Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-03-20 / 12. szám
4 2011. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP atomkrízis A múlt heti japán földrengés és cunami utáni katasztrófahelyzet felveti a kérdést: képesek vagyunk-e uralni a nukleáris energiát? Válasz, és más választásunk egyelőre nincs. ATOM NÉLKÜL NINCS VILLANY A HÉT TEMAJA Az európai atomerőművek egy része a legrosz- szabb forgatókönyvek valóra válása esetén feltehetőleg sebezhető lenne, ám többségük az átlagnál még így is biztonságosabbnak számít, bekapcsolásuk egyelőre kivitelezhetetlennek tűnik, legalábbis, ha szeretnénk, hogy holnap is égjen a villany a konyhánkban. Árvay N. T. - Wéber B. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség péntektől méri a sugárzás szintjét Tokióban, hogy megnyugtassák a lakosságot, miután a japán Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség a hétfokú skálán négyesről ötösre emelte a Fukusima-1 atomerőműben történt baleset súlyosságának szintjét. A hét végére már a hatezret is meghaladta a múlt heti földrengés és az azt követő cunami áldozatainak száma, s továbbra is tízezreket keresnek a szigetországban. Közben egy Dél-Koreába érkező japán utason a szokásost „abnormálisán meghaladó” mértékű sugárzást mértek a szöuli repülőtéren, de a hatóság bejelentette, hogy az érték nem éri el az egészségre káros szintet. Ennek ellenére Kim Csang Kjung, a délkoreai tudományügyi miniszter- helyettes közölte: a déli Puszan kikötőjében mérni kezdik a sugárzás mennyiségét a Japánból komppal érkező utasoknál. Európában továbbra sincs veszély, ráadásul az európai atomerőművek a világátlagnál biztonságosabbak - mondta el lapunknak a fukusimai atomerőműnél fenyegető katasztrófa kapcsán Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. Ezt a szakértő azzal magyarázta, hogy az Európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség elvárásainál is szigorúbb kritériumokat fogadott el az európai létesítmények biztonságára vonatkozóan néhány évvel ezelőtt. Ezek megvalósítására 2011-ig kaptak haladékot az államok, teljesítésük Magyarország esetében is folyamatban van - tette hozzá a főigazgató-helyettes. ATOMERŐMÜVEK AZ EURÓPAI UNIÓBAN Nagy-Britannia Belgium Hollandia & 7 IMI 485 IM 5943 © 51,7 © 3,7 Finnország m 9399 % 6 rtíLjjP © 37,4 Szlovákia PT! 3686 © 33,8 ás 4 m 1760 • tffer'' © 53,5 Üzemelő reaktorok Szlovénia Magyarország & 1 &4 m 696 m 1880 © 37,9 © 43,0 2 m i3io ©) 20,6 Bulgária 2 rro 1906 © 35,9 Teljesítmény (MW) Részesedés az energiatermelésből (százalékban) Forrás: VG-gyűjtés Mindez persze nem jelenti azt, hogy az európai atomerőművek átlagban minden téren biztonságosabbak lennének a világ más részein üzemelőknél. Földren- gésállóság szempontjából példá- ulajapán létesítmények alegjob- bak, mert ezek építésekftftzámí- tásba vették, hogy a kőzetlemezek határmezsgyéjén fekvő szigetországban előfordulhat extrém erejű földmozgás. A szeizmikus sokkot a fukusimai atomerőmű is bírta, a katasztrófahelyzetet a földrengés nyomán fellépő cunami okozta. Európa viszont földrengésveszély szempontjából nyugodt zónában fekszik, ezért az itteni atomerőművek többségénél ésszerűtlen lett volna a japánokéihoz hasonló standardokat követni - véli Lux Iván. A mostani krízis mégis új helyzetet teremt. Bebizonyosodott, hogy még egy csúcstechnológiával rendelkező ország sem képes minden veszélyhelyzetet