Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-01-23 / 4. szám
« SZTORI 5 2011. JANUÁR 23., VASÁRNAP Egymillió beteget nem lát orvos felmérés A magas vérnyomás, a cukorbetegség, az allergia „tombol” West Balkántragédia: és mi lett volna tűz esetén? Magyarországon több mint négymillió ember szenved valamilyen krónikus betegségben. A daganatos, szív- és érrendszeri betegségek és a járvány- szerűen terjedő elhízás mellett, drasztikusan nő egy gyógyíthatatlan tüdő- betegség előfordulása is. Kun J. Viktória „A 15 év feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud, és legalább egymillióan vannak, akik nincsenek tisztában állapotukkal, fogalmuk sincs arról, hogy valamilyen betegségben szenvednek. Már a 15-18 éveseknek 26 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, a 60 év felettiek körében pedig 84 százalék ez az arány” - a megdöbbentő számok most kerültek nyilvánosságra. A GfK Healthcare elmúlt három évben vizsgálta és követte J nyomon a betegségek alakulá- 1 sát az országban és kritikusnak értékelte a helyzetet. Dr. Lantos Zoltán, egészséggazdasági szakértő, a cég ügyfélkapcsolati igazgatója szerint a legdrámaibb az, hogy a folyamat már gyermekkorban elkezdődik, s szinte hihetetlen, de már ott minden negyedik gyermek szenved valamilyen krónikus kórképben. „Náluk a sokat emlegetett elhízás most a legfenyegetőbb. Szinte járványszerűen terjed, nyilván az ehhez kapcsolódó magas vérnyomás, cukor- betegség, de ezek mellett az allergia, illetve a depresszió, ami a fiatalok elképesztően nagy százalékát érinti” - mondja a vezető. De a felnőtt lakosság körében is folyamatosan romlik a helyzet, mára kritikussá vált a szívás érrendszeri, a daganatos betegségek miatti halálozások száma, illetve az utóbbi években rohamosan terjedő, még nem any- nyira közismert, gyógyíthatatlan tüdőbetegség, az elsősorban a dohányzáshoz köthető COPD áldozatainak a száma. Lantos Zoltán szerint viszont az egészségügyi ellátórendszerbe túl későn kerülnek a betegek, állapos „Szinte hihetetlen, de az adatok azt mutatják, hogy az egészségügy többet igyekszik tenni az emberek egészségéért, mint legtöbbjük saját magukért.” tűk addigra annyira előrehaladott, hogy ott már az orvos legfeljebb tanácsadói szerepre kényszerül: változtatni már nem tud. „A krónikus betegek legnagyobb része elméletben tudja, hogy állapota elsősorban az életmódjától függ, azonban a mindennapi gyakorlatban mégis keveset tesznek saját egészségükért. Saját bevallásuk szerint csak minden második megy el rendszeresen orvoshoz, kétharmaduk szedi kisebb-nagyobb rendszerességgel a gyógyszerét, harmaduk változtat a táplálkozásán és mindössze egytizedük A fiatal, 15-29 évesek körében az allergiás megbetegedés a leggyakoribb (8%), ezt követi a szorongás, depresz- szió (a 20-29 évesek körében 6%), illetve már itt is, a korcsoport 6 százalékánál megjelenik a magasvémyomás- betegség. a 30-39 évesek legtöbben a migrént, illetve a gyakori fejigyekszik csökkenteni a stresszt” - mondja a szakember, aki szerint nálunk különösen élesen külön kell választani az egészségtudatosságot az egészséges életmódtól. Az emberek többsége ugyanis már pontosan tisztában van azzal, hogy a betegségek kialakulása az életmód kérdése, vagyis van „egészségtudata”, tenni azonban szinte semmit sem tesz meg érte. „Szinte hihetetlen, de az adatok azt mutatják, hogy az egészségügy többet igyekszik tenni az emberek egészségéért, mint legtöbbjük saját magukért. Ezt fájást (9%), valamint az allergiát (9%) említették. A 40-49 évesek korcsoportjában a magas vérnyomás vezeti a beteg ségek listáját (16%), ezt követi az ízületi gyulladás (13%), illetve a migrén (12%). A 60 év felettiek 59 százalékának van magasvémyomás-betegsége, az ízületi gyulladás pedig a negyedüket érinti. a magára vett terhet az egészségügy azonban nem képes tovább viselni” - állítja Lantos Zoltán. Ma egyébként a több millió beteg mellett legalább egymillió olyan beteg is van, aki egyáltalán nincs is tisztában állapotával, nem tud arról, hogy bármilyen baja is lenne. A ma- gasvérnyomás-betegség és a diabétesz esetében a betegek 90 százaléka számára ismert a diagnózisa, az utóbbi években egyre rohamosabban terjedő COPD (krónikus obstruktiv tüdőbetegség) esetében csupán 50 százalékot tesz ki ez az arány. A hipertónia és a diabétesz esetében jól szervezett, kiterjedt ellátóhálózat biztosítja a betegek kezelését és gondozását, míg a COPD kezelésének rendszere egyelőre fejlesztésre vár. Itt ma körülbelül 70-130 ezer beteg áll rendszeres kezelés alatt, miközben legalább 500 ezer embernek lenne szüksége gyógyításra, amiről legtöbbször persze fogalma sincs. A halálozás pedig ebben a csoportban drámai, jóllehet: a betegek jelentős részének halálát végül szívelégtelenség okozza. A ma elismerten legmostohább helyzetben lévő pszichiátriai ellátóhálózathoz tartozó két kórkép esetében egyébként a legrosszabb a betegség ismeretének az aránya: a betegek csupán 30 százaléka tud arról, illetve fogadja el, hogy szorong vagy depressziós. Az, hogy egy betegség felfedezési, majd kezelési aránya mekkora a lákosságon belül, összefügg az adott betegség ellátó- rendszerének állapotával is. Lantos Zoltán szerint sok esetben ráadásul Magyarországon különösen igaz, hogy hiába hozunk be újabb és újabb terápiákat, költünk el mind többet a gyógyításra, azok nem igazán javítják a halálozási mutatóinkat. Különösen igaz ez a daganatos betegségek esetében. „Az ellátó- rendszerben továbbra sincs meg az együttműködés, egymástól teljesen elválasztva dolgoznak, mindenki a saját feladatát nézi, ahelyett, hogy mindez együttesen dolgozna. Ha ez így lenne, 20-30 százalékkal biztosan javítani lehetne már most a túlélési százalékokon” - mondta a szakértő. Depresszió kínozza a fiatalokat Ha csak a szükséges szakhatósági engedélyek birtokában kaphatnának működési engedélyt a szórakozóhelyek, a West-Balkán (WB) valószínűleg sose nyitott volna meg a budapesti Skála Metro egykori épületében. Szinte nem volt olyan előírás, amit betartottak volna, közülük a legkeményebbet, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot sem. Hegedűs Gyöngyi tűzvédelmi szakmérnök azt mondja: a tűzvédelmi szabályzat rendelkezései az épület kiürítéséhez szükséges időből indulnak ki. A legrosszabb eshetőségből „visszafelé számolva" határozzák meg: mennyi ember engedhető be egy épületbe egyáltalán. A West Balkán diszkóként olyan „tömegtartózkodási helynek” minősül, amelynek az utcai bejáratától legtávolabb eső pontjáról is vízszintes irányban percenként 16 méteres, függőlegesen percenként 10 méteres sebességgel számolva 6 perc alatt ki kell tudnia jutni az ott tartózkodóknak. A rendőrség jelentése szerint szombaton a WB- t - tűz nélkül is - negyven perc alatt ürítették ki. Ennek oka leginkább a „szűkítő keresztmetszetekben”, a bejáratok és a lépcsőház szűkösségében keresendő: a helyszíni fotókból ítélve a WB alkalmasint elbukta volna a tűzrendészed engedélyeztetést. Hogy sem ezen, sem más előíráson nem akadt fenn a szórakozóhely, az egy 2009 októbere óta hatályos kormányrendeletnek köszönhető. Eszerint nyomban a bejegyzési kérelem beadásakor lehetővé teszi, hogy a kérelmező működésre jogosító igazolást kapjon, a hatóságok pedig „menet közben” folytassák le a