICS KIADATÁSÁT követe­lő Catherine Ashtont, az EU kiil- és biztonságpolitikai fő­képviselőjét pont tegnap vár­ták Belgrádba. Az előző hé­ten járt ott Jose Manuel Barroso, az Európai Bizott­ság elnöke is, aki szintén a szerb csatlakozási kérelemről tárgyalt a zágrábi kormány­nyal. Márciusban Putyin orosz miniszterelnök adta ál­dását Szerbia EU-tagságára. pedig - küencezer fiút és férfit - kivégezték. Több száz férfit te­mettek el élve, nőket és férfiakat csonkítottak meg és mészárol­tak le, gyermekeket öltek meg az anyjuk szeme láttára. 2000 októberéig azonban Szlobodan Milosevics elnök rendszere alatt háboríthatatla- nul élhetett Belgrádban. Nyílt ti­tok volt, melyik villában lakik. Sértetlenségét a belügy Boszniát is megjárt különleges alakula­tai, a vörössapkások is biztosí­tották. Utóbbiak 2002-ben tú­szul ejtették Zoran Djindjics mi­niszterelnök nejét és fiát, ezzel zsarolva ki a rövid időre őrizet­be vett Mladics szabadon enge­dését. A vörössapkások később meggyilkolták Djindjicset. A hágai főügyész korábban többször bírálta Szerbiát, hogy nem kielégítő a törvényszékkel való együttműködése. Tavaly októberben Belgrád 1 millióról 10 millió euróra emel­te a Mladics fejére kitűzött vér­díjat. A 69 éves extábomoknak tíz éve komoly gyomor- és szív­panaszai voltak. Családja tavaly holttá nyilvánítását kezdemé­nyezte. Szlovákiában kicsit többen használhatják anyanyelvűket Az eddigi 20 százalékról 15-re csökken a kisebbségi nyelvhasz­nálati küszöb Szlovákiában - er­ről döntött még szerda este a po­zsonyi parlament. Eszerint egy településen a hivatalokban már akkor is használhatja saját nyel­vét egy kisebbség, ha csak a la­kosság 15 százalékát teszi ki. A nyelvhasználati törvény módo­sítását Rudolf Chmel kisebbség- ügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnö- ke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a kormány- koalícióban, amit komoly enged­mények árán, de végül is sike­rült elérnie. Bugár Béla, a Híd el­nöke úgy véli: értelmes kompro­misszum született. „Mi sokkal többet akartunk, kollégáink sok­kal kevesebbet, de ez előrelépés” - nyilatkozta Bugár Béla. Nehéz szívvel egyeztek bele a kisebbsé­gi tévéműsorok kötelező szlovák feliratozásának megtartásába. Ez komoly költségtöbbletet je­lent a magyar tévéstúdióknak. Berényi József, a Magyar Koalí­ció Pártjának elnöke szerint vi­szont a nyelvtörvény módosítása „alig értékelhető eredmény, sőt néhány területen visszalépés”. A hivataloknak kötelező lesz bebiztosítani azt a jogot, hogy a területeken élő kisebbségi lakos tudjon szóban és írásban kom­munikálni. Kórházakban ez nem lesz kötelező. Az új törvény alapján marad a tíz évvel ezelőtt összeállított kétnyelvű település- lista. ■ Majd tíz év múlva a most zajló népszámlálás után még nem lehet kitenni a magyar táblát, ha egy település kisebbségi lakossága eléri a 15 százalékot Csak tíz év múlva: tehát ha a 2021-es népszámlá­lás alkalmával is meglesz a 15 százalékos arány. Ha Ivan Gasparovic köztársasági elnök is aláírja, a kisebbségi nyelv- használati törvény július elsejé­től léphet hatályba. Alföldi megúszta egy írásbeli intővel nemzeti Réthelyi Miklós miniszter hosszasan elbeszélgetett a direktorral Az arab világ változása a G8-csúcs fő témái közt Csak írásban figyelmeztette, de a posztján hagyta Alföldi Róber­tét, a Nemzeti Színház igazgató­ját Réthelyi Miklós nemzeti erő­forrás miniszter. „A múlt pénte­ki események nyomán írásban figyelmeztettem a vezérigazga­tót, ezután hosszasan elbeszél­gettünk a jövőbeni tervekről és a Nemzett Színház szerepéről az ország kulturális és társadalmi életében. Ezzel az ügyet mind­ketten lezártnak tekintjük” - mondta Réthelyi Miklós. A sajtó- tájékoztatón kérdést nem lehe­tett feltenni, Alföldi Róbert nem nyilatkozott. A miniszter még hétfőn a Par­lamentben a jobbikos Pörzse Sándor kérdésére jelentette be: vizsgálatot indít Alföldi Róbert ellen. A direktor ugyanis a Nem­zeti Színház évértékelő sajtótájé­koztatóján a Jobbik közeli tévé fiatal kolléganőjének egy szócsa­ta után azt mondta, „önnek pe­dig kívánok üyen orális szexet, innentől kezdve egész életében”. A tévériporter egy általa nem lá­tott Alföldi-rendezésnek egy ré­szét kifogásolta, nevezetesen Az ember tragédiája Római színét, amelyben orális szexet ábrázol­nak. Réthelyi Miklós az igazga­tó berendelése előtt azt mondta: ha bebizonyosodik, hogy a ren­dező valóban ezt mondta, akkor _ átlépett egy határt és méltatlan- | ná vált egy nemzeti intézmény I vezetésére. ■ Alföldi és Réthelyi Miklós. A miniszter nem volt rest megnézni a darabot Ma és tegnap ismét Franciaor­szág a házigazdája a G8-as csúcsnak, amely 36 évvel ezelőtt először invitálta kötetlen eszme­cserére a világ legfejlettebb or­szágainak vezetőit. A G8-as or­szágok vezetőinek deauville-i csúcstalálkozója alatt Párizsban és ■ Obama és több más francia nagyvárosban is tün­tetéseket rendeznek. A tiltakozók egy ré­sze a neoliberális gazdaságpoli­tikát vádolja az euroövezeti or­szágok gazdasági válságáért. A tanácskozás középpontjá­ban az arab világban zajló válto­zások állnak. Arra keresik a vá­laszt: hogyan járulhat hozzá a fejlett világ a térség államainak demokratizálásához. Az biztos, a világ legfejlettebb országait és Oroszországot tömörítő csoport pénzzel is támogatná a rendszer- váltásokat a Közel-Keleten. A té­mák között szerepel még a klí­maváltozás, a japán atomválság és az internet szabályozá­sának kérdése is. Közben Barack Oba­ma amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök megegyezett: a két ország biz­tonsági érdekeinek figyelembe­vételével együttműködik a Kö- zép-Kelet-Európába tervezett amerikai rakétaelhárító rend­szer telepítési tervét illetően. ■ Medvegyev a rakétaelhárító rendszerről.

Next

/
Thumbnails
Contents