Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-04-10 / 15. szám

2011. ÁPRILIS 10., VASÁRNAP 2 KÖZÉLET Esztergom polgármestere Orbánhoz zarándokolt Tétényi Éva gyalog vitte pe­tícióját - amelyet hétezer esztergomi is aláírt - a fővárosba Orbán Viktornak. A polgármester az esztergo­mi képviselő-testület felosz­latását kéri a miniszterel­nöktől, mert szerinte a fideszes többségű testület ellehetetleníti a város mű­ködését. Az ügyben a nem­zeti együttműködési nyilat­kozat szellemében járnak majd el - jelentette ki a le­velet átvevő Török Kristóf. A magyar orvosok keresik a legkevesebbet Európában a magyar orvo­sok és ápolók dolgoznak a legtöbbet, mégis ők keres­nek a legkevesebbet, így érthető, ha elhagyják az or­szágot - mondta Claude Wetzel, az Európai Orvos­szakszervezetek szövetsé­gének (FEMS) elnöke szom­baton Budapesten. Wetzel szerint Szócska Miklós egészségügyért felelős ál­lamtitkár a pénteki találko­zójukon kifejtette: a problé­ma számára is ismert, de az ország gazdasági helyze­tében az egészségkasszába sem jut több forrás. Udvardy György az új pécsi püspök XVI. BENEDEK pápa Udvardy György esztergom-buda- pesti segédpüspököt nevez­te ki a Pécsi Egyházmegye vezetőjévé. A kinevezésére azt követően került sor, hogy a pénzügyi, okirat-ha­misítási és szexuális ügyek­kel összefüggésbe hozott Mayer Mihály pécsi me­gyéspüspök januárban le­mondott az egyházmegye kormányzásáról. Udvardy György a pécsi vezető Európa nálunk tüntetett • • megszorítás Ötvenezren vonultak, ötezren külföldről érkeztek Csaknem egész Európa be­költözött tegnap a fővárosi Andrássy útra. Érdekvédők és munkavállalók tízezrei vettek részt az európai szakszervezeti demonstrá­ción. A kormány nem vette magára a tiltakozást, még­ha ezt a résztvevők világo­san oda címezték is. Kun J. Viktória „Do you speek English? Sprechen Sie Deutsch?”- kérdezem a fran­cia feliratos pólóban vonuló de- monstrálókat az Andrássy úton. „Magyar vagyok” - válaszol az s egyikük. „Ja, pólót cseréltünk” - f ad magyarázatot is a helyzetre. | Ilyen kezdés után átérzem a £ szakszervezeti demonstráció | összeurópaiságát. Vannak itt § osztrákok, lengyelek, franciák, csehek, portugálok, leng az olasz zászló, belgák, akik kötéllel a nyakukban 'vonulnak, jelezve rabszolgasorsukat. A Hősök te­rét beterítik a zászlók, transzpa­rensek és a tiltakozók. Lassan hömpölyög 22 ország 45 szak- szervezeti konföderációjának képviseletében - a rendőrség helyszíni bejelentése szerint - az ötvenezer munkavállaló. „Egész Európa itt van, sok nyelv, sok ország és szervezet, de az üzenet közös és félreérthetet­len: nem a megszorításokra!” - üzentek a résztvevők. Elfogadha- taüannak tartják, hogy a gazda­sági válságra hivatkozva az EU összes országában csökkentik a béreket, a megszerzett szociális jogokat el akarják venni. A nyug­díjas Gisella és Uwe Zwickauból, a tanár Stanislaw Wrozlawból, vagy Andrzej Gdanskból ugyan­azért utaztak Budapestre, félre- magyarázhatatlanul üzenve a magyar és az európai kormá­nyoknak: addig jönnek, addig vo­nulnak és tiltakoznak, amíg nem lesznek biztonságban ők, gyere­keik vagy honfitársaik, s amíg a vezetők a gazdasági válságot ve­lük akarják megfizettetni. Az Oktogonon feláüított szín­padon John Monks, az Európai Szakszervezetek Szövetségének főtitkára is arról beszélt, hogy a munkások nem fogják megfizet­ni a válság költségeit. Itt és most munkahelyeket, növekedést és a szociális ellátórendszerek fenn­A megszorítások terhét nyögik a munkavállalók. Az újkori rabszolgaság ellen is demonstráltak a felvonulók tartását követelik a gödöllői ta­nácskozáson részt vevő uniós gazdasági és pénzügyminiszte­rektől. „Nem adják fel, addig foly­tatják a kampányt, ameddig szükséges” - mondta a vezető. 