vizsgálatot. „A II. és a XI. kerületi,polgár- mesterekkel és jegyzőkollégákkal éppen ezért kezdeményeztünk egyeztetést a szaktárcával: jogalkotási segítséget kértünk tőlük. Szeretnénk elérni, hogy vendéglátóhelyek csak működési engedély birtokában nyithassanak ki. Fontosnak tartjuk azt is, hogy az illetékes jegyzőkön kívül a szakhatóságok és a rendőrség is kapjon szankcionálási jogokat, beleértve az azonnali bezáratás lehetőségét" - mondta lapunknak Sajtos Csilla, Terézváros jegyzője. ■ Hol az önbecsülés, lúzerkéim? RADOS Jtk. VIRÁG ülünk az autóban múlt szombaton, négyen. Két húgom, az idősebbiknek a férje és én. Sógorom vezet, gálánsán hazafuvarozva kisebbik húgomat és engem, mindkettőnket a maga otthonába. Menet közben kiderül, hogy sógorom, aki a tudományos életben jeles személyiség, rangos díjat kap, jutalmul munkásságáért. Nagyobbik húgom dicsekszik el vele, mert este az átadó ünnepségre mennek. Sógorom, aki meglehetősen szerény ember, csak hüm- mög. Egyszer csak megszólal mellettem ülő kisebbik húgom: végre van egy ilyen is a családban. Valaki, aki nem lúzer. megrökönyödtem. Ezek szerint nálunk mindenki más az lenne? Lúzer, azaz vesztes? De miért? Nem értem. nagyobbik húgomnak most ível fel a karrierje, és odavannak egymásért a férjével, úgyhogy a magánélete is oké. Én két pályán is leraktam az asztalra a magamét, olvasóim szeretnek, ami a legnagyobb siker. Szeptemberben mentem férjhez, szóval a páromat is megtaláltam, és boldogan élünk. Remek, erős és okos férfi. VAGY ITT VAN az öcsém. Ő abban jeleskedett, hogy dobbantott hazulról. Jobban akart élni anyagilag a honi átlagnál, ami sikerült is neki. Négy éve Londonban lakik, és bejött a számítása. Igaz, sokat melózik, de amikor szabadságon van, hol Kölnbe, hol Írországba vagy máshová ruccan el a haverokhoz. Kisebbik húgom, a „lúzerező”, magántanári praxist épített ki egyéni vállalkozás formájában. Angolt, franciát, eszperantót tanít, és még melléjük vehetné az oroszt is, ha felelevenítené magában a nyelvet Hiszen valamikor folyékonyan beszélte. Magánélet szintén kipipálva: együtt él azzal, akit szeret. SZÓVAL NEM TUDOM, ki itt a lúzer. Hogy most nekünk, a Magyarországon élők többségének kevesebb a pénzünk? Na bumm. Átmeneti állapot. Még akkor is, ha nem tudjuk, mikor érjük el a gödör fenekét. Arról nem is beszélve, hogy nehogy már a pénz miatti bú- songás határozza meg a közérzetünket. Az enyémet legalábbis nem fogja, az biztos. Múlt vasárnap délután például sétáltunk egy nagyot a férjemmel - nem kellett más hozzá, csak a két pár lábunk. Remek hangulatban értünk haza. de szerintem nem is erről van szó. Nem a pénzről. Hanem az önbecsülésről, ami régóta hiánycikk errefelé. Elérhetnek bármit, tanulmányokban, szakmailag, anyagilag vagy a magánéletben, az emberek zömének itt semmi nem elég az elégedettséghez. Inkább maguk köré lesegetnek, mondván, a más füve zöldebb. Pedig nem az. ébresztői Át kellene kapcsolni „winner”, azaz .győztes” menetbe. És ez nem holmi üres hurrá- optimizmus. Csak annak meg- pendítése, hogy lehet a félig üres pohár helyett a félig telit nézni. Az alap ugyanaz, a különbség: senki nem keserítené meg szándékosan a saját életét. Elzúgtak forradalmai A forradalmak és felkelések ideje lejárt - ezt maga Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök mondta, miután letette hivatali esküjét. A forradalmárok, akik tüntettek az elnökválasztási csalások miatt, még mindig bötönben vannak, a többieket azonosították és kirúgták az egyetemekről, a „szabad világ” diplomáciai bojkottja pedig lapzártáig nem demokratizálta és nem virágoztatta fel Lukasenko birodalmát. ü \ é % *
