Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-03-20 / 12. szám

2011. MÁRCIUS 20., VASÁRNAP TOLNÁBAN, KÖZELRŐL 3 Teve már van, medve majd lesz hobbifarm Mindenkinek akad valami heppje - Pálfi János (vad)állatokat tart Van, aki kutyát tart, van, aki papagájt. Pálfi János, Szálka polgármesterének állatfarmján többek kö­zött gím- és dámszarva­sok, vaddisznók, teve, lá­ma és őshonos magyar háziállatok is élnek. Steinbach Zsolt Ahmed egy cirkuszból került Pálfi János farmjára dám- és gímszarvasok, muflonok, vaddisznók társaságába Ahmed, a teve volt az első na­gyobb állat, amit az egykori marhaistállóba lépve megpil­lantottunk. Éppen gazdájára, Pálfi Jánosra mosolygott, Szálka polgármestere cserébe a kétpú- pú állat orrát vakargatta. Ah­med egy cirkuszból került a fa­luvezető állatfarmjára dám- és gímszarvasok, muflonok, vad­disznók társaságába, a Szálká­val szomszédos Mőcsénybe.- Tulajdonképpen a mező- gazdasági gépeimnek kerestem a helyet. Itt Mőcsényben talál­tam eladó épületet, de túl nagy volt. Arra gondoltam, hogy álla­tokat kellene idehozni - vázol­ta fel az előzményeket a gazda. Pálfi János, aki a Szekszárd- szálkai Vadásztársaság elnöke is, először Magyarországon élő vadakat és őshonos háziállato­kat hozott Mőcsénybe. Nyolc év­vel ezelőtt az egykori marhaistál­ló körüli nyolchektáros terület hat gímszarvasnak és öt dám- nak lett az új otthona. Minden, a természetben is megtalálható körülmény adott számukra: a dagonyázási lehetőségtől a bok­rok takarásán át a terület szélén csörgedező Rák-patakig, amely­ből télen-nyáron inni tudnak. Az állatfarm viszont extrákat is kí­nál a vadak számára: szabad be­járásuk van az istállóba, ahol, ha igényük van rá, találnak maguk­nak takarmányt, vagy éppen szélvédett helyet. Hogy jól érzik magukat, azt bizonyítja, hogy a teljes szarvasállomány az évek során immár hetven darab fölé duzzadt. Pálfi János meséli, hogy tar­tottak őzet is, de ez az állat na­gyon stresszes, a bakok megtá­madják az embert is, így erről a vadfajról lemondtak. Ez a hely­zet a muflonnal is, amiből már csak egy példány maradt. En­nek az elsősorban a hegyvidéki körülményeket kedvelő állat­nak ugyanis a körme nem bírja a vizes területeket, a gyógykeze­lést pedig - vad állat révén - nem tudják megoldani. A vaddisznók viszont jó egészségnek örvendenek. Ott- j értünkkor mind­össze kétnapos, el­bűvölően bájos csí­kos hátú malacokat is láttunk, anyjuk szigorú, a kívülállók számára ellentmondást nem tűrő fel­ügyeletében. A vaddisznók az épületben, illetve az előtte levő elkerített kifutókban tanyáznak. Ha ugyanis kiengednék őket a szarvasok közé, túrásukkal tönkretennék a füves területet. A mőcsényi telepen persze a magyar vadakon kívül is akad látnivaló. A háziál­latok közül szürke­marha, rackajuh, mangalica, házi­sertés, kecske, sza­már, kacsa, galamb és tyúk a kínálat. Igaz, az őshonos ma­gyar tyúkállományból nemré­giben csak mutatóban maradt, az állatfarm egyik hívaüan ven­dége miatt: egy róka egyetlen látogatása alatt harminc-negy­ven szárnyast pusztított el. Pálfi János nagy szeretettel beszélt valamennyi