Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-01-23 / 4. szám

2011. JANUÁR 23., VASÁRNAP 7 INTERJÚ zacher Gábor A szülők felelősöket keresnek a felvilágosítás helyett. Havonta érkeznek új drogok a bulikba, amelyek hosszú távon rombolnak, de rövid távon is életveszélyesek lehetnek. OROSZ RULfTT TÖLTÖTT FEGYVERREL Zacher Gábor toxikológus szerint hatalmasat válto­zott az éjszakai élet az el­múlt években. Ma már a szórakozás része, hogy a fi­atalok többsége valamilyen pszichoaktív szert használ és a divatos partikban ugyanúgy feltűnt a tiné- ' dzser, 14-16 éves korosz­tály, mint a toxikológián. Fábos Erika- Egy szombat éjszaka meny­nyi bajba került fiatal kerül az önök osztályára?- Úgy négy-öt esettel találko­zunk, ami súlyos és néhánnyal, ami nem annyira vészes. A fő „beszállítóink” egyébként a múlt szombatihoz hasonló hatalmas bulik. Amikor látom az utcán vagy a neten a hirdetéseiket, már tudom, hogy lesz dolgunk.- Egy ilyen hatalmas buli kö­zönségének mekkora hánya­dát érinti a szerhasználat?- Általánosítani nem szabad, nem minden fiatal él szerekkel. Mondjuk egy háromezer fős bu­liból úgy 3-400-ra saccolnám, akinek a szervezetéből valamit ki lehetne mutatni.- Sokkal több dolguk van, mint mondjuk tizenkét éve, amikor erre az osztályra került?- Persze, hatalmas a változás. 10-15 éve ez a 14-18 éves kor­osztály nem vett részt az éjsza­kai életben. A rendszerváltás után szép lassan beindult a do­log, az utóbbi négy-öt évben pe­dig felpörgött.- Ez a fiatalok partizási szo­kásaival vagy inkább a kémia fejlődésével van összefüggés­ben?- Is-is. Az illegális vegyészet gyors ütemben fejlődik és ger­jeszti a „termékei" számára a di­vatok Ráadásul ma már nem le­bujbán működő kis „konyhákat ’’kell elképzelni, hanem olyan profi laborokat, ahol szakképzett vegyészek, orvosok fejlesztenek ki újabb és újabb pszichoaktív szereket. Hollandiában, Szlováki­ában, Belgiumban és egyre in­kább Kínában. Két-három olda­las listát tudnék lediktálni. Ezek közül időről időre betiltanak egyet-egyet, de ők mindig előrébb járnak, mert ugyanannak a szer­nek van egy nagyon hasonló szerkezetű, csak kicsit másfajta kötésekkel rendelkező következő generációja, amit még nem tiltot­tak be és ezek szinte elöntik a partikat.- Legkönnyebben a szórako­zóhelyeken jutnak hozzá ezekhez a szerekhez a fiata­lok. Ez milyen veszélyeket hordoz?- Erre azt szoktam mondani, hogy orosz rulettet játszanak, csőre töltött fegyverrel. Oda­megy hozzájuk egy díler a buli­ban és kínál valami tablettát, bo­gyót, port. Azt gondolja: a múlt­kor is ilyet vettem, elhiszi, amit állít a díler a szer hatásairól, és fenntartások nélkül beveszi. Két ugyanolyan kinézetű szer ható­anyagában is hatalmas eltérés lehet. Nem lehet kinézetre tudni, hogy milyen keveréseket hasz­nálnak, milyen szennyezéseket rejthet. Ráadásul azt sem tud­hatja a fiatal, hogyan reagál a szervezete az adott szerre. Nem úgy van, mint az alkohol eseté­ben, hogy körülbelül tisztában van azzal, mit bír és mi az, ami­től már fejre áll. Ebbe pedig be­le is lehet halni.- Van ezeknél a szereknél olyan mérték, mint például az alkohol esetében - ami még megengedhető?- Nincsen. Egyetlen elfogad­ható mérték van: amikor a szer- Vezetbe jutó hatóanyag mennyi­sége nulla milligramm. Nem hi­szek a kulturált kábítószer-fo­gyasztás fogalmában.- Hogyan hatnak ezek a sze­rek hosszú távon? Az alkohol pusztítja az agysejteket, ezt úgy tudja mindenki. Ezek mi­lyen károkat okoznak a szer­vezetben?