Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-01 / 50. szám

6 GAZDASÁG 2011. MÁRCIUS 1, KEDD A BUX index 2011. február 28-án 23000 22900 22800^ ponjZ Előző heti záróérték: 23 096 1 Változás: 0,47% 15.30. a NtwYorirté tőzsde nyitása f\ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.02.28. i**o»(Ft) vatp2Bsí%t RFV 9 350 3,88 93 OTP 5 880 2,43 10 169 Pannergy 905 1,23 17 FHB 1035 0,87 33 Synergon 499 0,60 1 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Rn*4m i mm&rn BMMII Egls 20 600-3,28 412 TVK 3320-2,78 12 Éinász 21200-1,39 1 Mtelekom 551 1.25 914 ANY 728-0,95 8 fl BUX index az elmúlt napokban 23400 23200 23096 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 02.28.) —a üiebzámolásíár EUROBÚZA 2011. augusztus 56000 MALMI BÚZA 2011. március 79800 TAKARMÁNYBÚZA 2011. március 67 700 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. március 56900 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. március 132 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. február 28-án 1€ i 272,34 Ft -0,59 Ft 1$ 1CHF X x ▼ 197,05 Ft ▼ 212,59 Ft-0,45 Ft-0,28 Ft Foríntbetéti1 kamatok (%) iö iH fcitr A# Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popoiare 3,95 4,00 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank*­7,50 FHB’ 7,00* 6,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,25 1,25 OTP Bank3­5,00 Raiffeisen Bank3 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 02.28.) Vételi Eladási Allianz Bank 265,81 279,44 Budapest Bank 265,05 281,45 CIBBank 261,72 283,52 Citibank 261,80 283,62 Erste Bank 265,70 281,00 K&H Bank 265,16 280,44 MKB Bank 266,42 280,08 OTP Bank 264,81 278,39 Raiffeisen Bank 265,85 277,81 Nehezen indul be a munkaerőpiac munkanélküliség A válság még mindig érezteti hatását a foglalkoztatottsági adatokban Munkanélküliségi ráta (háromhavi mozgó átlag, százalék) VMRAHKA forrás: KSH, Átképzés Az új közfoglalkoztatási rendszerben csak az jogosult ellátásra, aki a megelőző évből 30 napnyi munkát tud felmutatni, de ez 6 havi képzéssel is kiváltható. Részmunkaidő. Magyarországon kirívóan alacsony, mindössze 5,6 százalék a részmunkaidősök aránya, míg az Európai Unió országainak átlaga 18,8 százalék. Távmunka A teljes munkaidőben távmunkában dolgozók létszáma hazánkban nem éri el a húszezret, pedig az ilyen foglalkoztatás jelentős költségmegtakarítást jelent a munkaadónak. Lassulni látszik a foglal­koztatás bővülése, és ki­fejezetten rossz lett a no­vember-januári munka­nélküliségi adat. Éves alapon enyhén nőtt ugyan a foglalkoztatott­ság, ám a belső kereslet alacsony szintje miatt még mindig nincs jele a kilábalásnak. Benke Dávid -Braunmüller Lajos Megállt a javulás a munkaerő- piacon januárra, a munkanélkü­liség 11,2 százalékra emelkedett háromhavi átlagban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Az elő­ző időszakban és egy évvel ko­rábban egyaránt 10,8 százalékos volt az állástalanok aránya, a romlás azonban várható volt a szezonális okok miatt. Az Állami Foglalkoztatási Hivatal is kedve­zőtlen fordulatot jelzett az év el­ső hónapjában, ezt azzal magya­rázták, hogy a közmunkaprog­ramok nehezen indultak be. A foglalkoztatottak száma ugyanakkor enyhe emelkedést mutat éves alapon, a 3,776 milli­ós adat 26 ezerrel több az egy év­vel ezelőttinél. Az őszi hónapok­ban azonban ennél is nagyobb volt a javulás, így összességében enyhe csalódást keltettek a friss számok. A KSH által mért 474 ezer munkanélküli pedig még mindig több a 12 hónappal