Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-14 / 61. szám
2011. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TŰKOR 3 Márciusi akarat , AZT ÍRJA az újság; a magyar újságírók döntő többsége politikailag elfogultnak, alulfi- zetettnek, túlterheltnek, szét- húzónak, korrupcióval fertőzöttnek és motiválatlannak látja kollégáit, illetve szakmáját Ez egy on-line felmérés eredménye. Tavaly is volt ilyen, de a helyzet állítólag rosszabb lett ezek után kifejezetten imponáló, hogy a szakma általános megítélésétől eltérően a válaszadó újságírók 62 százaléka politikailag függetlennek tartja magát Sőt, a politikai újságírók többsége is úgy látja: politikai elvárástól függetlenül tudósíthat Hát, ez a mindennapos kirohanásokat hallva érdekes! Az is elgondolkodtató, hogy miközben 81 százalékuk feddhetetlennek mondta magát, 56 százalékuk azt áhította: tud olyan kollégáról, aki ellenszolgáltatást fogadott el egy cikk megjelentetéséért. 2011. március. Itt tartunk! Mondanom sem kell: Tolna megyéből ez egészen másként látszik. Sokat keh dolgoznunk: mint ahogy mindenkinek. Kevesebbet keresünk, mint amennyit szeretnénk. Ezzel sem vagyunk egyedül! lüdjuk: többet fogyasztunk, mint amennyit a magyar gazdaság teljesítő- képessége el tud viselni. Nem érezzük magunkat politikailag elfogultnak, de a Tolna megyei emberek pártján állunk. Nem vagyunk korruptak - aki tud ilyet, jelentkezzen -, a széthúzásra sem akaratunk, sem esélyünk nincs. Nem vagyunk különleges anyagból, nem vágyunk különleges bánásmódra. Egyek vagyunk a sok közül: hús, vér emberek Azt akarjuk, ahogy eddig, a jövőben is elfogulatlanul, korrekten tájékoztathassunk. Ez pedig rajtunk is múlik! Mi szolgálatnak, az Olvasó szolgálatának tekintjük a tájékoztatást Ebbe az egy mondatba pedig minden benne foglaltatik! Uj esélyt kapnak a boldogulásra gyermekotthonok Tolna megyében több mint kétszáz gyermekre viselnek gondot A lányok gyakorolják a főzőtanfolyamon elsajátított tudást: a gyermekotthonban csütörtökön gulyás és pogácsa készült vacsorára Egy ideális világban minden gyermeknek nyugodt körülmények között, vér szerinti családjában kellene felnőnie. Sajnos a világ nem ideális, sok gyermek számára a gyermek- otthon ad lehetőséget a kitörésre, egy normális élet megalapozására. Hargitai Éva Reni most 18 éves, négy éve él a hőgyészi gyermekotthonban. Szülei négyéves korában váltak el, azóta olyan dolgokon ment keresztül, amin egy gyereknek sem lenne szabad. Kezdetben az otthonban is nehéz volt boldogulnia, de segített, hogy az első perctől fogva elfogadták. Eleinte pszichológushoz is járt, de aztán kiderült, hogy nem feltétlenül szakember segítségére, hanem több odafigyelésre, szeretetre, pozitív élményekre van szüksége. Most úgy érzi, jó irányba halad az élete, eladónak készül, és érettségizni fog. Egyszer szeretne majd egy saját kisboltot nyitni. Van egy párja, egy rendes fiú, akivel négy éve együtt vannak, és akire számíthat. Családjából csak bátyjával és keresztszüleivel tartja a kapcsolatot Legfőbb bizalmasa az otthonban mentora, akivel elsőként oszt meg mindent, és akihez úgy gondolja, akkor is bizalommal fordulhat majd, amikor már a saját lábára állt. Ő az, aki mindig kiáll mellette. A hőgyészi gyermekotthon 35 gyermeknek, illetve fiatal felnőttnek ad otthont. Nekik és gondozóiknak jelentős hátrányt kell ledolgozniuk. - A gyerekek többnyire kamaszként, azaz egy