Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-11 / 109. szám

Medgyessy kikéri magának államadósság A volt kormányfő az utódaira terhelte a felelősséget Medgyessy Péter volt miniszterelnök a vizsgálóbizottság előtt. Szükség volt a .jóléti rendszerváltásra”, s az állam a béremelések miatt nem veszített Nemzetközi bíróság előtt a nyugdíjügy AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI bíróságán támadta meg a magán-nyugdíjpénztári ta­gok befizetéseivel kapcsola­tos döntést a Magyar Hel­sinki Bizottság - közölte a jogvédő szervezet. Indok­lásként hozzátették: 2011 decemberétől az állam úgy szedi majd be a magán­nyugdíjpénztárakban ma­radtak járulékalapjának ne­gyedét a tb javára, hogy munkában töltött szolgálati idejüket nem ismeri el. Elmeorvos vizsgálja Képíró Sándort elnapolta a bíróság a hábo­rús bűntett elkövetésével vá­dolt 97 éves Képíró Sándor volt csendőr százados bün­tetőperét, mivel a vádlott úgy nyilatkozott, hogy „az agya nem érti, mik hangza­nak el”. A bíróság az igaz­ságügyi elmeorvosok szak- véleménye után dönti el, folytatódhat-e a tárgyalás. látni akarja az ügyészségi papírokat gyurcsány Ferenc arra kérte a parlament mentel­mi bizottságának KDNP-s elnökét, Rubovszky Györ­gyöt, hogy küldje el neki a mentelmi joga felfüggeszté­sére tett ügyészi indítványt és az alátámasztására szol­gáló dokumentumok máso­lását. A volt szocialista mi­niszterelnököt hivatali visz- szaélés miatt akarja gyanú­sítottként meghallgatni az ügyészség a sukorói ka­szinóberuházás ügyében. Gyurcsány: Ördög a részletekben Medgyessy Péter nem érzi magát felelősnek az állam- adósság elszabadulása mi­att. A volt kormányfő sze­rint helyes lépés volt az 50 százalékos közalkalma­zotti béremelés 2002-ben. Vég Márton Viszonylag széles körű a kon­szenzus arról, hogy a Medgyessy- kormány jóléti intézkedései jelen­tős részben okai az államadósság felduzzadásának. Ennek ellené­re Medgyessy Péter tegnap visz- szautasította, hogy kormányfősé- ge idején kezdett elszabadulni az államadósság. A volt miniszterel­nök a 2002 és 2010 közötti hiány­növekedés okait vizsgáló albizott­ság ülésén elmondta: a 2002-ben 50 százalékkal megemelt közal­kalmazotti bérekre, a 13. havi nyugdíjra volt pénz a költségve­tésben. A gazdasági csomag a volt szocialista miniszterelnök sze­rint „mindössze” 200 milliárdos kiadást jelentett a költségvetés­nek. Céljai pedig helyesek voltak, még akkor is, ha ez sok pénzbe került a magyar társadalomnak. Emlékeztetett arra, az akkori nyugdíjasok döntő részének nyu­gellátását még a rendszerváltás előtti bérek alapján állapították meg. Tudni kell: a Fidesz és a KDNP is megszavazta a 100 na­pos programot megalapozó törvé­nyeket. Az autópálya-beruházások kapcsán elismerte, hogy drágán építettek, a magyar tájnak vi­szontvannak olyan felszíni sajá­tosságai, ami miatt szükség volt erre. Medgyessy Péter többször is leszögezte: miniszterelnöki időszakának utolsó évében Ma­gyarország államadósságának szintje még a maastrichti krité­rium (60 százalék) alatt volt, 2004 végén 59 százalékon állt. „Az államadósság Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt ugrott meg” - magyarázta. Az ál­lamadósságot vizsgáló parlamen­ti