Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-04-10 / 15. szám

2011. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Beatles: az önpusztítás krónikája könyv Ungvári Tamás újraírta legismertebb könyvét, a Beatles-bibliát Negyvenegy éve jelent meg Ungvári Tamás Beat­les-bibliája, ami annyira keresett könyv lett, hogy még a kirakatot is betör­ték érte. A legendákról és a történelemről kérdez­tük a professzort, aki új­raírta a kötetet. Mézes Gergely- Járt Beatles-koncerten?- Növendékeim Cambridge- ben óra után odajöttek, hogy ta­nár úr, hol él maga? Hagyja Ba- chot, jöjjön Londonba, olyat fogok hallani, amit még soha. Elmen­tem, és az én agyam is durrant.- Mit jelentett önnek a Beat­les akkor, és mit jelent most?- Akkor egy nemzetközi nyel­vet, amit mindenki értett Kam­csatkától Dél-Amerikáig. Ugyan­akkor én már akkor, 1969-ben megjósoltam, hogy a zenekar fel fog bomlani. Nem a tehetségnek voltak híján, a kor változott meg.- Milyen értelemben?- John Lennon-Paul McCart­ney korosztálya a második világ­háború utáni első nemzedék, apáik életére rányomta bélyegét a háború, ők viszont már alig emlékeztek a légvédelmi riadók­ra, a hulló bombákra. Ők lettek az első szabad generáció egy épp formálódó jóléti társadalomban. A Beatles ennek a szabadságnak a hangja volt. A remény az 197ti­es évekre eltűnt. A diáktünteté­seken éles lőszerekkel lőttek, merénylet áldozata lett Martin Luther King, Bobby Kennedy. És a szabadságért folyó harc is el­torzult: előtérbe kerültek a kábí­tószerek, eltűnt a lelkesedés.- Miért a Beatles lett ez a kultikus zenekar?- Ahogy a politikában, úgy technikai téren is forradalom zajlott le akkor. Megjelent a mag­nó, sőt az FM rádiózás is közel egykorú a Beatlesszel. És noha a Beatles-oevre-ben egyetlen szó sincs például a vasfüggönyről, hiszen Eleanor Rigbyről s a Penny Lane-ről énekeltek, még­is a szabadságot jelenítették meg. Ez összefügg azzal, hogy a akkor bomlott fel végleg a gyar­matbirodalom, így az embereket rengeteg szabadságélmény érte. ■ J1 világ nem igazán változott a hetvenes évek óta. Néha feltámad valami remény, legutóbb például Obama megválasztásakor. ”- Akkor ez kultúrtörténet?- Igen, de ezt ne mondja el senkinek, mert manapság egy ilyen címke ronthat az eladáso­kon. A viccet félretéve, a kultúra története nem érthető meg a Beatles nélkül. Ezért írtam ezt a könyvet, bemutatom a korsza­kot, a hátteret, a filozófiákat, Marcusétől a virággyerekekig.- Lesz még ilyen bizakodó korszaka az emberiségnek?- A világ nem igazán változott a hetvenes évek óta. Néha feltá­mad hasonló remény, mint ami az 19Ö0-as éveket jellemezte, leg­utóbb például Obama megvá­lasztásakor. Vagy a vasfüggöny lebomlásakor. Igaz, ha ma az em­bereket kérdeznénk, mit gondol­nak a rendszerváltásról, nagyon kevesen említenék, mint valami nagy pillanatot. A szabadság megvan, de a felszabadultság ér­zete nem társult hozzá.- Mi változott az 1969-es ki­adáshoz képest?- Az egész. Kivájtam egy kagylóhéjat, amibe betettem a régiből, ami még fenntartható. Ráhúztam a reményre a csaló­dottságot, a fellelkesülésre Euró­pa végét. John Lennon haláláig követtem a történetet, ami utána van, az csupa irónia, tragédia.- És felfedezett új epizódokat?