Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-04-10 / 15. szám

2011. ÁPRILIS 10, VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Hosszú az út a top fogásig életszemlélet A sziklamászók pszichéjüket, testüket és lelkűket is edzik Hogy mi a jó benne? Ha megmászol valamit, egy hihetetlen érzés tör rád, üvöltenél, de ha már túl vagy az eufórián, ami le­het, hogy csak órák vagy napok múlva jön el, már egy új cél lebeg előtted. Nehezebb, hosszabb, ke­ményebb - vallja a szik­lamászó. Rácz Tibor A futball egy nagyon veszélyes sport - mondja a sziklamászó, miközben néhány méterről alig látható peremekbe kapaszkod­va halad felfelé a mészkőtöm­bön. Közben megáll, most egy kézzel tartja magát, a másikat az úgynevezett Ziászsákba dug­ja. Majd magnéziás kezével tart­ja magát a fogáson, s másik ke­zével megismétli a folyamatot.- A kosárlabda is veszélyes, az egyik barátomnak körülbe­lül egy perc játék után eltört a kisujja a télen - teszi hozzá. Ezt a mondatot már hangos nevetés kíséri, a földön ácsorgó srácok tudják, Dávid nem egy labda­zsonglőr, viszont kiváló mászó, kétszeres országos egyetemi bajnok. Ő épp az ujjtörése miatt nem vesz részt a horvátországi ■ Az ember ráébred, hogy a TV-n túl is van élet, és barátokra lel. Kalnikban tartott hétvégén, amit a fiúk csak mászóturné­nak neveznek. Közben Dezső, a srác a falon azt kiáltja: - Stand! Behúzhatsz Miszter! A megszólított barát ezt követően lassan leengedi Botlik „Bruce” Dezsőt a kötélen, ami hozzá van rögzítve. Meg van az út. Ha a fo­ci - mászás párhuzamnál mara­dunk, ez a mászóknál olyasmi, mint a góllövés. Lehet utána egy picit, vagy nagyon örülni, de ezt követően máris az új cél lebeg a szemük előtt. A néhány fiú, akik nagyon jó barátok is, évek óta űzik ezt a sportot. Az, hogy mennyi erő kell hozzá, felépítésük is mu­tatja, csupa izom mindegyikük. Pósz „Pompás” Pál sióagárdi. Azt mondja, a bonyhádi Petőfi- gimnáziumban, utolsó éves ko­Botlik Dezső a Paklenica Nemzeti Park szikláin. Azt vallja, ez nem sport, ez életérzés rában épült egy mászófal a tor­nateremben. - Atlétikaedzés után ott maradtunk lustálkod­ni, és akkor jöttek a mászók, Fritschi Robiék. Kipróbáltam, és azóta az életem része. Tolna megyében csak Bonyhádon van köteles mászófal, szikla pe­dig Mórágyon, de sokat járunk Pécs mellé Kővágószőllősre, vagy Veszprém környékére, műfalra pedig Százhalombattá­ra az ottani barátainkhoz. Az országban egyre több jó mászó­terem létesül, persze itt is a ma­gyar vízfejűség érvényesül, mert mindennek a központja Pest. De vidéken is komoly tö­rekvések vannak. Persze azzal a mászóteremmel, amiben vol­tam mondjuk Bécsben vagy Pá­rizsban nem hasonlítanám ösz- sze - mondja a most 24 éves Pál. Hozzáteszi: sokan nem ér­tik, mi jó van abban, hogy fel­mászunk egy sziklafalra, vagy netán egy épületre. Hihetetlen koncentrációt követel, medita­tív állapotba kerül közben az ember, ha jól csinálja. Ez na­gyon jót tesz a mindennapi fe­szültség oldására. Sikerek, ku­darcok, és veszély, amit persze mindenki maga dönt el, hogy mennyit vállal belőle, ezek is vonzók. És ha