kivédeni. Ezt észlelve Németország bejelentette, hogy három hónapra lekapcsolja az energetikai hálózatról az 1980 vége előtt üzembe helyezett hét atomreaktorát, és az összes létesítmény biztonságát felülvizsgálja. Szintén az ellenőrzés mellett döntött a kínai kormány, amely egyúttal felfüggesztette az új atomerőművek építésének engedélyezését. Bár Franciaország és Nagy-Bri- tahnia egyelőre nem hozott hasonló határozatot, mindkettő jeleite, hogy „le fogja vonni a konzekvenciákat” a történésekből. Európa már uniós szinten is reagált az eseményekre: az Európai Bizottság szerint úgynevezett stresszteszteknek kellene alávetni az atomerőműveket. Ezek célja, hogy kiderüljön, mennyire védettek a létesítmények földrengések, árvizek vagy éppen terrortámadások ellen. Az ellenőrzési kritériumokat még ebben a fél évben kidolgozzák, a teszteket pedig Brüsszel ígérete szerint „a lehető legrövidebb időn belül” elvégzik. Ez az egyes tagországok feladata lesz, amelyek maguk dönthetnek arról, részt vesznek-e a programban. Lapunk azon kérdésére, mennyire indokoltak a stressztesztek, Lux Iván annyit válaszolt: azok elsősorban a lakosság megnyugtatását szolgálják, az európai atomerőművek ugyanis szakmai szempontból továbbra is rendben vannak. Utalt arra is, hogy a németországi ideiglenes atomerőműstop is politikai okokra, nem pedig szakmai indokokra vezethető vissza. A világ legnagyobb atomkatasztrófái Ev Helyszín Fokozat ■ «gj 1952 Chalk River, Kanada 5 1957 Kistlm, Urál, Szovjetunió 6 1957 Sellafleld, Nagy-Britannia 5 1959 Slml Valley, Kalifornia, USA 5 1977 Belojarszk, Szovjetunió 5 1979 Three Mile Island, Pennsylvania, USA 5 1985 Vlagyivosztok, Szovjetunió 5 1986 Csernobil, Szovjetunió 7 2011 Fukusima, Japán 5 A NEMZETKÖZI NUKLEÁR1SESEMÉNY-SKÁLA (INES) HÉTFOKOZATÚ, EGYTŐL NÉGYIG ÜZEMZAVART, NÉGYTŐL HÉTIG BALESETET JELÖL AZ ÖTÖS BESOROLÁST TELEPHELYEN KÍVÜLI KOCKÁZATTAL JÁRÓ BALESETRE, A HATOST SÚLYOS, A HETEST PEDIG NAGYON SÚLYOS BALESETRE ALKALMAZZÁK. FORRÁS: ORSZÁGOS ATOMENERGIA HIVATAL Németországban közben hatvanezer tüntető követelte a kiszállást a reneszánszát élő atomenergiából. Szerintük Fukusima azt bizonyítja, hogy a nukleáris technológia ellenőrizhetetlen és veszélyes. A probléma csupán az, hogy nélküle összeomlana az energia- ellátás, hiszen Európában a vil- lamosenergia-termelés mintegy harminc százaléka származik atomenergiából, az alternatív energiaforrások nem lennének képesek betömni ezt a lyukat. Nem véletlen, hogy a közelmúltban több nagy ország is az atomenergia mellett tette le a voksát. A német Handelsblatt napilap összesítése szerint Nagy-Britan- nia 11 nukleáris létesítménnyel helyettesíti a kiöregedőket 15 éven belül, Franciaország most építi 59. reaktorát, az Egyesült Államok 2020-ig nyolc új atomerőművet üzemelne be, Kína pedig tíz éven belül megnyolcszo- rozná a kapacitásokat ezen a téren. Bár más, országok inkább a kiszállás mellett döntöttek, ösz- szességében - mint Lux Iván fogalmazott - „nincs esély arra, hogy ötven éven belül megszabaduljunk az atomenergiától”. Paks nem kockázatos A LEGSZIGORÚBB biztonsági előírásoknak is megfelel Paks. Már az 199(Ees években megoldották a baleseti hidrogéneltávolítás problémáját, megnövelték a blokkok földrengésállóságát, megoldották a biztonsági rendszerek - ezen belül a blokkok hűtését vészhelyzetben biztosító dízelgenerátorok - fizikai elkülönítését Az