- Rengeteget, félek, be is pe­relnek érte. Az egyik életrajzíró­juk máig pereskedik. Ott van Yoko Ono, aki á legkomplikál­tabb emberek egyike. Az életé­ben találunk mindent, gyerek­rablást, elmegyógyintézetet...- Ezek ténynek tekinthetők?- Mi a történelem? A pletyka és a metafizika sajátos keveré­ke. A pletyka a forrás, a metafi­zika a magyarázat. Én e kettő megfelelő arányát próbáltam ki­keverni. Névjegy 1930-ban született Budapes­ten. 1952-ben szerzett diplo­mát az ELTE angol-magyar szakán. Egy ideig Tatán taní­tó, majd a Csillag című folyó­irat rovatvezetője. 1960-tól fordító, dramaturg,- Tehát visszakereshető forrá­sokra támaszkodik?- Forrást ma már mindenre lehet találni. A hírességek élet­rajza nem faktumokból, hanem faktoid adatokból áll. És mivel én történész vagyok, nem pedig Mickey Mouse, halálosan élvez­tem, hogy semmi sem igaz. Az egész könyv így a történettudo­mány fricskája is.- Igaz, hogy a kötetért anno még a kirakatot is betörték?- Mielőtt megjelent volna, el­terjedt a városban, hogy betiltot­ták. Amiben volt némi igazság, mert valóban ezt tervezték. így amikor az első szállítmány meg­érkezett a könyvesboltba, akko­ra tülekedés kerekedett, hogy a Budapester Rundschau szerkesztője. 1975-től a Szép- irodalmi Könyvkiadó szer­kesztője, 1980-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola do­cense. Több külföldi egyetem vendégprofesszora. Fontosabb díjai: József Attila-díj, Széche- nyi-díj, Budapest díszpolgára. betört egy kirakat. Véletlen volt, ám mivel én is egy legendáról írtam, nem fogok tiltakozni, ha könyv köré szövődik egy.- Említette, hogy a Beatles története nem happy enddel, hanem tragédiával végződik.- A vége felől nézve igen. De a Beatles megfagyott az időben, és halhatatlan lett. Ezek a fiúk megpróbáltak mindent elronta­ni az életükben, amit lehetett. A Beatles a diadal és az önpusztí­tás krónikája. Végül mindenki rosszul végezte, még McCartney is. Aki ugyan jó dolgokat csinált, de csak egy zenész lett a sokból. Ami már nem a Beatles.- Ontja magából a könyveket. Hogyan lehet ennyit írni?- A termékenység csak lát­szat, hiszen a könyvek egy része átirat, vagy hosszú ideig készül. Jelenleg három könyvem van a nyomdában. Az egyik, a már megjelent Bűnbeesés után című kötet, aztán pedig jön a Halandó­ság enciklopédiája. Amúgy meg a következő húsz évre kész ter­vem van. És ez nem tréfa. Szoro­san beosztottam az időt. • ' • Szabó István zsűrielnök lesz Karlovy Varyban szabó István filmrendező lesz a július 1. és 9. között megrendezendő Karlovy Vary filmfesztivál zsűrijé­nek elnöke. A cseh sereg­szemle Berlin, Cannes és Velence mellett egyike a legjelentősebb szemléknek. Nyíregyháza lesz a magyar dal fővárosa idén nyíregyháza lesz a ma­gyar dal fővárosa, miután Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye székhelye megelőzte a címre szintén pályázó Egert, Esztergomot, Paksot, Szarvast és Szombathelyt; a magyar dal napját idén szeptember 11-én rendezik meg országszerte. A címről neves zenészekből és szak­emberekből álló szakmai kuratórium döntött. Szuperljoncertre készül Ákos NAGYSZABÁSÚ KONCERTEN készül bemutatni Ákos ta­valy év végén megjelent albumát, A katona imáját; a