megmászol vala­mit, akkor hihetetlen jó érzés tör rád, üvöltenél, de ha már túl a sziklamászás során, amely lehet köteles vagy boulderezés, az úgynevezett utakat, külön­féle egyezményes nehézségi fo­kozatok szerint skálázzák az építőik, vagy az első megmá- szóik. Persze ezek megítélése szubjektív, van, amikora könnyebb besorolás nehezebb, vagy fordítva. A boulderezés (kötél nélkül) a maximális ujj- és testi erő kifejtéséről szól. Amikor csak néhány fogáson, nyúláson kell túljutnia a spor­vagy az eufórián, ami lehet, hogy csak órák vagy napok múlva jön el, már egy új cél le­beg előtted. Nehezebb, hosz- szabb, keményebb. Pali má­szott már nagyon sok helyen Európában, teljesítményei kö­zül a horvát Paklenica Nemze­ti Parkban található triász meg­mászását emeli ki, ami 3 darab tolónak a top fogásig, vagy a szikláról való kimászásig. Azok viszont egytől egyig ne­héz mozdulatok. Éppen ezért kell rengeteget edzeniük. Ám az edzésmunka megtérül ak­kor, amikor eljutnak - sok­szor hosszú spórolások után - Szlovénia, Horvátország, Fran­ciaország, Olaszország vagy Spanyolország legszebb má­szóhelyeire, s ott egyre nehe­zebb, magasabb fokozatú uta­kon van sikerélményük. 350 méteres utat jelent egy sziklafalon. A már említett Dezső a Veszprémi Egyetem falmászás óráin szeretett bele a sportba, ahol első mestere a mellette ál­ló Gilián Andor volt. - Annyira megtetszett a légkör, az embe­rek, hogy nemsokára én lettem az a fanatikus, aki minden edzésen ott van és unszolja a többieket. Hogy miért? Sokféle sportot próbáltam már előtte életem során, de egyikben sem találkoztam ilyen közösségi szellemmel. Bárkit hamar a szí­vükbe zárnak. Ami számomra lenyűgöző ebben a sportban, vagy talán nem is sportnak, ha­nem életformának nevezném, az a fizikai és mentális erőpró­ba egymástól elválaszthatatlan kettőse. Az ember a sziklamá­szás révén varázslatosan szép helyekre eljut, közben megta­nulja értékelni az élet apró örö­meit, az őt körülvevő természet értékeit. Ráébred, hogy van élet a TV-n és számítógépen túl, s közben észrevétlenül életre szóló barátságokat köt. Szere­tem a kihívásokat, hogy mikor az ember eljut egy szintre, min­dig egy kicsit feljebb tehesse magának a lécet. A mászás so­rán sok múlik a technikán, az összpontosításon, a kitartáson - mondja. Hozzáfűzi, jelenleg Pécsett dolgozik, s mivel itt nin­csen komoly mászóélet, elhatá­rozták, hogy egy egyesületet alapítanak. Szeretnének pályá­zati pénzből felépíteni egy szín­vonalas mászótermet a bara­nyai megyeszékhelyen, ahol a fiataloknak lehetőségük lenne kipróbálni magukat, megis­merkedni a mászással. Aztán, akik komolyan gondolják, azoknak rendes edzéseket tar­tanának. Hétvégéken pedig sziklamászó turnékat szerve­zünk, a későbbiek során pedig versenyeket is akár. Miközben Dezső kioldja be­illőjéből a kötelet, a horvát kis­falu, Kalnik mellett, a sziklákra épült várfal alatti tájra mutat. Az ilyen, és ehhez hasonló lát­ványért érdemes hajtani, küz­deni, takarékoskodni. Ahogyan a barátokért, akik sokszor csak ilyen turnékra tudnak összejön­ni Veszprémből, Szolnokról, Pécsről, Sióagárdról, vagy