Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-12 / 9. szám

6 2011. JANUÁR 12., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2011. január 11-én 22500 22400 22300 22200 22100 22000 21900 2081 Nyitóérték: Záróérték: 22 138 22260 Előző napi záróérték: 22154 _L Változás: 0,48% 15.30,-altar Yorkié tőzsde nyitása A 09.00 11.00 13.00 15.00 1 FORRÁS 30 BÉT NYERTESEK 2011.01 11. Részvéfly UotóslK) Vá#aáM%): ■R j PannErgy 925 3,23 49 ANY 761 1,46 4 Egls 21005 0,98 50 CIG Pannónia 740 0,95 26 OTP 5 270 0,78 6902 RFV 8 249 0,59 105 Mól 21 750 0,46 2858 Fotex 383 0,26 3 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Rf'SZVtetíy UtcLctfHfl) iMÉÉl: iHiii FHB 960-1,74 28 TVK 3400-1,44 17 A 6UX index az elmúlt napokban 22 600 22447 22 400 Á5V 22271 22200 / 22000 21946^2118 22 154 21800 / 21600 21746 21400 21200. 01.03 01.04 01.05 01.06 01.07 01.10 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 01.11.) EUROBÚZA 2011. augusztus _________56 OOP MA LMI BÚZA 2011. március_____ 65 700 TA KARMÁNYBÚZA 2011. március___________55 OOP TA KARMÁNYKUKORICA 2011. március__________ 57 000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március 142 800 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. január 11-én 1€ 1$ 1CHF mm MM ■ü m ■ü 4 \ 278,83 Ft 215,68 Ft 222,33 Ft-0,57 Ft-0,69 Ft-1,73 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) mám m 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 Erste Bank*­7,50 FHB' 7,00* 6,00 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank' 3,00 4,75 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ 1. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 01.11.) ■■■■■HMM yg|gj| Eladási Allianz Bank 272,65 286,64 Budapest Bank 271,37 288,16 CIB Bank 268,63 291,01 Citibank 268,01 290,35 Erste Bank 271,94 287,60 K&H Bank 272,06 278,83 MKB Bank 272,90 286,90 OTP Bank 271,83 285,77 Ralffelsen Bank 273,29 285,59 Lakáshitelek átlagkamata (háztartásoknál, éves, százalék) A svájci frank ára (forint) 230 VGGRAF1KA Forrás: Bloomberg, MNB w ANLEIHE 07 / GANZ AI AEHP.IG Átváltás: nem bátorítanak bankszövetség Nem mindig kedvező euróra cserélni a hitelt A bankok nem nagyon bá­torítják a PSZÁF körlevele után sem az adósaikat a frankalapú kölcsöneik át­váltására, mivel ez rövid távon nem áll érdekükben. Az euróra váltás egyébként sem mindig kedvező. Giczi József A Magyar Bankszövetség eddig egyetlen alkalommal sem mon­dott véleményt a Pénzügyi Szer­vezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által kibocsátott vezetői körlevelekről, a frankhitelek euróalapúra váltását javaslóval kapcsolatban azonban az érintet­tek jelentős száma miatt lehet, hogy kivételt tesz - mondta la­punknak Müller János, a szerve­zet vezető tanácsadója. Egy meg­alapozott szakmai vélemény ki­alakításához azonban több napra van szüksége a szövetség szakér­tőinek, mert a kérdés nem egy­szerű - tette hozzá a szakember. A PSZÁF elnöke egy pénteken kiadott vezetői körlevélben azt ja­vasolta, a magyarországi bankok tegyék lehetővé ügyfeleiknek a más devizanemben meghatáro­zott hitelek euróalapúra történő átváltását. A felügyelet fő érve az, hogy az euró forinthoz viszonyí­tott árfolyamának ingadozása jó­val kisebb, mint a svájci franké, ezért az átváltott hitel törlesztése kiszámíthatóbbá válik. S mivel a devizaalapú hitelek csaknem 98 százaléka hosszú lejáratú, Ma­gyarország euróövezethez törté­nő csatlakozása előtt várhatóan jelentősen csökken, majd a csat­lakozást követően teljes mérték­ben megszűnik az árfolyamkoc­kázat. Ugyanakkor az, aki most euróalapúra váltja át frankalapú hitelét, azonnal realizálja a frank erősödése miatt elszenvedett tel­jes árfolyamveszteséget. így a frank gyengülése esetén rosz- szabbul jár, mint ha nem tett vol­na semmit. Ezért annak, aki az átváltás mellett dönt, érdemes olyan időpontra időzítenie azt, amikor a frank árfolyama vi­szonylag gyenge. A bankok ugyanakkor nem nagyon bátorítják az adósaikat a frank- (esetleg jen-) alapú kölcsöneik átváltására, hiszen ez rövid távon nem áll érdekükben: igaz, a hozzájuk fordulókét - amennyiben ez lehetséges - át­váltják. A kliensek szempontjá­ból egyébként az euróra váltás - ha a bank nem ad kedvezményt - nem minden szempontból ked­vező: a svájci frankban denomi­nált - nyilvántartott - lakáshite­lek átlagos kamatainak szintje még mindig egy százalékponttal alacsonyabb az euróhitelekénél, és az átváltás egy sor járulékos költséggel is jár. Akik frankban vettek fel hi­telt, tavaly tavasszal kerültek rossz helyzetbe, amikor az hirte­len nagyon megerősödött a töb­bi devizához képest. Azóta a fo­rint is többször gyengült vala­mennyi devizával szemben. Utóbbi folyamatnak azonban gá­tat szokott szabni, hogy a 280 fo­rint feletti euróárfolyamot a kül­kereskedelmi