koráb­binál: 18 ezer fős növekedés kö­vetkezett be. Mindebből az lát­szik, hogy az aktivitás továbbra is emelkedik, vagyis egyre többen vesznek részt a munkaerőpiacon. Ez is csak éves visszatekintésben érvényes, mivel minden január­ban nagy esés következik be az előző esztendő végéhez képest a nyugdíjba vonulás miatt. Ezzel a 75 év alatti korosztály aktivitási rátája 55,3, a 65 év alattiaké 62,3 százalékos volt; mindkettő 0,6 százalékpontot javult az előző év­hez képest, a nők körében vala­mivel nagyobb volt az emelkedés, ez a gyesszabályok szigorodásá­nak lehet a hatása. A nemzetközi összehasonlítá­sokhoz használt, 15-64 év közöt­ti foglalkoztatásban csak nagyon enyhe, 0,3 százalékpontos elmoz­dulás volt felfelé a tavaly ilyenko­ri 55 százalékról. Továbbra is majdnem 10 százalékos tehát a lemaradásunk az uniós átlagtól. Európában egyébként főként a prosperáló német piac miatt ja­vul a munkaerő-piaci helyzet. Magyarország viszont speciális helyzetben van: a múlt év tavasza óta felfutóban lévő ipari termelés, amelyet az export hajt, arányai­ban csekély részt képvisel a fog­lalkoztatásból. A belső keresletre támaszkodó szektorok viszont to­vábbra sem bővülnek érdemben, mindössze a hanyatlás állt meg. Még az iparban is inkább a sza­bad kapacitások lekötése történt meg, valódi bővítés kevés vállalat­nál zajlott le. A kilátások már ked­vezőbbek, több nagyvállalat ter­vez bővítést Magyarországon, de ez csak később jelenik meg a munkaügyi számokban, idén még 10 százalék fölött maradhat az állástalanság szintje. A válság hatása még mindig érezhető, alighanem mostanra merülnek ki az utolsó cégek, ezekben a hónapokban dőlnek el a dominósor utolsó tagjai - érté­kelte a jelentést lapunknak Csaposs Noémi. A Select Humán- erőforrás Kft. ügyvezető-tulajdo­nosa hozzátette: látni ugyanak­kor azt is, hogy a vállalatok egy része már növekszik, ez növeli a foglalkoztatottságot is. Piaci körülmények között a kormányok direkt módon nem nagyon szólhatnak bele a mun­kaerő-piaci folyamatok alakulá­sába, ugyanakkor számos indi­rekt lépésre van mód. Például serkenthetik a növekedési pályá­ra álló vállalkozásokat. Ezt a fo­lyamatot most pályázatok segí­tik, amelyeknek hatására, ered­ményére még várni kell - fejtet­te ki Csaposs. A másik hatékony módszer az innovatív foglalkoz­tatási formák lehetőségének megteremtése, hogy a teljes ál­lásban elhelyezkedni nem tudók se maradjanak távol a munka­erőpiactól. Ilyen a részmunka- idős alkalmazás, a közfoglalkoz­tatás, és fontos a képzés, átkép­zés. Ezeknek a formáknak a munkajogi háttere megvan a magyar jogrendben, de a foglal­koztatási kultúrában nem ter­jedtek el - mondta Csaposs. Sze­rinte a cégek gyakran azért nem vesznek fel munkaerőt, mert nem tudnak előre tervezni, s a jelenlegi jogszabályok szerint drága és körülményes valakit el­bocsátani. Ha ezeken a szabályo­kon javítanának, akkor az első ránézésre nem kedvezne a mun­kavállalóknak, de könnyebben beléphetnének a cégekhez, ahol bizonyítási lehetőséget kapná­nak. Rövid távon nagyobb siker érhető el, ha nem az örökös fog­lalkoztatást tűzik ki célul, ha­nem egy olyan ideiglenes elhe­lyezkedést, mely egyben hozzá­segíti a munkavállalót egy tartó- sabb foglalkoztatás eléréséhez. Közfoglalkoztatás: fő cél a versenyszféra A FOGLALKOZTATÁS BŐVÜLÉSÉT kívánja előmozdítani, a hát­rányos helyzetű térségek gyakran képzetlen embereit szeretné bevonni a munka­erőpiacra a január elsejétől jelentősen átalakult új köz­foglalkoztatási