- Mindenféle szerhasználat esetében bekerül a szervezetbe az az időzített bomba, ami lehet, hogy csak egy kicsit később fog hatni és rombolni. Magában rej­ti a különböző szívizom-károso­dások, szívritmuszavarok veszé­lyét, komoly májkárosodást okoz­hat, károsítja a központi ideg- rendszert és „rákattanhat”, tehát kábítószerfüggő lehet belőle.- Ki lehet ebből nőni, vagy aki hozzászokik, hogy így kapcsolódik ki, az a rabja ma­radhat ennek a fajta szórako­zásnak?- A tapasztalatom az, hogy a döntő többség a húszas éveire túl van ezen. Ugyanakkor azt is látom, hogy egyre több az a fia­tal, aki benne marad ebben a helyzetben, mert ez az örömér­zésnek egy nagyon kényelmes formája. Kifizet 1000-1500 forin­tot és két slukk, vagy egy-két tabletta után már jól is érzi ma­gát. Felszabadult lesz, laza, meg­szabadul a rengeteg gátlásától.- A szülő tehet valamit ezek ellen?- Van egy kamaszkorú fiam, tehát nem a levegőbe beszélek. Tudom, hogy a gyereknevelés az egyik legveszélyesebb extrém sport. Ha az ember valamit el­ront, nagyon nehéz rehabilitálni a szülő-gyerek kapcsolatot. Nin­csenek könnyű helyzetben a szülők, az a korosztály ugyanis, akiknek most 13-20 éves gyere­keik vannak, még nem találkoz­hattak ezekkel a szerekkel. Fo­galmuk sincs róla, mit okoznak. A piálással kapcsolatban még adhatnának jótanácsot, de eb­ben a helyzetben nem tudnak. A statisztikák szerint persze az is bajos, hogy úgy átlag 7 percet beszélgetnek az ilyen korú gye­rekekkel. Az semmire sem elég. Én azt gondolom, hogy van a szülőnek is felelőssége. Nem tu­dom például, mit keresnek haj­nalban az utcán 14-16 éves gye­rekek, mit keresnek ilyen szóra­kozóhelyen? Aztán, amikor el­jönnek hozzánk a gyerekeikért az osztályra, mert értesítjük őket, az az első reakciójuk, hogy kit jelentsenek fel ezért?- Akkor mindez valami ko­moly társadalmi problémáról árulkodik, vagy egyszerűen most divatos a pszichoaktív szerek használata?- Ez a kórházi osztály hű ké­pet ad a társadalom állapotáról. Nálunk az osztályon a bankve­zértől a hajléktalanon keresztül az egyetemi tanárig, művésze­kig, családanyákig minden ré­teg megfordul. Ezért gondolom úgy, hogy inkább az emberek­kel van baj. A hatalmas rohanás­ban egy idő után felélik pszichés tartalékaikat, és amikor elfogy a tűrőképességük, akkor kikötnek itt. A fiatalokra ugyanez érvé­nyes: a gazdag szülők gyerekei­től a periférián élő, család nélkül lézengő fiatalokig sokfélék és egyre fiatalabb korban, egyre többen kerülnek hozzánk. Névjegy született Budapest, 1960. október 8-án 1986-ban végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1998 óta dolgozik a Péterfy Sándor Utcai Kórház Klinikai Toxikológiai Osztályán, mint osztályvezető főorvos 2002 óta orvosi toxikológus igazságügyi szakértőként tevékenykedik KLINIKAI TOXIKOLÓGIÁT oktat három egyetemen nős, egy fia van HOBBI: család, futás Amíg egy fiatal divatból nyúl kü­lönböző szerekhez, vagyis azért, mert a társaságból nem akar ki­lógni, az a kisebb baj. Az a nagy gond, amikor megkérdezem, hogy mit ad neki a szer, és azt válaszolja, hogy végre felszaba­dultnak érezte magát és ettől ér­zi jól magát. Na az a veszélyes, és egyre több ilyen fiatallal talál­kozom, egyre fiatalabb korban.- Ezzel van összefüggésben az is, hogy talán az orvosok kö­zül ön szerepel a legtöbbet a sajtóban? Igazi médiadoktor lett az elmúlt években.