Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-27 / 123. szám
7 2011. MÁJUS 27., PÉNTEK AZ ORBÁN-KORMÁNY EGY ÉVE mérlegen Munka, otthon, család, egészség, rend: ezek voltak a kormányprogram jelszavai. Ma már látszik, a célokat nem egészen az alapelv, hanem konkrétan a pénzszűke szabta meg. fi ZAKLATOTT DOSZAKON VAGYUNK TÚL 2010. jún. 4. 2010. jún. 8. 2010. júl. 17. 2010. szept. 8. 2010. okt. 3. A göröghöz haAz első, 29 A kormány Magyarország Papírforma szesonló államcsőd pontos akcióterv, megszakítja a vállalja, hogy rint a Fidesz veszélyéről benne az egykultárgyalásokat 2011-ben 3 szágyőzelmét beszél egy fórucsos jövedelemaz IMF-fel zalék alatt lesz hozzák az önmon Kosa Lajos adó és a pénza GDP-arányos kormányzati Fidesz-alelnök ügyi vállalkozáhiány választások sokra kivetett különadó VGÍRAFIKA 2010. okt. 13. A második akcióterv: ágazati válságadók. a magán-nyugdíjpénztári befizetések átirányítása, a PPP-beruházások felfüggesztése 2010. nov. 24. A magán-nyugdíjpénztári tagok elveszíthetik állami járandóságukat - javasolja a kormány 2011. Jan. 1. Magyarország a médiatörvény miatti viták kereszttüzében átveszi az EU-ek nökséget 2011. (ebr. 4. 250 milliád forintos költségvetési tartalékalapra tesz javaslatot Matolcsy György 2011. márc. 1. Matolcsy György ismerteti a Széli Kálmán-tervet. Az intézkedéscsomag a nyugdíjrendszer átalakítását, a juttatások szigorítását irányozza elő 2011. ápr. 13. A kormány benyújtja a részletes reformterveket tartalmazó konvergenciaprogramot Brüsszelnek 2011. ápr. 18. A parlament megszavazza az új alkotmányt. Az alaptörvény jövő januárban lép hatályba 2011. máj. 24. Az állam kivásárolja az orosz Szurgut tulajdonrészét a Mólban Forrás: ZG-gyűjtés Nyugdíjpénzek kvázi államosítása, különadók borzolták a kedélyeket a második Orbán-kormány első évében. AS/VG-összeállítás Orbán Viktor miniszterelnök és pénzügyminisztere, Matolcsy György is előreszeretettel beszélt innovatív gazdaságpolitikáról a kormányváltás óta eltelt egy évben. Nem kétséges azonban, hogy az utóbbi egy év legkomolyabb, egyúttal leghevesebb vitákat kiváltó kormányzati lépése nem strukturális reformterv, hanem a magánnyugdíjpénztárakat érintő szabályozás radikális átalakítása, a korábbi reform visszafordítása volt. A tb-törvény módosításával azt helyezte kilátásba, hogy a második nyugdíjpillérnél maradók időskorukban csak az innen származó jövedelemmel számolhatnak, állami nyugellátással nem. Biztosra vehető, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok visz- szatérésében komoly szerepe volt ennek a fenyegetésnek, hiszen a tb-rendszer reformjáról azóta sem tudni részleteket. A másik slágertéma a különadók. Először a bankokra, majd az energiaellátó, kereskedelmi és távközlési cégekre róttak ki válságadókat. A kormány sem tagadta, ez brutális terhet ró az ágazatokra, ám a büdzsé egyensúlya javításához szükség volt rájuk. A második Orbán-kabinet ugyanis arra számított, Brüsszel rábólint a hiány átmeneti el- eresztésére. Miután erről az Európai Bizottság hallani sem akart, szükség volt egy B tervre, amelyben a meglehetősen szokatlan húzások is szerepeltek. Munka A Fidesz választási ígérete volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt A cél érdekében az elmúlt egy évben a kabinet több intézkedést hozott, amely az inaktívakat a munkaerőpiacra kívánja visszaterelni, és további lépések várhatók ezen a téren. Az egyik első volt ebben a sorban a közfoglalkoztatás új rendszerének kialakítása. A január elsejétől élő rendszerben a korábbiaknál jobban támogatják a közfoglalkoztatottat alkalmazó magáncégeket, a juttatott segélyeket pedig feltételhez - közmunkához vagy tanuláshoz - kötik. A SZÉLL KÁLMÁN-TERVBEN foglaltak szerint a jövőben az állam felülvizsgálja a rokkantnyugdíjasok jogosultságát, és közel 100 ezer embert újra munkába állítana azok közül, akik valójában munkaképesek. A jövőben a tervek szerint csökkenne a munkanélküli-ellátás időtartama is, a jelenlegi 270 napról 90 napra, amely Európában a legrövidebb ellátás lenne. További terv, hogy visszamenőleg eltörölnék a korkedvezményes nyugdíjakat, és az 57 évnél fiatalabb rendvédelmi dolgozókat újra munkába állítanák. AZ EDDIG MEGTETT LÉPÉSEK egyelőre nem emelték az aktívak számát, a megvalósult és tervezett lépések viszont komoly társadalmi feszültsé geket okoztak az érintett csoportokban. Otthon A kormánytagok egyértelművé tették, hogy erősíteni kívánják az állami szerep- vállalást a közélet különböző területein, így a gazdaságban is. A Széli Kálmán-terv- ben hozta nyilvánosságra a kormány azt a szándékát, hogy befagyasztaná a lakossági rezsiköltségeket, és hosszabb távon új alapokra helyezné az árképzést Az egyik elképzelés szerint a hosszú távú szerződések helyett a piacon éppen olcsóbb forrásból