rendszer, amely szigorúbb feltételekkel ösztönöz munkára. Ha valaki egy évben nem dolgozik leg­alább harminc napot, vagy nem vesz részt hat hónapot meghaladó képzésben, az nem jogosult a következő esz­tendőben ellátásra. A fő cél a versenyszférában történő el­helyezkedés - hangsúlyozta többször is Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztéri­um foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Ennek érdekében az új rendszer a korábbiaknál jobban támo­gatja a közfoglalkoztatásban részt vevő vállalkozásokat. Illés Zoltán környezetvédele­mért felelős államtitkár ko­rábban kifejtette: a kormány jelentős szerepet szán a köz­foglalkoztatásnak a meg­újuló ár- és belvízvédelmi rendszerben. Egymillió új munkahely lehet az autóiparban Túllépik a határidőket panaszok Ismét az adóhatóság elnökéhez fordult Szabó Máté Változtathat a különadókon a gazdasági tárca Európában 300 ezer munkahely kerülhet veszélybe az autógyár­tásban a következő 15 évben amiatt, hogy az összeszerelés Ázsiába tevődik át, ahol a legjob­ban növekszik a kereslet - áll a Roland Berger elemzésében. Az autógyárak a gyorsan növekvő piacokra, illetve alacsony költsé­gű országokba helyezik át az ösz- szeszerelést, főként Ázsiába. Csu­pán Kínában évi 36 százalékkal fog növekedni az autótulajdono­sok száma. Az autóiparhoz kap­csolódó területeken egymillió új munkahely jöhet létre a követke­ző Európában. így összességben 13,3 millióan - a jelenlegi 12,6 millióval szemben - dolgozhat­nak 2025-ben az autóiparban. ■ Az adóhatóság túllépi az ügyinté­zési határidőt, illetve nem vála­szol az ügyfelek beadványaira - újabb panaszok nyomán ismét az adóhatósághoz fordul az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa. Szabó Máté több mint egy éve arra kérte az adóhatóság elnökét, hogy az irányítása alá tartozó valamennyi szervezeti egység vezetőjét figyelmeztesse az ügyintézési, eljárási határidők betartásának fontosságára, és az illetékes vezetők fektessenek na­gyobb hangsúlyt az egyes szak­területek együttműködésére. A 2009 végén kiadott ombudsmani jelentés bizonyos mértékű szer­vezetlenséget is feltárt az adóha­tóság működésében: a különböző Szabó Máté szervezetlenséget lát szakterületek kommunikációs hiányosságai hozzájárulhattak a nem megfelelő és elhúzódó ügy­intézéshez. Az általános ombuds­man mindebben a „jogbiztonság követelménye és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének lehetőségét látta”. Az azóta eltelt időszakban azonban további panaszok ér­keztek az ombudsmanhoz. Az adóhatóság elnöke több esetet is megvizsgáltatott, és maga is az ügyintézési határidők túllépését, adminisztratív hibákat, a válasz­adás és a határozathozatal elma­radását állapította meg. Minden alkalommal intézkedett a hibák kijavításáról, ezért Szabó Máté eddig nem adott ki jelentést. ■ Az ágazati különadókat vizsgáló uniós eljárások egyike sem jelent kockázatot az adóból várt bevéte­lekre - áll a Nemzetgazdaság Mi­nisztérium tájékozatójában, ame­lyet tegnap hagyott jóvá a szám­vevőszéki és költségvetési bizott­ság. A tárca ugyanakkor nem zár­ja ki, hogy az eljárások egyes sza­kaszaiban „olyan elemek merül­nek fel, amelyek szükségessé te­szik az ágazati különadó törvény korrekcióját”. Az esetleges módo­sítási szabályokat úgy kell beve­zetni, hogy az a tervezett bevéte­li célokat ne érintse. Az egyes ágazatokat terhelő különadó uniós joggal való összeegyeztet­hetősége miatt három eljárás in­dult Magyarország ellen. ■

Next

/
Thumbnails
Contents