Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-03-27 / 13. szám
2011. MÁRCIUS 27., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Faggatja a titkot könyörtelenül népművészet A Kossuth-díjas Berecz András filmezne a világ mesemondóiról Harminc éve gyűjt mesét és népzenét Berecz András mesemondó. Az idén Kossuth-díjjal kitüntetett alkotó lapunknak mesélt a jól és a balul sikerült fellépéseiről, a mesék eredetéről és készülő új lemezéről, amin a gyergyói gyűjtések kapnak helyet. Mézes Gergely- Ön a legismertebb magyar mesemondó. Fölismerik már az utcán?- Föl-föl, hiszen tévéről tévére járok, félek, lassan már a vízcsapon Is én jövök ki. Volt olyan, hogy a vonaton felébresztettek, nem én vagyok-e a díjas, hadd fényképeződjünk le együtt.- Azt olvastam, régi vágya egy filmet készíteni külföldi mesemondókról.- Akkor kaptam vérszemet, amikor Vas megyétől Gyergyóig két éven át gyűjtöttünk nagyot- mondó mesemondóktól, mégpedig kamerával. Ez úgy igaz, ahogy hiszitek - nagyotmondó mesélők nyomában Berecz Andrással - ez volt a címe. Ez annyira tetszett, hogy arra gondoltam, nemzetközi támogatásokat kellene szerezni egy filmhez, ami arról szólna, mi a helyzet a mesemondással ma a világban. Hogy gondolkozik erről egy algériai postás...- Miért pont postás?- Mert tőle nemcsak a leveleket, csomagokat várják, hanem a meséket is. Azt várják tőle, hogy egy kicsit mókázzon, arra késztesse őket, hogy gondolkozzanak, sírjanak, emlékezzenek. Vagy mit szól mindehhez egy török mesemondó, aki egyébként jelenleg németországi munkásszállásokon mond mesét, amiket Anatóliában gyűjt. Szeretném tudni, milyen eszközeik vannak, milyen nehézségeik, ki a közönségük, hogyan lettek mesemondóvá? Ezer és ezer finom technikai kérdés, amivel megrajzolhatnánk, hol is tart ez a pár tízezer éves műfaj, a mesemondás.- Ezek a kérdések minket is érdekelnének. Jellemző, hogy- Dyenkor mit csinál?- Megpróbálom megfordítani a csatát, esetenként megnyerni. De ez csak isteni segítséggel megy. Előfordul, hogy például falusi böllérversenyre hívnak, ahol már hajnalban bekapják szépen a pálinkát, estére pedig már nincs tiszta fű sem. De a legnehezebb hatalmaskodó emberekkel együtt lenni. Akik parancsolgatáshoz szoktak, akiknek rosszulesik, hogy nem rájuk figyelnek, ezért eszegetnek, telefonálnak, beszélgetnek. Vagy ahol már inkább táncolnának, mulatnának, a párjukat boldogítanák. Na aki ebben a helyzetben fordítani tud, az pitbull kell, hogy legyen. Szerencsére ezek az esetek novellává zsugorodnak utóbb, az ember jókat kacag saját kínján'.- Ilyenkor rögtönöz?- Az a mese velejárója. Sokszor nem tudom, melyik mesét mondom, amikor kimegyek a színpadra. De vannak formulák, amiket az öregek hagytak ránk vagy amit én érleltem meg magamnak, amivel a figyelmet meg lehet ragadni.- Mesemondó gyerekének lenni nagy áldás lehet.- Az benne a nehézség, hogy a mesemondó sosincs otthon. A hátát ismerik, az arcától megijednek. Sokszor a nevemet gyakorolják, míg távol vagyok. Nálunk a mésemondás joga azé, aki mindig otthon van. Mert a gyermek még a meséknél is jobban szereti a biztonságot. És azt az édesanyjuk adja meg, aki jó mesemondó lett időközben.- Az ön gyerekei is örökölték a mesélőkedvet?- Van bennük hajlam. A fiam vőfélykedik, szereti a mókákat. Most táncol, furulyázik, tárogatózik.- Ön hogy fedezte fel ezt a képességét?