Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-01 / 50. szám
2011. MÁRCIUS 1., KEDD 7 GAZDASÁG IÓ TANÁCS Nem hiszek a hitelező cégeknek elbizonytalanodtam Olvasónk hitelkérelemmel keresett meg két céget is. Mindkettő kedvezően bírálta el a kérelmet, ám a hölgy elbizonytalanodott. Olvasta ugyanis cikkünket, amely arról szól, hogyan csaptak be valakit hitelező cégek. HA A KEDVES OLVASÓ bizalmát egy újságcikk ennyire megingatja, akkor lehet, hogy a bizalmatlanságra valóban nyomós oka van. Ilyen körülmények között nem szabad szerződést kötni. Annak egyik elsődleges feltétele ugyanis a bizalom, a megbízhatóság. Hitelt csak nagy, ismert pénzintézettől szabad felvenni. korábbi cikkünk arról szólt, hogy egy hölgy hitelt vett fel egy fogyasztói csoporttól, amelyik „garanciaként” nagyobb összeg letételét kérte. A hölgy belement, amit megbánt. Hiába bontott azonban szerződést már egy héten belül (erre a megállapodás szerint három hónapja volt), a 140 ezer forintot nem kapta vissza, sőt, levelére az érintett cég még csak nem is reagált. AZ ILYEN CÉGEK SOk pénzt csalnak ki gyanútlan emberekből, akiket elvakít a körülmény, hogy pénzre, adott esetben nagyobb ösz- szegre van szükségük. Éppen ezért sürgeti a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) a fellépést a fogyasztói csoportok érdekében. javasolják, hogy a jogalkotó tiltsa be ezt a csoportszervezői tevékenységet, vagy teljes körűen, szigorúan szabályozza azt. ismét felhívjuk tisztelt olvasóink figyelmét, hogy le- yeleikre e hasábokon reagálunk, a megkeresések beérkezésének sorrendjében. Telefonon, szokványos vagy elektronikus levélben nem áll módunkban választ adni. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. h u Lehetnek egyéni számlák parlament Kehi: szabad betekintés a pénztárak üzleti titkaiba Jövő tavasztól lehetnek egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben - döntött hétfőn az Országgyűlés. Kisebb, az adatvédelmet szigorító módosítások alapján az állami ellenőrzés kiterjedhet a magán- pénztárak üzleti titkaiba is. Sztojcsev Iván Visszamenőleg is vizsgálhatja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) a magán-nyugdíjpénztárak adatait - az Országgyűlés hétfő délután fogadta el Selmeczi Gabriella és Mátrai Márta erről szóló törvényjavaslatát. A törvény indoklása szerint ez biztosítaná, hogy aki áüépett az állami nyugdíjrendszerbe, az láthassa, korábbi pénztára jól gazdálkodott-e. ■ Egy módosítással szigorították az adatvédelmi rendelkezéseket. Az eredeti elképzelésekhez képest több ponton is változott a törvény a benyújtása óta. A gazdasági bizottság javaslatára került be a végleges szövegbe az, hogy idén december és 2012 márciusa közt személyre szabottan át kell adni az államnak az átlépők adatait, hogy létrehozhassák az egyéni számlás társadalombiztosítási rendszert. Egy fídeszes módosító indítvánnyal pedig szigorították az adatvédelmi rendelkezéseket, a Kehi így nem használhatja fel az adatokat más célra, ha az ellenőrzés már lezárult. Azt a kormánypárti képviselők is elismerték a törvény korábbi vitáiban, hogy az egyéni számlavezetés nem jelent automatikusan garanciát arra, hogy a nyugdíj kiszámításakor az ott szereplő összeget fogják kiutalni, nem csupán egy iránymutató adat lesz. Rogán Antal a gazdasági bizottság elnökeként is annyit mondott: ez a javaslat az alapot teremti meg ahhoz, hogy később valóban személyre szabva lehessen nyugdíjat adni. A módosítások azonban válto- zaüanul hagyták a magán-nyugdíjpénztárakkal szembeni szigort, így nyolc nappal azután, hogy Schmitt Pál aláírja a törvényt, a Kehi szabadon betekinthet a magánpénztárak üzleti titkaiba is. Erre eddig csupán akMegszavazták Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott javaslatát kor volt lehetőség, ha azt vizsgálták volna, hogy a költségvetési eszközökkel szabályosan gazdálkodtak-e. A javaslatot ellenzők épp ezt emelik ki: szerintük komoly veszélyt jelent, hogy az állam olyan szerződéseket vizsgálhat, amelyet piaci cégek kötöttek magánszemélyekkel. Ráadásul szerintük az is adatvédelmi kérdéseket vet fel, hozzáférhet-e a kormányzat a magán-nyugdíjpénztáraknál vezetett egyéni számlák adataihoz. ■ Magyarország augusztus végéig 291 katonát küldhet Afjganisztánba. Az e heti parlamenti ülésen más nagyobb jelentőségű törvényekről nem szavaznak, viszont több javaslat tárgyalását is megkezdik. így ma összevont általános és részletes vitát tartanak a médiatörvény módosításáról, hogy az az Európai Bizottság kéréseinek megfelelővé alakuljon. Az átírt szöveg szerint nem az egyes médiaszolgáltatók, hanem a médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás, nem kell regisztrálni a biogokat, s a külföldön letelepedett, Magyarországon sugárzó szolgáltatókra is csak akkor vethetnének ki bírságot, ha azért mentek máshová, hogy megkerüljék a magyar szabályozást. Napirendre került a nemdohányzók védelméről szóló törvényt módosító indítvány, amely minden zárt légterű, nyilvános helyen megtiltaná a dohányzást. Rábólintott a T. Ház az afganisztáni magyar szerepvállalásról szóló határozatra is, így augusztus