népszerű előadó május 14-én óriásszínpadon, egye­dülálló hang- és látvány­technikával adja elő új élő műsorát a Sportarénában. A világítást több mint száz­húsz robotlámpa biztosítja, az előadást tizennégy ka­merával rögzítik. Francia-orosz film Raszputyinról GÉRARD DEPARDIEU játssza Raszputyint abban a fran­cia-orosz produkcióban, amelynek forgatása a héten kezdődött Szibériában. A tervek szerint januárra készül el a film. A cárné szerepét Fanny Ardant francia színésznő alakítja a koprodukcióban. Fanny Ardant játssza a cárnét Ki nyeri a 42. Magyar Filmszemlét? fesztivál Tizenegy játékfilm szerepel a mustra versenyprogramjában Magyar elemekkel bővülhet az UNESCO-lista Tizenegy játékfilm indulhat a 42. Magyar Filmszemle játékfil­mes versenyszekciójában. A mustrát május 5. és 8. között tartják az Uránia Nemzeti Film­színházban, a Corvin és a Pus­kin moziban, valamint a Gödör Klubban. A szemlére összesen 410 filmalkotást neveztek be, eb­ből 28 játékfilm, 60 animációs film, 95 kisjátékfilm, 147 doku­mentumfilm, 22 tévéfilm. A fődíjakért a többi közt Bodzsár Márk, Bollók Csaba, Hajdú Szabolcs, Török Ferenc East Side Stories című filmje, Dézsy Zoltán Az ügynökök a pa­radicsomba mennek, Dyga Zsombor Utolér, Hules Endre A halálba táncoltatott lány, Kocsis Ágnes Pál Adrienn, Miklauzic Bence A zöld sárkány gyerme­kei, Mundruczó Kornél Szelíd te­remtés - A Frankehstein-terv cí­mű filmje, valamint Pozsgai Zsolt A föld szeretője, Rudolf Pé­ter Üvegtigris 3, Vécsei Márton Diamond Club és Vecsernyés Já­nos Nyár utca, nem megy tovább című munkája szerepel. Verse­nyen kívül vetítik Csupó Gábor Holdhercegnő, Elek Judit Vissza­térés, Fliegauf Benedek Womb - Méh című filmjét. A tévéfilmes előzsűri 13 alkotást, a dokumentumfilmes 25 munkát, a kisjátékfilmes 26 művet válogatott be a mezőny­be, az animációs filmek prog­ramjában 11 mű versenyez. ■ Tristan Christopher és Eva Green. A Womb a héten került a mozikba. A magyar solymászatot és a ma­tyó örökséget terjesztette fel a kulturális kormányzat a napok­ban az UNESCO szellemi kultu­rális örökség reprezentatív listá­jára. A felterjesztést egyéves ér­tékelési folyamat követi; a két magyar örökségjavaslat a 2012 őszi indonéziai kormányközi bi­zottsági ülésen kerülhet az ENSZ reprezentatív listájára. A szelle­mi kulturális örökség megőr­zéséről szóló UNESCO-egyez- ményt 2003-ban fogadták el: er­re azért volt szükség, mert a szervezet világörökségi egyez­ménye alapvetően az épített örökségre fókuszál. Magyarország 2006-ban csat­lakozott az egyezményhez. A szellemi kulturális örökségvé­delem magyar nemzeti jegyzé­kébe először 2008-ban a mohá­csi busójárás szokása került fel - ez szerepel az UNESCO nem­zetközi reprezentatív listáján is -, majd még ugyanabban az év­ben az 1953-ban alapított Nép­művészet Mestere díj kitünte­tettjeinek tudása és tevékenysé­ge. 2009-ben a kunsági birka­pörkölt karcagi hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a ka­locsai hagyományokkal (hímzés, viselet, tánc) bővült a nemzeti lista, majd tavaly, a magyar soly- mászattal, a halasi csipkevarrás élő hagyományával, valamint a matyó örökséggel (hímzés, vise­let, folklór továbbélése). ■ )

Next

/
Thumbnails
Contents