Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-08 / 18. szám
4 2011. MÁJUS 8., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA kevesebb szabad^^S^^ kötelező kivenni egy tét, alig marad a nyári \ j&^gjKüi szabadnapokból. A belföl- di szállodák félnek, a munkavállalók hábo- Y' rognak, a munkaadók op Yi* , / timisták. Harminc helyett húszban maximálná a kormány a fizetett szabad napok számát. A terv a vállalkozásoknak adna könnyebbséget, kérdés azonban, hogyan járnak majd a munkavállalók és a belföldi szállodák. Fábos Erika-Kun J. Viktória A munkáltató két hét egybefüggő szabadságot adhat ki az eddigi három hét helyett, emellett csökkenhet a fizetett szabadságnapok száma - tartalmazza a Széli Kálmán Tervhez készült Bürokráciacsökkentő Program melléklete. Információk szerint a konvergenciaprogram része a fizetett szabadságnapok számának harmincról húszra csökkentése 2012-től, s az is, hogy egyben legfeljebb két hetet lehetne ebből kivenni. További változás, hogy az eddigi három helyett hat hónapos lehet a próbaidő, esetenként 44 órára bővülhet egy munkahét túlórapénz nélkül, emellett a munkanélküliségi járadék időtartamát 90 napra csökkentenék. A gyesről visszatérő kismama szabadságát nem köteles kivenni, hanem megváltható lenne pénzben. Ma átlagosan 25 nap szabadság jár egy munkavállalónak, de az életkortól és a gyermekek létszámától függően ez a szám magasabb is lehet. Az elképzelés erősen megosztja a piac szereplőit, a kis- és középvállalkozások „kedélyének javítására” valószínűleg beválhat a terv, piackutatók szerint viA belföldi turizmus jelentőségét jól mutatja, hogy a legnépszerűbb települések közül Hajdúszoboszló, Sopron és Zalakaros esetében a vendégéjszakák több mint felét a hazai vendégek adták. Egyre többen utazunk, de még így is csak minden harmadik család engedhet meg magának egy napnál hosszabb, de rendszerint legfeljebb háromnapos üdülést - derült ki a Magyar Szálloda- szövetség felméréséből. Erdei Jászont ez túl nagy ár, a vállalkozások alapvető gondjait nem oldja meg. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége természetesen örömmel fogadja a terveket, a főtitkár szerint a helyzetük könnyítését célzó intézkedések azt üzenik: együttérző velük a kormány. Dávid Ferenc szerint a válság alakította gazdasági helyzetben jó úton jár az, aki a munkaidőalapot növelni akarja. „Anno, amikor 1992-ben 30 napra emelték a kiadható szabad napok számának határát, az eufórinos, a szövetség elnöke elmondta: a hazai turizmust alapvet& en az üdülési csekk pörgeti, így az, hogy a munkáltatók menynyit vásárolnak belőle, előrejelzés lehet. Az első negyedévben tízszázalékos csökkenés volt tapasztalható, és az sem túl biztató, hogy a közszférában egyre szűkülnek a cafetériajuttatá- sok. A Széchenyi pihehőkártya pedig lassan indul, várhatóan csak júliustól lehet majd igényelni. kus hangulatban kissé túlkalkulálták magukat. Ideje ezt korrigálni, az élethez igazítani” - fogalmazott a főtitkár, aki szerint leginkább a rugalmasság hiányzik a mai szabadságot és az éves munkaidőt érintő szabályozásból. „Bár a szabadság érzékeny terület, a munkavállalók szerzett joga, így óvatosan szabad csak hozzányúlni, de a mostani merev keretektől jó, ha felszabadulnak. A kérdést leginkább rá kell bízni a szociális partnerekre” - fogalmazott a vezető. a szállodaszövetség szerint komoly érvágás lesz a szabadság csökkentése, amit megfog érezni a turizmus, főként, mert a szálláshelyek nagy részén a vendégek többsége belföldi turista. Legtöbben már így is csak három éjszakás szállást tudnak megfizetni. S bár ha rö- videbb időre is maradnak, a szállásadók szeretik a hazai vendégeket, mert többet költenek szolgáltatásokra, mint a külföldiek. A munkavállalók érdekvédői, munkaügyi kutatók szerint viszont inkább növeli a munkanélküliséget a fizetett szabadság megkurtítása, ráadásul ronthatja a munkavállalói morált. Nem ritka ugyanis