állatról, de ennél a történetnél megjegyezte, hogy nagyon mérges volt a rókára. Bár úgy tűnt, azóta már meg­enyhült egy kicsit. Míg a baromfiudvarok köze­lében egy-egy róka felbukkaná­sa nem feltétlenül jelent külön­legességet Magyarországon, ad­dig például egy lány láma látvá­nya minden bizonnyal igen. A mőcsényi farm egzotikus állatai között a lámán kívül fatusik, az­az afrikai marhák is akadnak, illetve a fentebb említett teve, Ahmed. Egyébként csak az utóbbi megvásárlása egy 8-10 éves használt autó árába került, az állatsereglet éves takarmá­nyozása ennek többszörösébe. Pálfi János nem tagadta, hogy ez a telep egyelőre csak viszi a pénzt, nem is keveset, az állat­farm meglehetősen költséges hobbi. - De hát mindenkinek van valami heppje - tárta szét a kezét. És ez valóban sok min­dent megmagyaráz. A képgalériát keresse a TE0L.hu hírportálon ■ Egy lány láma látványa is különlegesség. Farkas is lehet az ősszel nyíló bemutató területen A mőcsény! farm hobbi­ként való fenntartása hosz- szú távon nyilvánvalóan tál nagy luxus lenne. Ezért is kellett „valamit kitalál­ni". Az ötlet nem más, mint egy „vadaspark” ki­alakítása Szálka mellett, ami újabb kínálatot jelent majd a község már eddig is meglehetősen színes tu­risztikai palettáján. Pálfi János elmondta, hogy a ter­vek szerint a háromhektá­ros bemutató területen egy- egy pár állatot tartanának kifutókban, természetes kö­rülmények között. A mőcsényi farm megma­rad nevelő bázisnak, az on­nan áttelepített állatfajok mellett többek között far­kast, medvét is vinnének a területre, amelyet autóval, szilárd burkolatú úton is meg lehet majd közelíteni. A hasonló parkok évente több tízezer vendéget fogad­nak, vélhetően Szálkán sem lenne ez másként. A bemutató területet a ter­vek szerint idén ősszel nyit­ják meg. JEGYZET .%ÍPW MOLNÁR W «Hk ÁGNES Nők, mint áldozatok nem kell paranoiásnak len­nem alihoz, hogy féljek söté­tedés után kimenni az utcá­ra. Emlékszem, egyszer egy 1986-os magazinra bukkan­tam, amely már akkor arról adott tanácsokat, miképpen háríthatják el a nők a szexu­ális jellegű támadásokat. A kérdés az, ha egy nő nem elhanyagolt, akkor az egyér­telműen tetemrehívás? Hal­lottam olyan megjegyzést férfitól, hogy magának ke­reste a bajt. Ez a bajkeresés egy kicsit kivágottabb felső­részben nyilvánult meg. szőke nőként gyakran kel­lett elszenvednem a férfiak buja megjegyzéseit. Egyút­tal azt is megtanultam, nem mindig egyértelmű a határ a bók és a zaklatásnak is betudható szexuális ajánla­tok között. én úgy látom, a nők nagy ré­sze egész életében aláren­delt szerepben marad, és ennek megfelelően is visel­kedik. Az iskolában tanuló, vagy esetleg alkalmazott, a munkahelyen beosztott, az utcán pedig védtelen. a szexuális zaklatás, mint fogalom igen tág, a nők számtalan fokozatával talál­kozhatnak. Mindemellett nem gondolnám, hogy elfo­gadható lenne egy pajzán megjegyzés a pedagógustól, egy fenékpaskolás a főnök­től, vagy akár egy szórako­zóhelyen malac dolgok sut­togása egy idegentől. Míg az utóbbit egy jól irányzott nyaklevessel el lehet intéz­ni, az előbbieket már nem lehet ilyen szabatosan kezel­ni. A lánynak a továbbtanu­lása és a jövője múlhat azon, kiteregeti-e a pedagó­gus viselkedését, a nőnek és anyának pedig a megélheté­se függ a munkahelyétől, így az áldozatul esett hölgy legtöbbször hallgat, és ma­gában tartja a történteket. Pedig mindenre van megol­dás. Még ha nem is az, hogy mi is viszontpaskolgatjuk a főnök popsiját. Kaliforniába is eljutott a híre a bonyhádi tudáspróbának díjátadó A verseny névadójának kisebbik fia, Peter Lotz gratulált a szellemi zsendülés legjobbjainak bonyhád - A szövegértési fel­adat komoly fejtörést okozott, de a helyesírási próbatétel sem volt piskóta - pusmogták egymás kö­zött a Lotz János versenyen in­dult fiatalok az eredményhirde­tés előtt. A gimnázium atlétikai csarnokában tartott ceremónián őket, és a „Glasperlenspiel” tu­dáspróba résztvevőit értékelték. Az Ordass Lajos és az „Ésszel já­rom be a földet” versenyen in­dultakat az intézmény főépületé­ben díjazták. - A másfél napos programsorozat legizgalmasabb részéhez érkeztünk. Az eredmé­nyeket látva senkinek sincs oka szomorkodásra. Ezekkel a gon­dolatokkal köszöntötte a diá­kokat a csarnokban Lenczné Vrbovszki Judit, az eseménynek helyt adó gimnázium igazgató- helyettese. Majd hozzátette, az úgynevezett bonyhádi szellemi zsendülést a Petőfi-gimnázium tanárai hozták létre három év­vel ezelőtt. - Külön örömmel tölt el, hogy a szövegértési és helyes­írási versenyünk névadójának kisebbik fiát, Peter Lotzot is kö­rünkben tisztelhettük idén, aki Kaliforniában él - fűzte hozzá. Az eredményhirdetésen ő adta át az elismeréseket a fiatalok­nak. A szövegértési és helyesírá­si megmérettetésen három kor­csoportban díjazták a növendé­keket. A negyedikesek között Varga Zsófia, a Dienes Valéria Általános Iskola diákja lett az első. A 7. évfolyamosok mezőnyében Szórádi Zsófia, a dombóvári Bel­városi Iskola tanulója bizonyult a legjobb Tolna megyeinek má­sodik helyével. Bősze Zsófia, a Petőfi Sándor evangélikus gim­názium növendéke pedig a nyolcadikosoknál érte le a leg­jobb megyei eredményt, hatodik helyen zárt. - Szívből örülök, hogy a sok felkészülés meghoz­ta gyümölcsét, és, hogy itthon bizonyíthattam - mesélte mo­sollyal az arcán a bonyhádi lány. A másik három tudáspróbán is remekeltek a megyeiek. Az Ordass Lajos-versenyen a pri­mer kategóriában Frank Evelyn, a házigazda iskola diákja máso­dik lett. Az „üveggyöngyjáték” SZíBEf^ Varga Zsófia (jobbra) a mellette álló Peter Lotztól vehette át jutalmát német nyelvi, kultúrtörténeti és országismereti megméretteté­sen a 7-8. osztályosoknál meg­osztott második helyen végzett Matus László, a Babits Mihály Általános Iskola és Kolozsi Zsó­fia, a házigazda intézmény ifjú tehetsége. A 9-10. évfolyamban Biró Csenge, a gyönki Tolnai La­jos Gimnázium diákja első, Pé­ter György, a bonyhádi gimnázi­um tanulója pedig negyedik lett. A 11-12-esek mezőnyében szintén a házigazda iskola tehet­sége, Blesz Bianka harmadik­ként zárt. Az „Ésszel járom be a földet’-tudáspróbán a szekszár­di Garay János Gimnázium csa­pata 11. helyen végzett legjobb megyeiként. ■ V. B. 1

Next

/
Thumbnails
Contents