- Hát ez a gyerekkorban már eldől. Az ember szeret viccelődni, az órákon susmorogni, a szomszédjait csiklandozni, ez a bohóc szerep nálam mindig megvolt. Azt hiszem, ez volt a felhajtóereje az én szakmámnak.- Életében sok vargabetű van. Ön szerint mesemondásra is igaz, hogy „aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni”?- A művész általában dudás. Ahova más behunyt szemmel jár, ő oda nyitott szemmel. A titkot el kell hozni. Ott vannak például Pi- cassónak azok a rajzai, amiken férfiak és nők egymásnak örülnek, mégpedig nagyon-nagyon. Közöttük bujdokol egy szánalmas figura, akinek nem jut pár, viszont nagyon nézelődik. Ő maga Picasso. A mesének is van ilyen tulajdonsága, megfigyeli az embert ott is, ahol más behunyná a szemét. Faggatja a titkot, könyörtelenül, őszintén.- Úgy tudom, készül egy lemezre, amin a gyergyói gyűjtések kapnak helyet. Miért különlegesek ezek a dalok?- Egyelőre negyvenkilenc dal van a papíromon, még nem tudom, mennyit fogok kihagyni belőle. Ismeretlen dalokról van szó, noha a magyar népzenébe szépen beköltöztek. Sok Bartók-, Kodály-műnek ez az alapja, mégsem ismeri őket a táncházi világ. Az első nagy gyergyói gyűjtést Kodály, Bartók és Molnár Antal végezte. Itt bizonyosodtak meg, hogy van nekünk egy valóságos csodaszarvasunk, és nem kell azt kitalálni. Ez pedig a régi típusú, kvintváltó, pentatón népdal. Ez a magyar zene fundamentuma. Tehát ha magára akar találni a magyar zene, akkor ezt kell magához ölelnie. Időszerű lenne, mert a magyar zene megint mindenféle szekér után szaladgál, tőkeerős zenék után, és saját tulajdonságait lecserélgeti. ló lenne, ha újra szárba szökkenne, ami a miénk. Berecz András: „Nálunk a mesemondás joga azé, aki otthon van" Magyarországon például ki az ön közönsége?- A közönség mindenféle, minden alkalommal más. Találkoztam olyannal is, aki már alig érti a magyar beszédet, mégis szívesen mellé telepedik, úgy ül a mese mellé, mint egy kályhához, ha hideg van. Olyan ez, mint amikor az óceánon túl egy köröndi tányért raknak a mikrosütő fölé. Az igazi persze az, amikor értik, érzik a meséket, azoknak minden mélységeit. Ez persze önző szempont, hiszen ahány a közönség, annyiféle. Sajnos előfordul, az első pillanatban látom, hogy nem kellene itt lennem. Névjegy 1957-ben SZÜLETETT Budapesten. Festőnek és jogásznak készült. Élete során volt segédmunkás, erdőművelő, útkarbantartó. Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogybán, Nagykunságban, Nyírségben gyűjt dalokat, meséket, tréfákat. Számos lemezt, rádió- és televíziófelvételt készített Tagja az Ökrös és az Egyszólam zenekarnak. Magyar népzenét tanított Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York Egyetemen, valamint kanadai és amerikai táborokban is. Műfordítással is foglalkozik. Fontosabb díjai: Népművészet Ifjú Mestere (1985), Magyar Művészetért Díj (1990), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1993), Alternatív Kossuth-díj (2005), Prima-díj (2005), Kossuth-díj (2010). Cékl'art: az ifjú alkotók kiállítása hatodik alkalommal jelentkezik a nemzetközi Cékl’art képző- és iparművészeti mustra. A pályaművek április 2. és 10. között láthatók a Gozsdu-udvar C épületében. A Cékl’art évek óta sikeresen támogatja az ifjú alkotókat, 2011-től pedig már hivatalosan, alapítványi keretek között folytatja munkáját. Harmincéves a Kincső Néptáncegyüttes JUBILEUMI ELŐADÁSSAL