0 és valamennyi megkérdezett résztvevő komoly elvárásokat fo­galmazott meg az uniós elnökség­gel, vagyis a magyar kormánnyal Kapufa Ágnes 33 ÉVES, KÖNYVELŐ • „Tarthatatlanok a megszorítá­sok és a bizonytalanság. De fő­leg Szijjártó Péter kedvébe akar­tam járni, aki azt mondta: örül­ne, ha mind többen kijönnénk!" Matus Ferencné NYUGDÍJAS KORMÁNYHIVATALNOK „Elfogadhatatlanok a közszol­gákat ért intézkedések, és a munkavállalókat ért megszorí­tások. Követeljük az egyeztetést és a közös megoldást. ” és személy szerint Orbán Viktor­ral szemben: nem kevesebbet, mint hogy elérjék, induljon egyez­tetés és tárgyalás az érintettekkel, ha az ő bőrükre megy a vásár. Kuti Lászó, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke egyértelműen üzent a ma­gyar és az európai vezetőknek, a pénzvilág urainak, a bankárok­Mario Maurice 55 ÉVES, MŰSZERÉSZ, PÁRIZS „A probléma itt is és Párizsban is ugyanaz, hiányzik a bizton­ság és a szociális védelem, együtt van esélyünk nyomást gyakorolni a kormányzatokra. ” Andreas Huber 28 ÉVES, ALKALMAZOTT, GRATZ „A probléma most akut, csak az összefogás segíthet. Szabad időmben bármikor jogom van és kötelességem is utcára vo­nulni és tiltakozni, ha baj van. ” nak és adminisztrátoraiknak, a pénzügyminisztereknek: „Verjék a csalánt a sajátjukkal, ne a mi zsebünkben kotorásszanak” - mondta a magyar szónok. Gaskó István, a Liga Szakszervezetek el­nöke szerint pedig ma azt szen­vedjük meg, hogy a magyar mi­niszterelnök kijelentette, hogy ő képviseli a magyar munkaválla­lókat. „Bizonyára a hozzáérkezett kérések miatt akarja csorbítani a sztrájkjogot, ezek alapján ír elő szabályokat visszamenőleg és ve­zette be az indoklás nélküli elbo­csátást” - mondta némi iróniával Gaskó István. Ugyan a kormány üdvözölte a tüntetést, ahogy Szijjártó Péter a miniszterelnök nevében fogalma­zott: a demonstráció a megszorí­tások ellen irányul - ezen a pon­ton találkozik a magyar kormány elképzeléseivel, amelynek politi­kájába szintén nem férnek bele a megszorítások. A szóvivőt tehát meglephették a résztvevők és a szónokok szavai, akik egyértel­műen a döntéshozókat okolják, s intézkedéseik ellen vonultak az utcára. Ahogy Pataky Péter, a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke fogalma­zott: Orbán Viktor azt kérte, gon­dolkodjanak el azon, mekkorák is ők és mekkora a befolyásuk, mielőtt tárgyalóasztalhoz akar­nak ülni. „A mai tömeg csattanós válasz erre a kérdésre” - mond­ta az elnök. KDNP: a frakció támogatja, több politikusuk ellenzi a bírói korhatárt A KDNP frakciója várhatóan el­fogadja, még ha több vezető po­litikusuk ellenzi is a bírák nyug­díjazásának időpontjáról szóló Fidesz-javaslatot. Ez alaptör­vénybe emelné, hogy bíróvá az nevezhető ki, aki a 30. életévét betöltötte, és a bírói szolgálati jogviszony az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig - most 62 év - áll fenn. Jelenleg a bírói jogviszony felső korhatára 70 év, és az említett változás a bí­rói vezérkar jelentős részét érin­tené. A bírák tiltakozó levelet fo­galmaztak, amelyben rámutat­nak: elsősorban a magasan kva­lifikált bírókat érintené a nyug­díjazás, akiknek nehéz az után­pótlása. A javaslat egyébként a KDNP több vezető politikusa szerint is veszélyezteti a törvény­kezést és az igazságszolgálta­tást, ez ugyanis a bíróság lefeje­zésével ér fel. ■ Portugália májusban kaphat mentőcsomagot Segítséget nyújt Portugáliának az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Erről kezdenek tárgyalni a pénzintézetek és az Európai Bi­zottság (EBf képviselői