bizottság korábbi meghallgatá­sán Oszkó Péter, a Bajnai-kor- mány pénzügyminisztere azzal magyarázta a hiány és az állam- adósság elszabadulását 2005- ben, hogy a pedagógusoknak és egészségügyi alkalmazottaknak juttatott bértöbblet nem áramlott vissza az állami kasszába. Medgyessy Péter szerint ez az érvelés hibázik, és Oszkó Péter­nek mint adóügyekben jártas szakembernek ezt tudnia kell, hiszen a fizetéseket Magyaror­szágon akkor komoly adóterhek sújtották, így a bértömeg min­den esetben visszaáramlott. Rá­adásul a 2002-es béremelések az áfában, az szja- és a tb- rendszeren keresztül jelentős bevételt is hoztak a központi költségvetésnek. „Kikérem ma­gamnak, hogy gazdasági-pénz­ügyi szükségállapot lenne az or­szágban. Ha ez így volna, az len­ne a helyzet az országban, mint Görögországban” - hangsúlyoz­ta a volt kormányfő. A Fidesz korábban egyértel­művé tette: a politikai felelősség mellett a büntetőjogi felelőssé­get is megállapíthatják az ország felelőtlen eladósítása miatt. „Az államadósság az egekben volt - 8 év alatt 53-ról 82 százalékra emelkedett -, a munkanélküli­ségi ráta 10 százalék fölötti szin­tet ért el, a 3,8 százalékosnak ha­zudott költségvetési hiány pedig elérte volna a 7 százalékot, ha az Orbán-kormány nem intézke­dik” - szögezte le Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő. Sereg: Tévesen értékelték az AB határozatát a különadóról „Az elmúlt napokban többen is tévesen értékelték az Alkotmány- bíróság (AB) május 6-i határoza­tát” - mondta tegnap Sereg And­rás. Az AB sajtófőnöke szerint a törvényhozónak van lehetősége arra, hogy a tisztességtelenül ki­fizetett végkielégítéseket vissza­szerezze, akár öt évre visszame­nőleg. A jelenleg hatályos, tavaly módosított alkotmány alapján ugyanis a visszaéléssel felvett végkielégítésekre a különadó visszamenőlegesen is kivethető. Az alaptörvény új közteherviselé­si szabálya visszaélés esetén öt­éves visszaható hatály alkalma­zására ad lehetőséget. „Az AB csak azokat védte meg, akik jöve­delmüket a törvény előírása alap­ján, visszaélés nélkül szerezték” - hangoztatta a sajtófőnök. Az AB május 6-án visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló tör­vénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. janu­ár 1-jét követően megszerzett jö­vedelmekre kell alkalmazni. A testület szerint az emberi méltó­ságot sérti, hogy a különadó ha­tályát olyan bevételekre is kiter­jesztették, amelyeket bevallással lezárt adóévekben szereztek a jo­gosultak. A parlament hétfőn el­fogadta a különadó új szabályait, mely a 2010. január 1-je után szerzett jövedelmeket sújtja. ■ Újabb forduló A PEDAGÓGUSOK SZAKSZER­VEZETE az AB-hez fordul a különadó új szabályai miatt - közölte Galló Istvánná el­nök, mert az is „sérti az em­beri méltóságot”. A tanárok, akik végkielégítés, felmenté­si idő, szabadságmegváltás címén kaptak pénzt tavaly, 98 százalékban lesznek kénytelenek adózni. És ha a 2009- ben elküldőiteknél 2010- re áthúzódott a kifize­tés, ugyanúgy különadót kell fizetniük, holott munka- viszonyuk az idevágó tör­vény előtt szűnt meg. Tudatos volt az eladósrtás? járai zsiGMOND, a Költségveté- si Tanács elnöke korábban úgy fogalmazott: a Medgyessy-, és Gyurcsány-kormányok nem arra használták ki a kedvező pénzügyi helyzetet, hogy rend­be hozzák az ország pénzügye­it, hanem hogy viszonylag ol­csón eladósítsák az országot „Volt egy tudatos adósságnöve­lési politika is, nemcsak az ál­lamadóssággal kapcsolatban, hanem a lakosság és a vállal­kozói szféra adósságával kap­csolatban. Ez elsősorban a svájci frankban történt eladó­sodás, illetve eladósítás politi­kája volt” - állította Járat Pünkösdkor Csíksomlyóra két zarándokvonat megy Két vonat is robog majd pün­kösdkor Csíksomlyóra, Erdély legszebb tájain át. Az egyik a jól ismert Székely Gyors, a másik pedig Csíksomlyó Expressz né­ven közlekedik összesen 1600 zarándokkal. Mező Tibor főszer­vezőtől megtudtuk: az idén a ket­tős állampolgárság ünnepén egy üzenetet is megfogalmaztak, amelyet az utasok visznek a csíksomlyói búcsúba. A legna­gyobb zarándokcsapat egy nem­zeti sálon ezeket a szavakat vi­selve halad majd az utolsó kilo­méteren, a nevezetes Szék útján: Egyek vagyunk. A Székely Gyorsot a csodála­tosan felújított veterán Nohab, míg a Csíksomlyó Expresszi Magyarország legkorszerűbb és legerősebb, tízezer lóerős vil­lanymozdonya, a látványosan át­festett GYSEV Taurus húzza. Há­rom éve indult útjára az első Er­délybe tartó zarándokvonat, amikor a Kárpáteurópa utazási iroda és az Indóház vasúti ma­gazin egyedülálló vállalkozásba kezdett. A különvonat valójában a második bécsi döntést követő­en Budapestet Erdély távoli ré­szével összekötő vasúti vonalon halad. A járat elődje közel het­ven esztendeje, 1944-ben, Észak- Erdély elvesztését követően szűnt meg. A zarándokvonatokról bővebb információ a www.karpateuro- pa.hu honlapon. ■ Szeméthegyek. Nápolyi elönti a szemét, ezért 2008 után újra ideirányí­tották az olasz hadsereg alakulatát az eltakarításához. A 200 tonna szenny összeszedéséhez 170 csapatot és 70 teherautót vezényeltek. A környező szeméttelepek már régóta megteltek: az égetőművek elavul­tak, újak nyitására nincs pénz. Pintér Sándor szerint provokáció is történhetett „Vizsgálni kell, hogy az Ország­ház előtti demonstráción tör­tént-e provokáció, megítélésem szerint ugyanis nem egyértelmű, hogy provokációmentesen történ­tek a dolgok” - mondta tegnap Pintér Sándor a nem­zetbiztonsági ülésen. A belügyminiszter sajnálatosnak nevez­te, hogy a demonstrá­ción nem csak a rendvédelmi ál­lomány tagjai vettek részt. A fideszes Németh Szüárd ugyanis megkérdezte, hogy nem rombol­ja-e a rendőrség tekintélyét, hogy tagjai a Szebb lövőért Polgárőr Egyesülethez tartozókkal együtt tüntettek, áttörték a kordont, és be akarták tömi a Parlament kapuját Pintér hangsúlyozta, hogy a törvénysértőkkel szemben - így azokkal a tűzoltókkal szemben is, akik a korábbi rendvédelmi tüntetésén tűzcsapokat nyitot­tak ki az Andrássy úton - a felelősségrevonás- nak meg kell történ­nie. A belügymi­niszter hangsúlyoz­ta, hogy a rendvé­delmi dolgozók tüntetését so­sem biztosította a rendőrség, a törvények betartásáról a szer­vezőknek és a résztvevőknek kellett gondoskodniuk, és az esetek nagy többségében ezt meg is tették, „jelentős, helyre­hozhatatlan rendbontás” pedig nem történt. ■ ■ A törvénysértő­ket felelősségre fogják vonni.

Next

/
Thumbnails
Contents