atomerőmű olyan helyen épült, ahol nem jellemző a szeizmikus mozgás, a Duna mellé pedig a hűtővíz közelsége miatt telepítették. Az erőmű üzemidejének tervezett meghosszabbítását sem befolyásolják az események. annál inkább a németországi terveket. A kedden elfogadott moratórium szerint minden 1980 előtt épült atomerőművet be kell zárni. Egyúttal hatályát veszítette a 17 atomerőmű élettartamának meghosszabbításáról tavaly ősszel hozott döntés. Biztonsági kronológia 1970-ES évek: építés az akkori biztonsági elvek szerint. l993-95:a földrengésállóság növelése. 1998-2002: további földren- gésállóság-növelés, mikrosze- izmikus mozgást megfigyelő hálózat kialakítása, válságterv nagyobb földrengésre. (A paksi erőmű a Richter- skála szerinti 6,5-es erősségű földrengést is kibírna.) FOLYAMATOSAN: biztonsági felülvizsgálatok. A magyar atom biztonságos Kitart a legendásan fegyelmezett japán társadalom türelme? - Főnixként éledhet újjá a romba dőlt északkeleti országrész és a megrendült gazdaság „A JAPÁN EMBEREK a természeti katasztrófákat nem csapásként, hanem a mindennapjaik részeként élik meg - mondja Hidasi Judit, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar dékánja. - A mostani rengés nagysága, az azt követő cunami és az atomkatasztrófa azonban már az ő legendásan híres toleranciaszintjüket is meghaladja.” A japonológus szerint ez lehet az oka a türelmetlenségnek is, amely szokatlan az egyébként fegyelmezettségéről híres japán társadalomban. „Együtt élnek a földrengésekkel, ezért az ilyen helyzetek kezelése is természetes számukra. Viszont a krízisek gyors, néhány nap alatti felszámolásához szokott emberek türelme most kezd elfogyni. A körülmények ugyanis nem javulnak, sőt egyre komolyabbá válnak. Erre senki nem számított a kezdeti optimista kommunikáció után, amely azt sugallta, hogy »urai vagyunk a helyzetnek«. ” TOVÁBB TETÉZI A BAJT ö japán hírközlés egyik sajátossága: az adagolás, azaz az információk csöpögtetése. Ez tudatos döntés, mert normál esetben elkerülhetik a polgárok felesleges riogatását, de most ennek az ellenkezője történt „A hiátusokat az emberek és a média próbálja megtölteni információkkal, Amíg jó a tájékoztatás, a japán emberek jól tűrik a megpróbáltatásokat s ebből lesz a spekuláció. Pedig szó sincs arról, hogy a japán kormány vagy a szakemberek megpróbálnák manipulálni a híreket. Egyszerűen egy ennyire összetett helyzetben nehéz korrekt információkat adni. ” A NEMZETKÖZI SEGÍTSÉG VÍSSZa- utasítása mögött sem a büszkeség vagy a makacsság áll. Az ok inkább a japánokra jellemző társadalmi lelkűiét, amely idegenkedik a segítség elfogadásától - ez még az országon belül is így van -, mert nem akarnak lekötelezetté válni. „A japánok rendkívül bizalmatlanok, főleg a külföldiekkel szemben. De a segítség elutasításának hátterében biztonságpolitikai megfontolások is lehetnek: nem szeretnék, hogy idegenek is belelássanak az energetikai létesítményeik működésébe. ” A talpraállásban azonban kétségkívül a legjobbak a japánok - véli a japonológus. „Hihetetlen gyorsan képesek feldolgozni a traumákat, »főnix nemzet« a japán, amely a porból képes újjászületni. Bajban képesek összefogni, noha az elmúlt évtizedekben - a megrendülő gazdaság negatív hatásai miatt - kissé szétzilálódott a társadalom. Ez a katasztrófa azonban lehetőséget teremt, hogy újra éledjen a kollektivista tudat az országban. ” r i *