Lissza­bonnal, annak ellenére, hogy Portugália élén a június 5-i vá­lasztásokig ügyvezető kormány áll. Mindezt Olli Rehn, az EB gaz­dasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztosa jelen­tette be pénteken, az unió gazda­sági és pénzügyminisztereinek gödöllői tanácskozásán. Rehn hozzátette: a mentőövről május közepén dönthetnek az uniós pénzügyminiszterek. Az uniós biztos úgy fogalmazott: a támo­gatás mértékéről nem volt szó, de a belga pénzügyminiszter ésszerűnek nevezte, hogy 80-85 milliárd eurós (21-23 ezer mil­liárd forint) legyen a segítség. Anders Borg svéd pénzügymi­niszter - elsőként a Gödöllőn ta­nácskozó politikusok között - ugyanakkor bírálta Portugáliát. Szerinte a pénzügyi válságot már hónapokkal ezelőtt kezelni kel­lett volna, amikor még „normális körülmények között lehetett vol­na foglalkozni” az üggyel. ■ Kairóban tüntetőkre támadt a hadsereg észak-afrika Az Európai Unió katonákat küld Líbiába, ha az ENSZ ezt kéri Szombat hajnalban a katonaság megrohamozta a Kairó központ­jában lévő Tahrír-teret, hogy fel­oszlassa az ott összegyűlt töme­get. A téren százezren követelték Hoszni Mubarak megbuktatott elnök felelősségre vonását, több felszólaló korrupcióval vádolta az országot irányító katonai tes­tületet, és annak elnökét, Hú­széin Tantavit. A tüntetők között katonatisztek is feltűntek, akik közül sokat őrizetbe vett a térre érkező hadsereg. A katonák fi­gyelmeztető sorozatokat adtak le, majd gumibottal verték az embereket, akik a tér körüli me­csetekben kerestek menedéket. Szíriában is folytatódnak a za­vargások. Szemtanúk beszámo­lója szerint tizenhat ember meg­halt és több tucat megsebesült a dél-szíriai Deraában, ahol a biz­tonsági erők éles lőszerrel tüzel­tek a Bassár el-Aszad szíriai el­nök ellen tüntető tömegre. Heves összecsapások voltak pénteken'a líbiai Miszrátában is a kormányerők és a felkelők kö­zött. Öt ember halt meg. Catheri­ne Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságvédelmi főképvise­lője pénteken levélben fordult Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárhoz, jelezve, hogy az unió kész kato­nákkal - esetlegesen szárazföldi csapatokkal - védelmet nyújtani a humanitárius műveleteknek Miszrátában, ha ezt az ENSZ il­letékes segélyirodája kéri. ■ Százezer ember tüntetett Kairóban. A katonaság szétzavarta a tömeget Mégsem „zárt be" az Egyesült Államok Pénteken úgy tűnt, nem lesz megállapodás az amerikai kép­viselőházban a kormányzó de­mokraták és a többségben lévő republikánusok között a szövet­ségi költségvetésről. Büdzsé hiá­nyában a törvények szerint Ba­rack Obama kormányának be kellett volna szüntetnie a „nem nélkülözhetetlen szövetségi al­kalmazottak” fizetésének folyó­sítását, és munkahelyeik is zár­va maradtak volna a költségve­tés elfogadásáig. A vita a republikánusok által javasolt ól milliárd dolláros (11 ezer milliárd forintos) költség- csökkentési csomag körül rob­bant ki. A demokraták szerint egy ekkora megszorítás megállí­taná az amerikai gazdaság fel­lendülését. Péntek éjjel végül alkut kötöt­tek a honatyák. Egyelőre arról egyeztek meg, hogy április 14-ig meghosszabbítják a költségveté­si intézmények finanszírozásá­nak határidejét, ezért Tiem „zár be” a következő napokban az USA, s nem küldenek kényszer- szabadságra 800 ezer állami al­kalmazottat. Az alkudozás során a republikánusok 61 milliárd dolláros javaslata 37 milliárdig (6730 milliárd forintig) „puhult”, amelyet a demokraták is elfo­gadhatónak tartanak. Obama „a történelem legnagyobb éves ki­adáscsökkentésének” nevezte a megállapodást. ■ I i i Ifi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents