Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-14 / 61. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ

4 A NAP TÉMÁJA

s mm m n liiiiii mi 8i mmmmmmmm mmmm ííijííím a

nemzeti ünnep 1848-ban a politikusok megfontoltan kísérleteztek az egyensúly megteremtésével, míg a márciusi ifjak lépni mertek, és vér nélküli forradalommal mozgósították az országot. De mit gondol a mai ifjúság a történtekről, milyen üzenetet hordoznak számukra az akkori események?

A FORRADALOM A NÉP REMÉNYÉT JELENTI

A tapasztalatok szerint a március 15-éhez kötődő megemlékezések mozgatják meg leginkább a magyar lakosságot, ilyenkor legtöbbször az is kokárdát tűz, aki egyébként hanyagolja a közös ünnepeket.

Hanoi Erzsébet

Piros-fehér-zöld papírzászlókat lobogtató ovisok masíroztak pénteken Szekszárdon a Vármegyeháza előtt, kokárdát viselő kisdiákok siettek reggel az iskolába megye- szerte, és sok településen már ekkor kitűzték a trikolort A tapasztalatok azt mutatják, az 1848-as március 15-i forradalomról való megemlékezés a magyarok egyik legnépszerűbb ünnepe. De kíváncsiak voltunk rá, mit is gondol róla az a korosztály, amely szerencsés esetben már jól ismeri a történelmet, és önálló véleménnyel bír sok témában. A gyönki Tolnai Lajos Gimnázium négy diákjával beszélgettünk az ünnepről, és annak üzenetéről.- Nagy esemény, hatalmas megmozdulás - mondja március 15- ével kapcsolatos első gondolatait Monos József, a 12. b tanulója. - Forradalom - fűzi hozzá rögtön a 11. a-s Andrási Péter. Szerinte a reményt fejezi ki akkor, ha egy nép már nem lát más lehetőséget a változtatásra, mint hogy fegyvert ragadjon. Bár tudjuk, 1848. március 15-én vér nélkül győzött a pesti forradalom, később a szabadság- harc sok életet követelt De Péter azt is hozzáteszi, hogy Magyarországon forradalomra már nincs lehetőség, hiszen elnyomás sincs. Viszont az arab országokban jelenleg is dúló lázadások azt mutatják, még mindig a forradalom egy nép leghatásosabb eszköze, ha változtatni akar a helyzetén. De mit is jelent a forradalom? ElégedeÜen- ség, remény, nemzeti öntudat Sorolják a diákok, müyen fogalmakat társítanak hozzá. - Baj, ha valami ellen lázadni kell, az viszont helyes, ha egy nép kiáll magáért, ha mást, jobbat akar - mondja Kiss Balázs, a 11. a tanulója.

A diákok az ünnepi műsorok keretében gyakran felidézik a színpadon a '48-as márciusi történéseket. A képen a bátaszéki iskolások műsora- Az összefogás az, amit megtanulhatnánk az 1848-49-es eseményekből - veszi át a szót Beidek Anita, a 12. a végzőse. - Ha ma ilyen összefogásra lennénk képesek... - teszi még hozzá egy félmosoly kíséretében.- Az a probléma, hogy nem a nép kezében van a hatalom. Jó lenne, ha az irányítók mindenki véleményét megkérdezhetnék, összegeznék, ha egyfajta népkormány lehetne - ebben látná az aktuálpolitika problémáinak megoldását József, a gimnázium frissen megválasztott diákigazgatója. Ugyanakkor bizakodóak a fiatalok. Mind a négyen úgy gondolják, lesznek még új Kossuthok, Petőfik, Deákok, Batthyányak, mert a jelen politikusaira, szószólóira sajnos nem tudnak felnézni. Az is gond, hogy egyre kevesebb fiatalt érdekel a történelem. Pedig fontos lenne, hogy ismerjük a múltat, mert anélkül jövő sincsen - vélekednek arról, miként viszonyulnak kortársaik a történelemhez. Balázs szerint már csak azért is lényeges lenne ismerni múltunk nagyjait, mert példaképként szolgálhatnak a ma emberének. De nem kell rájuk elérheteüen- ként gondolni, hiszen pont azt bizonyítja Petőfi Sándor személye, hogy egy „kisember” is rendkívül sokat tehet a hazájáért Anita szerint hozzáállás kérdése az egész. Vagyis, hogy egy fiatal megakarja-e ismerni igazán a történelmi múltat, vagy sem. Mert nem elég csak beülni

az órára, egyéni lelkesedésre is szükség van. Egy óvodásnak talán még csak a jópofa zászlót jelenti március 15., egy általános iskolás már megismeri a történelmi hátteret is, de egy gimnazistának már át kellene éreznie.