pedagógiailag szinte hozzáférhetetlen életkorban kerülnek hozzánk, otthonról negatív mintákat, deviáns szubkultúrát, pszichés problémákat hoznak magukkal, súlyosan traumatizált állapotban kerülnek be - mondta Oszbach Mária, a gyermekotthon vezetője. Meglátása szerint szocializálni csak érzelmeken keresztül lehet, így az általa kidolgozott módszerek is támogatják az érzelmi kötődés mielőbbi kialakulását, megerősödését. A gyermekotthonban alkalmazott komplex módszertan egyik fő eleme a mentori-tutori rendszer. Egy 12 tagú csoportra egy nevelő, és négy gyermekfelügyelő jut. Hőgyészen minden csoportban van egy férfi, aki pozitív ■ Komoly hátrányt kell ledolgozniuk a fiataloknak és gondozóiknak. férfimintaként szolgál. Emellett a női gyermekfelügyelők, úgymond anyaszerepet töltenek be, mindannyian legfeljebb 3 gyermekre ügyelnek. A mentőd rendszer lényege, hogy neveltjeikért teljes felelőséggel tartoznak, azaz mint egy családban, minden ügyes-bajos dolgukért ők felelnek, és végig a gyermek mellett maradnak, amíg az otthonban van. Ez több szempontból is előnyös. A munkáltató számára is, hiszen nem oszlik meg a felelősség, a mentor személyesen felel a gyerekeiért A mentornak is jó, mert feladatai jól körülhatároltak, a munka eredményesebb, így több sikerélményhez vezet. A gyerekeknek szintén jó, hiszen van egy ember, akihez bátran fordulhatnak problémáikkal, aki mindig kiáll mellettük. Mély bizalmi kapcsolat alakul ki, így a mentor közvetítésével könnyebben fogadják el, teszik magukévá a társadalmi normákat Ugyanakkor a gyerekek életének, identitásának meghatározója a vér szerinti család. Oszbach Mária tapasztalatai szerint, csak a szülők elfogadásával, bevonásával tudnak pozitív eredményeket elérni. Ezért fontos, hogy a kapcsolattartás érdekében, a családok segítésében is mindent megtegyenek, aminek egyik eszköze a családi nap rendezvénye. A bent élő gyerekek szüleinek több mint 90 százaléka családi póüékból, segélyből és alkalmi munkákból él, ami esetleg kiegészül deviáns bűnözői túlélő technikákkal is. Programjaikkal megpróbálják segíteni munkába való visszaállásukat, életvitelük normalizálását. Emellett fontos szerepet töltenek be a gyermekek fejlesztésében a múzeumpedagógiai foglalkozások, táboraik, vetélkedőik, csapatépítő túranapjaik, főzőtanfolyamuk, védőnői foglalkozásaik. Tolna megyében összesen 8 gyermekotthon működik, 25 csoporttal. Közülük 12 lakásotthon. Szabad férőhely szinte egyáltalán nincs, ami egyre jellemzőbb az utóbbi években. Február végén 216 fiatal élt ezekben az intézményekben. Minden otthonban 8-12 tagú csoportokban, 5-5 dolgozóval családias körülmények között zajlik a gondozás - tájékoztatta lapunkat Farkas Rita, a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatója. A gyermekotthon vezetője látja el a szakmai irányítás mellett a gyámi feladatokat, mellette mindenhol dolgozik fejlesztő pedagógus, családgondozó, gyermek- védelmi ügyintéző, valamint pszichológus segítsége is elérhető. A gyermek- és lakásotthonok sajátos működési kerete a csoportgazdálkodás. A nevelési csoportok havi ellátmányból gazdálkodnak az ellátottak bevonásával. A csoportgazdálkodás célja, hogy a gyermekek megismerjék és elsajátítsák a „családi” gazdálkodás folyamatát. Azt, hogy melyik gyermek kerül nevelőszülőkhöz, és ki kerül gyermekotthonba, a gyermekvédelmi szakértői bizottság javaslata, a gyermek háttere, de