végéig 291 magyar katonát küldhetnek ki az ottani NATO-misszióba. Milliárdos tartalékok a költségvetésben miután a költségvetési szervek támogatásából 187 milliárd forintot zárolt a kormány, most a tisztán saját bevételből gazdálkodó állami intézményeket is bevonnák a tartalékképzésbe. Itt zárolás nem lehetséges, ezért befizetési kötelezettségeket írnának elő: a Magyar Energia Hivatal 728,5, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 632,5, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala pedig 336,1 millió forintot fizetne be a költségvetésbe. Erről a kormány önállóan nem határozhat, ezért kellett a plénum elé vinni a javaslatot. A sürgős tárgyalás és a részletes vita után a jövő héten lehet végszavazás. TÖBB ÁLLAMI SZERVET IS arra köteleznének, hogy jelent& sebb tartalékot képezzenek, arról pedig novemberig döntene az Országgyűlés, hogy ezt az összeget hogy használhatnák fel. A legkeményebb spórolásra a Médiaszolgáltatás- támogató és Vagyonkezelő Alap kényszerül, ott ötmilliár- dot kell félretenni. A bíróságoknak összesen 3,7 milliárd- dal jutna kevesebb, de egymil- liárd feletti összeget kell tartalékba helyeznie az ügyészségnek (1,6 milliárd) és a Magyar Tudományos Akadémiának (1,4 milliárd) is. Egyre kevesebben adósodnak el devizában az MNB adatai szerint januárban csökkent a háztartások hitelállománya. Devizában már csak az emberek három százaléka vett fel kölcsönt. A háztartások összes hitelállománya 23,6 milliárd forinttal mérséklődött. A forinthitel-felvétel 17,7 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket, a devizahitelek állománya pedig 41,2 milliárd forinttal csökkent. Ismét többe kerülnek az üzemanyagok ISMÉT ÖT FORINTTAL nő a benzin-, és a múlt heti kettő után szintén öt forinttal emelkedik a gázolaj ára a hazai töltőállomásokon szerdától. így a benzin átlagos ára 371 forintra, a gázolajé 367 forintra emelkedik - írta a holtankol- jak.hu. A benzin ára az idei évben összesen 9, míg a gázolajé immár 16 forinttal emelkedett. Orbán a Facebookon kért türelmet „az államadósság elleni küzdelmünkben kulcsszerepe lesz annak is, hogy számon kérjük azoknak a politikusoknak a felelősségét, akik ezt az elképesztő adósságot az ország nyakába varrták” - írta Orbán Viktor tegnap a Facebookon. A kormányfő az elszámoltatáshoz türelmet kért, mely csak szigorúan törvényes, jogállami keretek között valósítható meg. Orbán: Lesz számonkérés Egyes területeket csak évek múlva művelhetnek meg belvíz Sok helyen nem tudták elvetni a korai tavaszi növényeket - Nincsenek karbantartva a vízelvezető árkok A belvíz miatt már menthetetlen mintegy 200 hektár őszi vetés - áll a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők (MOSZ) elemzésében. A szervezet becslései szerint a belvíz és árvíz okozta károk mértéke eléri a 120-150 milliárd forintot, melynek a kárenyhítési alap feltöltésének hiányában végzetes következményei lehetnek a gazdálkodókra nézve. Februárban 411111 hektár volt belvíz alatt, melyből közel 267 ezer hektár volt szántó. A mezőgazdasági művelésre alkalmaüan terület több mint 1 millió hektárra tehető, mely 1999 után a második legnagyobb elöntés, mióta felmérés történik az országban. A problémával legjelentősebben érintett megyék: Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Be- reg, és Pest megye. Az elemzés szerint a talajok túlzott nedvességtartalma miatt a talaj-előkészítésből sok helyen az alapművelést sem tudták elvégezni, vagy ahol el is végezték, ott sem a legjobb minőségben. A hónapokon keresztül vízzel borított területeken annyira tömörö- dött a talaj, hogy akár évekre lesz szükség, hogy az adott terület újra használható legyen. Az őszi vetések kipusztulása, a megmaradt állományok fejletlensége, az ár- és belvíz okozta terméskiesés, alacsonyabb átlaghozamok, miA MOSZ szerint nincs elég forrás a kámegelőzésre és a kármentesítésre nőség- és béltartalom romlás, árbevétel kiesést jelentenek a gazdálkodó számára. Sok helyen a korai tavaszi növényeket (borsó, mák, tavaszi árpa, zab, lucerna, burgonya) nem tudják időben elvetni, vagy elültetni. A belvíz egyik oka, hogy a 2010-es év az elmúlt 110 év legcsapadékosabb éve volt Magyar- országon. így a talajrétegek a kritikus területeken már tavasz végére közel 100 százalékig telítődtek. A MOSZ szerint a súlyos károk többek között azért is alakulhattak ki, mivel a vízgazdálkodási rendszer tagoltsága miatt hiányoznak a térségi vízrendezési tervek, korszerű vízgazdálkodási programok. Nincsenek harmonizálva az állami, önkormányzaü, földtulajdonosi és földhasználói megelőzési, védekezési tevékenységek. A szervezet hiányolja az időben összehangolt szervezést is. Alacsony színvonalúnak értékelik a műszaki ellátottság színvonalát, a vízelvezetők, szivaty- tyúk, áteresztők, átemelők sok helyen hiányoznak, nem működnek megfelelően vagy használhatatlanok. A MOSZ kevesli a kár- megelőzésre és a kárelhárításra fordított pénzeket is. A vízfolyások eliszapolódtak, növényekkel benőttek, a csatornák, a vízelvezető árkok nincsenek karbantartva. így a belvizes területekről nincs hova elvezetni a vizet. ■ i