akár állami, akár magáncégnél, hogy az év végi ünnepekre mindenkit szabadságra küldenek, így az év többi részén felhasználható keret még szűkösebb lesz, ami például egy gyermekes család életében, figyelembe véve a két és fél hónapos nyári iskolai szünetet, komoly problémákat okozhat. Adler ludit, a GKI foglalkoztatáspolitikai kutatója szerint a kormány munkaerő-piaci lépései, a sok megvonás és szigorítás egyértelműen rontja a dolgozók közérzetét, és így rontja a munkavállalási hajlandóságot is. Adler ludit szerint ami a szabadság esetleges megrövidítését illeti, az már csak azért is tarthatatlan, mert például az állami cégek hajlamosak karácsony és újév körül mindenkit szabadságra küldeni. Ha nem marad több keret, akkor a nyári iskolai szünetben nem lehet pihenni, ami nyilván nem segíti a családok életét. Itthon otthon vagyunk akik megengedhetik maguknak, hogy nyaraljanak, a felmérések szerint inkább itthon maradnak, wellnesshotelbe vagy a Balatonhoz mennek. A Balatonon a szobák harmadát foglalták le az idei főszezonra. 5000-19 000 forint között számolhat két személy attól függően, hogy egyszerűbb apartmanra vagy négycsillagos szállodára vágyik. Az életkor a lényeg a szabadság nem a munkahelyen eltöltött időtől, hanem az életkortól függ. Az alapszabadság mértéke 20 munkanap. A 25. életévtől már 21 szabadnap, majd innentől az aktuális életkortól függően 2, illetve 3 évente 1 plusz nap illeti meg a munkavállalót. 45 éves kor felett pedig 30 nap jár. Pótszabadságot a fiatalkorúak, a gyermeket nevelő szülők és a vak munkavállalók kapnak. A kollektív szerződés vagy az egyedi munkaszerződés további pótszabadságokat állapíthat meg. Az üdülési csekk pörgeti a hazai turizmust Kevesebb szabadság, kevesebb vendégéjszaka „BELFÖLDI KAMPÁNNYAL igyekszünk ellensúlyozni azt a várható vendégkiesést, amit a szabadság idejének rövidülése jelenthet - mondta el lapunknak Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója. - A belßldi utazások során az átlagos tartózkodási idő - kivéve a főutazásokat - lerövidült, öt-hat napról három-négy napra. De ma már a vendégéjszakák több mint fele a belföldi vendégeknek köszönhető. ” a társaság áprilisban elindult belföldi kommunikációs kampányának célja a lakosságot a jelenleginél számottevően több ott-tartózkodással járó hazai utazásra ösztönözni. „A cél, hogy a belföldi utazás mozgalommá, értékké és divatossá váljon. Ettől a belßldi vendégéjszakák számának 2,7 százalékos emelkedését várjuk” - teszi hozzá Horváth Gergely. a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján tavaly Budapest, Hajdúszoboszló és Sopron voltak a leglátogatottabb magyarországi települések. A térségek tekintetében a Balaton és környéke vezet. A külföldi ún célok között ebben az évben is Horvátország le Balatoni lángos. Idén is a magyar tenger vonzza a legtöbbeket. hét a legnépszerűbb. Az isztriai nyaralóhelyeken (szezon előtti árakon) egy hétre már 166 euróélt (44 ezer forint) kínálnak kétszemélyes apartmant. A Kvarner-öböl szigetein pedig legolcsóbban 187-211 euróért (50-55 ezer forint) foglalható szállás. A júliustól kezdődő főszezonban 30 százalékkal mennek fel a szálláshelyárak. békefi veronika, a Necker- mann utazási iroda ügyvezetője szerint a repülős utak közül minden évben Görögország, Spanyolország és Törökország legnépszerűbb. Utóbbi lassan meg is telik - teszi hozzá, aminek valószínűleg az lehet az oka, hogy az arab térséget most elkerülik az utazók. Bulgária iránt viszont egyre nagyobb az érdeklődés. „Sok szempontból vonzó Bulgária - mondja Jakócs Áron, a Robinson Tours ügyvezetője. - 30-90 ezer forintért, háromcsillagos szállodában lehet lakni egy hétig, attól függően, hogy kocsiba, buszra vagy repülőre ülünk. Az árak alacsonyabbak, mint itthon, ezért nyugodtan lehet étteremben étkezni, egy háromfogásos vacsorát már 1500-2000 forintért el lehet fogyasztani egy jobb helyen. ” I I AZ UIOUQ HOSSZÚ NYÁRI