többek között a férőhelyek száma is befolyásolja. Egyre több a speciális szükségletű fiatal az utóbbi időben a gyermek- védelmi igazgatóságnak egyre több olyan fiatallal van dolga, aki speciális szükségletekkel bír: súlyos pszichés, disszoci- ális (közösségre ártalmas) tüneteket mutat, illetve valamilyen pszichoaktív szertől függ. Ma, ameddig lehet, megpróbálják a családokban tartani a gyermekeket, azonban olykor lehet, hogy jobb lenne korábban lépni, amíg még lehet segíteni. Sok otthonban van integrált speciális férőhely, de az ilyen gyerekek gondozása, a pozitív példák ellenére, nagy terhet ró a gondozókra, és a csoport más tagjainak sem mindig tesz jót. Ha szükséges, a fiatalok speciális intézményekbe is kerülhetnek, de ezekből viszonylag kevés van az országban. A zenével fejezte ki magyarságát történelem Négy alkalommal vendégeskedett Augusz Antalnál Liszt Ferenc Rozmaringos aranyat érdemelt a gyermekkórus szekszárd Liszt Ferenc és Augusz Antal barátságáról, levelezéséről tartott előadást tegnap Kaczián lános nyugalmazott levéltáros, az Egyed Antal Honismereti Egyesület elnöke a Belvárosi Kávéházban. A Nők Szek- szárdért Közhasznú Egyesület hagyományos márciusi rendezvényének témája ezúttal kézen fekvő volt, hiszen a zeneszerző születésének 200. évfordulóját ünnepük országszerte, így a megyeszékhelyen is. Szekszárdot egyébként is kiemelt fontosságúnak tartják Liszt életében, négy ízben járt itt Augusz Antal vendégeként. Az alispán 1840-ben egy koncert után találkozott először a Középen az előadó, Kaczián János, mellett pedig unokái, Gombor Lili és Péter zongoravirtuózzal, és mivel Liszt nem beszélt magyarul, Augusz tolmácsolta gondolatait francia nyelvről a közönség számára. Kaczián lános kiemelte, hogy ugyan sokan Liszt szemére vetik a magyar nyelv ismeretének hiányát, de a zeneszerző mindig is büszke volt magyarságára, és a zene nyelvén kitűnően kifejezte ezt. Szekszárdra érkezését pedig a kor költői is üdvözölték, a szekszárdi Garay János és a paksi Jámbor Pál is egy-egy költeménnyel köszöntötte Lisztet. Az előadás során a történész segítségére voltak ikerunokái, Gombor LUi és Péter, akik versbetétekkel tették színesebbé a nagypapa beszámolóját. ■ H. E. szekszárd-mohács A busójárás idején járt Mohácson, és szép sikereket ért el a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola két kórusa - mondta el lapunknak Naszladi Judit karnagy, az iskola énektanára. Ugyanis meghívást kaptak a 11. Területi Német Népdaléneklési versenyre, amelyet március 4-én rendeztek. A verseny a ma már majd’ egy hétig tartó busójárás egyik kísérőrendezvénye volt, melyen különböző létszámú kórusok meüett szóüs- ták, duók, temettek léptek fel. A Babits-iskolát két csapat képviselte. Az egyik a 26 tagú Német Nemzetiségi Kamarakórus, mely egyébként 2009-től Szekszárd kiemelt művészeti együttese. Ők a mohácsi versenyen a legmagasabb, rozmaringos arany minősítést kapták a zsűritől. A másik pedig egy alkalmi, 6 tagú kiskó- rus - a Szekszárdi hatok -, ők arany minősítést szereztek. Naszladi ludit elmondta, sok szekszárdi rendezvényen lép fel az iskola német nemzetiségi gyermekkórusa - idén ők nyitják meg a Pünkösdi fesztivált -, ennek is köszönhető, hogy a város és a megyei német önkormányzat támogatta ruhavásárlásukat, így Mohácson már német nemzetiségi ruhában léphetett fel a gyermekkar. ■ Ä. A. ■ Nemzetiségi ruhában léphettek fel.