más­honnan az országból. JEGYZET Szeszélyes tavaszban kapunk hideget is, meleget is az idei tavaszon. Egyik nap még a melegtől széde- leg, a másikon meg már a vi­haros szél miatt dülöngél az ember. A szeszélyes időjárás alaposan megvisel minden­kit, de nem csak ez az oka annak, hogy ritkán haliam jóízű kacagást az utcán. Mintha mindenki folyton fá­radt és kiábrándult lenne, üres, vagy éppen feszült ar­cok, és mintha még a gyere­kek sem zsivajognának olyan élénken, mint régen. való igaz hogy a legtöbb embernek az idén egyelőre nincs sok oka a jókedvre. Hiszen mindenki lemérhet­te a saját pénztárcáján, hogy bizony jóval többe ke­rül az élet - a lakás és az étkezés - mint az előző esz­tendőben. S bár az árak és a térítési díjak derekasan kúsznak felfelé, a jövedel­mek vagy egy helyben topo­rognak, vagy nem igazán tudnak lépést tartani az árakkal. KÉT HÉT MÚLVA húsvét. S bármilyen szeszélyes is az időjárás, meg kell próbálni ellenállni a késztetésnek, hogy magunk is így visel­kedjünk. Ünnep lesz, együtt lesz a család, meglátogatjuk egymást, együtt ülünk ’á'Slz- talhoz és akármilyen lesz is az idő, azért már érezni, hogy itt a tavasz. AZ A lényeg, hogy ne hagy­juk, hogy olyan dolgok zavar­ják meg ezt a kedves ünne­pet, amelyről nem tehetünk. Nem arra kell gondolni, hogy idén kevesebb jut rá, mint ta­valy. Nem azt kell strigulázni, hogy mi mindent nem tu­dunk megvenni ajándékba. A minden rosszban, van vala­mi jó elve alapján, talán ép­pen a mostani szűkebb esz­tendők vezetik rá az embere­ket, hogy az ünnepeknek se ha nem lenne szabad a pénz­ről szólniuk. Az a szeren­csénk, hogy a jókedvet, a csa­ládi összetartozás érzését, a szeretetet nem pénzért mérik. HÚSVÉTVÁRÁS Teljesen belefeledkeztek a tojásfestésbe a gyerekek a Húsvétváró Tavaszi Játszóházban. Az Élet­út Egyesület által rendezett programra évről-évre annyi csemete érkezik, hogy lassan kinövik a bonyhádi Soly­már Imre Városi Könyvtárat. A szombati foglalkozásokon a teamécsesbe mártogatott gicával pingálták a tojá­sokat, majd a felnőttek segítségével ki is festették azokat. Mindemellett húsvéti tojásgyüjtésen is részt vettek az udvaron, mely után minden gyerkőc ajándékokat kapott Egy egész nap az egészségért program Elsősegélynyújtás és balesetvédelem pálfa A diákok, pedagógusok, a szülői munkaközösség tagjai, Ma­gyar Melinda védőnő illetve a sárbo­gárdi mentőállomás munkatársai részvételével egész napos egészség vüágnapi programot rendeztek az általános iskolában. A gyerekek kü­lönféle vetélkedőkön és előadásokon vehettek részt, balesetvédelmi és el­sősegélynyújtó ismeretekkel gazda­godhattak, illetve egészséges alap­anyagok felhasználásával ételeket készíthettek. Az intézmény vezető­je, Németh Jolán elmondta, hogy tá­mogatójuk az Arcadia - Reklám Kft szóróanyagot, fogkefét, allergiámén- J tes papír zsebkendőt, teljes kiőrlésű S lisztet, natúr fűszérkeveréket, : gyógynövényes cukorkát küldött az = iskolának. ■ V. T. A sárbogárdi mentőállomás munkatársai is eljöttek I ► » I ) Kötéllel vagy kötél nélkül: mindkettő nehéz

Next

/
Thumbnails
Contents