jutna a lakossághoz az energia, ám ezt az előnyt kötelezően érvényesíteni kellene a szolgáltatóknak az árakban. Ennek részletei kidolgozás alatt állnak, ám egyes szakértők bírálták az elképzelést. AZ ÁLLAMI SZEREPVÁLLALÁS erősítése volt a célja annak a tranzakciónak is, amelynek során az ország megvette a orosz Szurgutnyeftyegaz 21,2 százalékos Mol- részvénycsomagját Orbán Viktor a lépést stratégiai jelentőségűnek minősítette, mondván, az jelentősen erősíti az ország energiabiztonságát. A kormány szándékai ellenére nem született meg viszont a devizahiteleseket megsegítő program. Háttér- információk szerint a probléma kezelésének egyelőre csak az alapelveiben értenek egyet a bankok a kormánnyal, megegyezésről nincs szó. Mindezt erősíti, hogy a bejelentés a részletekről már többször elmaradt. Család már ma is bizonyosnak tűnik, hogy a magyar adópolitikában 2010-et a családtámogatás jelentős bővítésének éveként fogók emlegetni a jövőben. Egy gyermek után tíz-, kettő után húsz-, három esetén pedig akár százezer forintos kedvezményben részesülhetnek a családok. Ennek ellenére az utóbbi hónapok inkább az alacsonyabb keresettel rendelkezők nettó bérének csökkenésétől voltak hangosak- az adójóváírás szűkítésével ugyanis egészen havi bruttó 290 ezer forintos jövedelemig a korábbi 17 százalékos adókulcs ló százalékra csökkenése és a magasabb szja-kulcs megszüntetése ellenére valamelyest apadtak a nettó keresetek az idén 2010-hez képest ami az időskori ellátásokat illeti: a nyugdíjak terén kilátásba helyezett szigorításokról - elsősorban a rokkantellátások és a korkedvezményes nyugdíjak világában - fokozatosan születnek meg a jogszabály-módosítások, általában az érintettek heves tiltakozásától kísérve. A Széli Kálmán-terv már az idén 12 milliárd forintnyi megtakarítást remél e lépésektől, ez az összeg jövőre 93 milliárdra, 2013-ban pedig 129 milliárd forintra emelkedik. Ez utóbbi túlnyomó része, évi 117 milliárd a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatából származik majd a kormányzati tervek szerint. Egészség AZ EGÉSZSÉGÜGY JÖVŐJE a gazdaság beindulásán és szakma együttműködésén múlik - mondta egy évvel ezelőtt Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Ám a pénzbe nem kerülő azonnali intézkedésként megszüntették az Egészség biztosítási Felügyeletet és a patikaliberalizációt, felßg- gesztették a gyógyításhoz előírt, de teljesíthetetlen tárgyi és személyi minimumfel- tétel-rendeletet, eltörölték a rezidensek négy évre szóló „röghöz kötését” és az átlagosnál több receptet felíró orvosokat sújtó „korbács- rendeletet”. társadalmi vita után kidolgozták a hamarosan kormány elé kerülő, az ágazat strukturális átalakításáról, az új betegútszervezésről szóló Semmelweis-tervet, amely megerősíti az alapellátást, és várhatóan több kisebb kórházat ápolási és rehabilitációs intézménnyé alakít. Ám változtatás a Széli Kálmán-tervtől ßgg, ami a korábbi években kivont 235 milliárd után, a gyógyszercégek extraadóztatása miatt újabb 120 mil- liárddal csökkentené az ágazatpénzét A forráskivonás végigfut a teljes ágazaton, így az ígéretek ellenére nem priorizált az egészségügy, a jelenleg 4,4 százalékos GDP-részesedése 3,9-re csökken. A 100 208 havi átlagos nettó kereset itt a legalacsonyabb a közszférában, ezért drámai az orvoselvándorlás. Rend BÁR PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter azt ígérte, hogy két hét alatt rend lesz az országban, jelenleg már az is eredménynek számítana, ha a kormány nem veszne össze végzetesen a rendészeti dolgozókkal. A gazdaság ügyekben annál nagyobb a szigor: Papcsák Ferenc elszámoltatási biztos és utóda, Budai Gyula a korábbi időszak több korrupciógyanús eseményét is vizsgálta, de vádemelésekig még nem jutottak el. néhány hónapra bekerült a jogfogalmak közé a jó erkölcsbe ütköző végkielég- tés. A korábban a közszférában a vezetőknek kifizetett, 2 millió forint feletti összegekre 98 százalékos adót vetettek ki, de az Alkotmánybíróság kétszer is visszautasította ezt az elképzelést Végül csupán a 2010-es y óghelég'tések után kell különadót fizetni, s az (eddig) utolsó elfogadott törvényszövegben sincs szó erkölcsről, csupán az összeghatárt jelölték ki. NEM BÁNTAK kesztyűs kézzel a szocialista kormányok egyik legnkább kedvelt befektetési formájával, a PPP-vel sem. A magán- és a közszféra együttműködésén alapuló finanszírozási rendszerben nem indult el több beruházás, s a korábbiakat is leállították és felülvizsgálták. Tervben van a magánfelek kivásárlása is, de ennek anyag vonza- tai még bizonytalanok. VÁRATLAN LÉPÉSEKTŐL A KISZÁMÍTHATÓ GAZDASÁGPOLITIKA FELÉ Újszerű, de legalábbis sajátos gazdaságpolitikai lépések jellemezték az Orbán Viktor vezette kormány gazdaságpolitikájának egy évét. Mindez látszott a piaci reakciókon is.