ma ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Kincső Néptáncegyüttes a budapesti Hagyományok Házában délután öt órakor. Az együttes a Kárpát-medence magyar táncanyagát mutatja be avatott koreográfusok közreműködésével. Koncertkörúton a Talamba együttes KONCERTKÖRÚTRA indul a Talamba Ütőegyüttes új, Crossover című műsorával. A turné az orosz Terem üuartettel közös koncerttel kezdődik ma az Uránia Nemzeti Filmszínházban, majd fellépnek Pécsett, Tatabányán, Debrecenben, Orosházán és Salgótarjánban is. Gitárfesztivált tartanak Szegeden . ÁPRILIS 7. ÉS 10. KÖZÖTT ismét koncertek várják az érdeklődőket Szegeden, a Nemzetközi Gitárfesztiválon. A fesztivál újdonsága az interneten meghirdetett Szeged-Újvidék Nemzetközi Zeneszerzői Verseny. Snétbérger Ferenc is fellép Zene tekerőlantra és DJ-szettre music akademy Tóth Gabi szerint a zene is a költői szabadságról szól Amerikában az Elfújta a szél a kedvenc Magyarországon először rendezték meg a Red Bull Music Academy Workshop zenei rendezvényt, amelyen az elektornikus és az élő zene találkozásáról kaphattunk egy kis ízelítőt. A programot Lotfi „Begi” Benham nyitotta meg az akadémia rövid bemutatásával, majd egy egyedi bemutatót láthatott a közönség - Tóth Gabi, DJ O’Neal és a Folkfree tekerőlantosa, Hajas Gábor közreműködésével, akik csak erre az alkalomra álltak össze egy rögtönzött műsorral. „Egy nagyon jó kis megmozduláson veszünk most részt, ami tényleg a zenei szabadságról és a költő szabadságáról szól. Mindenféle stílusok keverednek, ezért most látszik igazán, hogy a zene tényleg összehozza az embereket és jó együtt alkotni” mondta Tóth Gabi. A budapesti Szikra Cool Tour House-ban tartott rendezvényen olyan előadóművészek vettek részt, mint az osztrák elektronikus zene kiemelkedő alakja, Patrick Pulsinger, valamint hazánk egyik elismert elektronikus zenei előadója, Karányi Dani. Az akadémia nemzetközi eseményét minden évben más városban rendezik meg, idén a Tokió várja a jelentkezni kívánókat 2011 október-novemberében. Producerek, instruméntális zenészek, énekesek és DJ-k jelentkez- J hetnek a nemeztközi megméret- 1 tetésre. ■ Az élőzene az elektronikus zene találkozott a workshopon Az Elfújta a szél című filmet választották minden idők legjobb filmjének az amerikai mozirajongók. Az ABC amerikai tévé- csatorna által tartott filmes közvélemény-kutatásban, amelyet több mint 500 ezer mozilátogató részvételével rendeztek, az 1939-ben készült film megelőzte az ugyanabban az évben bemutatott Óz, a nagy varázsló című mozit. A harmadik helyre az 1972-ben forgatott Keresztapa került, míg a negyedik az 1942- ben készült Casablanca lett. E.T. - a földönkívüli az ötödik helyen végzett. A filmtörténet romantikus párja szavazáson az Elfújta a szél főszereplőpárosa, Vivien Leigh és Clark Gable azonban csak a második helyre került. Megelőzte őket ugyanis Kate Winslet és Leonardo DiCaprio kettőse a Titanic című filmből. A harmadik helyre a Pretty Woman főszereplőkettőse, Julia Roberts és Richard Gere került. A legnagyobb filmszerepek kategóriájában a Vivien Leigh alakította Scarlett O' Hara csak harmadik helyre volt elég. A második a brit titkosügynök, James Bond lett. A filmtörténet legnagyobb filmszerepe az amerikai mozinézők szerint a fogyatékos déli fiú életútjáról szóló, 1994- ben készült Forrest Gump, akit Tom Hanks alakított. ■ 1 > 4