És hogy kinek lenne a feladata, hogy ez így legyen? Megkerül- heteüenül szóba kerül a média. Balázs szerint a közszolgálati adók talán túlzásba viszik a mindenre részletre kiterjedő ünnepi közvetítést, a kereskedelmi csatornák részéről viszont bosz- szantó, hogy még a kokárda sem utal március 15-re. Valahol a kettő között kellene megtalálni a megoldást - mondják. És nem csak a nemzeti ünnepek kapcsán. A média képes lehetne rá,

hogy közelebb hozza az ifjúsághoz a hagyományőrzést. Peti szerint ehhez már az is elég lenne, ha színes, kedvcsináló riportokat adnának az ilyen programokról, amelyek sok helyütt vannak, ám a híradások legtöbbször egyeüen mondattal letudják a tudósítást.

De nem lehet csak a média a kizárólagos közvetítő. A gyönki gjmisek szerint az is fontos, hogy a szülő idejében meséljen a múltról, akár a családi vonatkozásokról, kézen fogja a gyermekét, és elmenjenek például egy koszorúzásra. Ugyanakkor az ünnepségeken felszólalóknak is van abban szerepe, hogy ne váljon unalmassá, elcsépeltté az emlékezés, minden időben meg kell találni az aktualitást. Valamint színes, érdemonos József: Egyre kevesebb beidek anita: Nem elég csak be- kiss Balázs: Helyes, ha egy Andrási Péter: Egyforradafiatalt érdekel a múlt, pedig ülni a történelemórára, át kell nép kiáll magáért, az igazáért, lom az utolsó lehetőség a válfontos lenne ismerni. érezni az ott elhangzottakat ha mást, jobbat akar. toztatásra.

„Büszkén, emelt fővel viselni a kokárdát"- a büszkeséget hiányolom a mai fiatalok részéről - mondja egy korábbi generáció képviselője. Megszólalónk még csak a harmincas éveiben jár, de szerinte a mostani ifjúság tagjai már nem lennének képesek arra, amire a márciusi ifjak. - Petőfi a feleségét, a gyerekét hagyta ott azért, hogy a hazájáért harcolhasson. Nem tudom értik- e, hogy ez mekkora jelentőséggel bír. Belém az apám belém nevelte, hogy büszke legyek magyarságomra, hogy emelt fővel viseljem a kokárdát És nem kell ahhoz nemzeti ünnepnek lennie, hogy ez így legyen. Attól tartok, sok fiatalnak már csak a szája jár, és nem érzik át kellőképpen, mit is jelent a trikolor.

kés események kellenek, amelyek élménnyé teszik a napot.- Itt a gimnáziumban mindig nagyon változatos programok vannak március 15-e kapcsán - mondja József. Nem csak arról szól az ünnep, hogy valaki kiáll a többiek elé, és felolvas egy papírról, hanem mindig sikerül valami újdonsággal megteremteni az ünnepi hangulatot.

Dr. Humné Szentesi Katalin, a gimnázium igazgatónője ezzel kapcsolatban azt mondja, hogy nincsenek könnyű helyzetben a mai pedagógusok, mert a felgyorsult technikai világgal kell felvenniük a versenyt, elcsípniük a diákok érdeklődését. Igazán sikeresen az élményalapú oktatás jut el a gyerekekhez, és a nemzeti ünnepeket is így lehet közel hozni az új generációkhoz.

* GYORSSZAVAZAS

a önnek mit jelent március 15-e?

Szavazzon honlapunkon / kedd 16 óráig:

TEOLhu ^

A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük.

ÜNNEPI PROGRAMOK A MEGYEBEN

Alsónyék „Lobogj zászló” - zenés-táncos műsor a Kultúrház- ban 11.

Bátaszék Ünnepi szentmise

8.30. „Ez itt az én hazám” - zenés-táncos emlékműsor a művelődési házban 9.30. Utána koszorúzás az 1848-as emlékműnél.