- A mi pácienseink nem ma­guktól jönnek, hanem hozzák őket, úgyhogy talán az a vád nem érhet, hogy reklámozom magunkat. Sosem jelentkeztem, hogy kérdezzen meg valaki, ha­„Nem hiszek a kulturált kábító­szer-fogyasztás fogalmában” - mondja a toxikológus nem mindig megtaláltak, és mi­vel ezt egyfajta közcélú feladat­nak tekintem, igyekszem segí­teni. A kommunikációnak hatal­mas szerepe van manapság és ez egyfajta ismeretterjesztésnek is gondolom, amire nagy szük­ség van. Ehhez csak egyszerűen kell fogalmazni, hogy megértsék az emberek, nem szabad még jobban túlmisztifikálni ezt a szakmát. Ráadásul az ismertsé­günkkel arányosan a megítélé­sünk is javul mind a szakma, mind a lakosság szemében. Na­gyon sok szülő jelentkezik taná­csért e-mailben vagy személye­sen nálunk.- Öt generációra visszeme- nően mindenki orvos a csa­ládjában. Az nem jutott eszé­be, hogy az orvoslásnak vala­Az illegális vegyészet gyors ütemben fejl& dik és gerjeszti a di­vatot. Időről időre be­tiltanak egy-egy drogot, de ők mindig előrébb járnak, és az új szerekkel szinte el­öntik a partikat. mi divatosabb vagy nagyobb presztízsű területét válassza?- Én úgy nyergeltem át ide, hogy baleseti sebészként kezd­tem a pályát, de gumiallergiás lettem, így annak búcsút kellett mondanom. Mivel imádom az adrenalint, azt, ha gyors, hirte­len döntéseket kell hozni és me­lózni is nagyon szeretek, a sür­gősségi ellátást választottam, en­nek körébe tartozik a toxikológia is. Amúgy pedig talán éppen an­nak köszönhetően, hogy sokat szerepelek, ennek a szakmának a megítélése alaposan megvál­tozott az elmúlt időkben. Tíz éve még elég rossz csengése volt a toxikológiai osztálynak, gyomor­mosónak meg ilyeneknek hív­tak bennünket. Ma a Péterfyben egy országos központ működik, önálló tárgyként oktatjuk a toxi­kológiát az egyetemen és egy olyannyira elismert szakága lett az orvoslásnak, hogy ha vehet­nék fel tíz rezidenst, már holnap harmincán jelentkeznének.- Több interjúban is olvastam, hogy nagyon szereti az édessé­get. A Sacher-tortával hogy áll?- Köszönöm, jól. Imádom. A fe­leségem istenit készít, de ha már így szóba került, ez kicsit a csa­ládi kötelessége is, hiszen a déd- nagyapám unokatestvére volt Franz Sacher, Metternich herceg udvari cukrásza, aki az első Sacher-tortát elkészítette és aki­ről ez az édesség a nevét kapta. Amúgy nem minden édességért vagyok oda, de a csokoládét imá­dom. Ha nem eszem meg egy táblával, rossz na­pom van.- Ezek szerint csokoládéfüg­gő. így köny­nyen összejön, amit sokat em­leget, misze- « rint „tízmillió függő országa” vagyunk.- Mindannyi­unknak vannak függőségei. Én pél­dául nemcsak csokifüggő vagyok. Még van vagy négy füg­gőségem: család- és társfüggő va­gyok, ott van a nikotin, több mint 30 éve pipázom, az edzésfüggősé­gem: hetente ötször futok és munkamániás vagyok. Nemcsak a szerhasználat okozhat tehát függőséget, ezek a hétköznapi dolgok, egy hobbi vagy szenve­dély is képes úgy eluralkodni egy emberen, hogy az tönkreteszi az életét, vagy a családi életét. A füg­gőknek az a legnagyobb bajuk, hogy eltorzul az értékrendjük, és senki, semmi nem szab határt a szenvedélyüknek. Nekem az az oltári szerencsém, hogy van egy fantasztikus feleségem, van tehát egy fék az életemben, aki figyel­meztet, és akire hallgatok. A füg­gőség ugyanis nem gyógyítható, a cél az, hogy tartósan absztinens legyen valaki. Azaz: el lehet érni, hogy az ember ne nyúljon a szen­vedélye tárgyához. Rosszul va­gyok például, mikor a drogokat „könnyűnek”, vagy „kemény­nek” nevezik. Nincs olyan mérő­szám, ami alapján össze lehetne hasonlítani a marihuánát és a he­roint. Bármelyikre rá lehet szok­ni és okozhat függőséget A l

Next

/
Thumbnails
Contents