Bonyhád Koszorúzás Borbély József sírjánál az evangélikus temetőben 9. Ünnepi szentmise a katolikus templomban

9.30. Művelődési központ: városi ünnepség kb. 10.30-tól. Beszédet mond Tóth Marián, Tardoskedd polgármestere, a Perczel-díj és a Völgység Talentuma díj átadása, „Az ozorai példa” - emlékműsor a Per- czel-bicentenárium tiszteletére. Majd átvonulás a Kálváriadombra a Rády József Huszárbandérium és a városi zeneiskola népzene tagozatos növendékeinek kíséretével. Itt Per- czel Mór sírjának megkoszorúzása, beszédet mond a Perczel család egy tagja.

Dombóvár Megemlékezés a szigeterdei Kossuth-szobornál 16. Közreműködnek az Apáczai Csere János Szakközépiskola diákjai, ünnepi beszédet mond Szabó Loránd polgármester.

Dunaföldvár Városi ünnepség a művelődési központban, majd koszorúzás a Kossuth téri emlékműnél 10. Beszédet mond Keresztes Lajos polgár- mester.

Fadd Megemlékezés a sport- csarnokban 18 órától. Ünnepi beszédet mond Tóth Ferenc országgyűlési képviselő. Közreműködnek a Gárdonyi Géza Óvoda és Általános Iskola 6. osztályos tanulói. A megemlékezés után a Bartina zenekar verses-zenés műsora következik „Emeld fel fejedet büszke nép!” címmel.

Kajdacs Megemlékezés a Közösségi házban - a dalkör és a nagycsaládosok programja.

Nagydorog Községi megemlékezés az iskolaudvarban az 1848- as kopjafánál 15.

Paks Ünnepi műsort adnak a Deák Ferenc Általános Iskola 5. osztályos diákjai „Nemzeti Színház 1848. március 15.” címmel a Szent István téren 10. Beszédet mond Hajdú János

polgármester. Városi Művelődési Központ: ünnepi köszöntőt mond Teli Edit, Paks város alpolgármestere 17. Tisztes Polgár kitüntető cím átadása. Az elismerést átveszi: Örvös Ferenc és felesége 17.15. „Minden élet kő egy épületben” - a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjainak ünnepi előadása 17.30.

Paks-Dunakömlőd Március 14., Faluház: Népek tavasza - műsor március 15. tiszteletére 17.

Pincehely Március 14-én koszorúzás a Csehfalvy-kúriánál elhelyezett 1848-as emléktáblánál 15.30. Majd az iskola tanulóinak ünnepi megemlékező műsora 16 órakor a művelődési házban.

Simontomya A Fried Művelődési Házban 17 órakor kezdődik az ünnepség. A műsort a 4. b osztályosok adják. Utána fáklyás felvonulás és koszorúzás a Petőfi-szobornál. Beszédet mond Csőszné Kacz Edit polgármester.

Szekszárd Ünnepi megemlékezés a Béla király téren 10. Beszédet mond Horváth István polgármester, az ünnepi műsort előadják: a PTE Illyés Gyula Általános Iskola tanulói. A Tolna megyei Honismereti Egyesület szervezésében diákok és tisztelgő polgárok virágot helyeznek el az alsóvárosi és az újvárosi temetőben a szekszárdi ’48-asok, Garay Antal, Hollós Alajos és Török Zsig- mond sírjánál 11.

Tolna A városi ünnepség 10 órakor kezdődik, a Lehel utcai tornacsarnokban. Fél tíztől a Fusz János Zeneiskola fúvószenekara játszik, tíztől a Széchenyi iskola diákjainak műsora következik, majd dr. Sümegi Zoltán polgármester mond ünnepi beszédet. A Szent István térre a Rády József Huszárbandérium tagjainak vezetésével vonulnak az ünneplők, akik az országzászlónál koszorúznak.

Tolna-Mözs Ünnepség a helyi művelődési házban 15. Köszöntőt mond Koncz Jánosné, a mözsi iskola helyi vezetője, ünnepi műsort adnak az iskolások és a Mözsi Nyugdíjas Klub tagjai. Ezt követően koszorúzás lesz az emlékparkban, ahol Herczig Lászlóné alpolgármester mond ünnepi beszédet, közreműködnek a mözsi Zöldkert óvoda kisdedjei.