mérleg többlete miatt már elég jónak tartják az exportőrök ahhoz, hogy forintra váltsák a közös fizetőeszközből származó bevételeiket. A magyar magánszemélyek 2005-ben kezdtek el svájci frank­ban eladósodni. A korábbi évek­ben a háztartások 200 milliárd forint alatti értékű lakáshitelein belül a devizakölcsönök aránya nem haladta meg a 8 százalékot Egy év múlva viszont az alig nö­vekedő hitelállományon belül 20 százalék főié nőtt a devizahitelek aránya, amelyek zömmel svájci- frank-alapúak voltak. Tavaly júli­us végén 4251,3 milliárd forint volt a háztartások lakáshitelei­nek összege, ugyanakkor a devi­zahitelek értéke 2767,2 milliárd forint. így hat év alatt 7,6 száza­lékról 64,5-re nőtt a devizahitelek aránya a lakáshiteleken belül. A devizaalapú hiteleket azzal az érvvel kínálták, hogy azok ka­matai jóval alacsonyabbak a fo- rintalapúakéinál. A 2005 előtti, 10 százalék feletti kamatkülönb­ség és a devizapiacok jelenlegi­nél kisebb ingadozásai alapján kevesen gondolhatták, hogy a frank árfolyama 186 forint fölé emelkedhet az akkori 160 körüli szintről, azt pedig pláne nem, hogy tartósan a fölött maradhat a kurzus. A frankadóssággal azok jártak jól, akik 2005-ben három­négy éves futamidejű hiteleket vettek fel. Azoknak az akkori nye­reségét viszont, akik öt év feletti futamidőt választottak, várható­an elviszi a frank árfolyamának a később időszakban történt 40 százalék feletti emelkedése, a 175 forint alatti kurzus pedig már el- érheteüen álomnak számít. Némileg erősödött a forint KEDD DÉLUTÁN 220,5 forint volt a svájci frank árfolyama a bankközi devizapiacon, ez lassú javulást mutat a reggeli 222,13 forintos ár­folyamhoz képest. Az euróval szemben szerényebb mozgást követően 277,9forintot kér­tek. Az amerikai dollár ellenében is erősödött a hazai deviza, egy dollárt 214,8 forintért adtak, szemben a kedd délutáni 216,3-es árfolyammal. Devizában nyújtott hitelre sem jegyezhető be zálogjog A devizában nyújtott hitelekre sem jegyezhető be zálogjog, an­nak ellenére, hogy több cikk is erről adott hírt a napokban - ál­lítják a Lombard Lízing szakér­tői. A téves értelmezésre - írja a cégcsoport közleménye - a janu­ár elsejétől hatályos, módosított ingatlan-nyilvántartásról szóló törvénynek a korábbitól eltérő szövegezése adott okot: e szerint nem jegyezhető be zálogjog olyan ingaüanra, amelyre a természe­tes személy devizában nyilván­tartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett kölcsönszer­ződése alapján kapott hitelt. ■ Egy év elejétől módosí­tott törvényt értelmez­tek sokan tévesen. „A két szöveg eltéréséből von­ták le többen azt a hibás követ­keztetést, hogy devizában nyúj­tott és devizában törlesztett hite­leknél be lehet jegyeztetni az in­gatlan-nyilvántartásba a zálogjo­got. Ez azonban azért nem igaz, mivel nem módosították a Ptk. augusztus 14-től hatályos vonat­kozó rendelkezéseit, amelyek szerint természetes személy devi­zában nyilvántartott vagy nyúj­tott (devizaalapú) kölcsönszerző­déséből keletkező hitelezői köve­telés biztosítására, természetes személy tulajdonában álló ingat­lanra nem állapítható meg jelzá­logjog” - hangsúlyozta Boros Ildi­kó, a Lombard Lízing csoport jo­gi igazgatója. Hozzátette: a Ptk. értelmében tehát továbbra is semmis mind a tisztán devizás, mind a devizaalapú kölcsönre alapított jelzálogjog. Emellett - mutatott rá - arra sem lehet hi­vatkozni, hogy ha két olyan tör­vény van érvényben, amely elté­rően szabályozza a devizahitelek tilalmát, akkor a megengedőbbet kell érvényesnek tekinteni. ■ Újonnan folyósított ingatlanhitelek (euró- és svájcifrank-alapú, háztartásoknál, milliárd forint) VG-GRAFIKA Forrás: MNB Online vásárolunk, de készpénzzel fizetünk E-SHOFPiNG Az internetes vásárlók nagy része még mindig fél megadni kártyaszámát Még mindig a készpénzes fizetés a legjellemzőbb Magyarországon az online vásárlók körében - áll a KutatóCentrum jelentésében. Ezt a fizetési módot az internetes vevők közel kétharmada válasz­totta tavaly, igaz, már keveseb­ben, mint az azt megelőző évben. A második helyen az átutalás áll, de az online módon vásárlók egy- harmada utánvéttel rendezi a számláját. A webáruházak lehe­tővé teszik a bankkártyás fizeté­si módot is, de ezzel a lehetőség­gel a vevőknek csupán a 28 szá- | zaléka kívánt élni. A bizalomhi- 1 ány erre a legfőbb magyarázat, | az emberek félnek megadni a .í kártyaszámukat. Ha a nemzetkö- £ zi trendeket nézzük, a PayPal az Az internetes vásárlók kétharmada készpénzzel fizet, kártyával kevesen egyik legnépszerűbb online fize­tési megoldás. Ez egy pénzügyi tranzakciókat közvetítő rendszer, amelyet már több tízmillióan használnak. Ah­hoz, hogy a PayPalon keresztül ki tudjunk fizetni valamit, vagy az ide érkezett összeghez hozzá­jussunk készpénzben, rendelkez­nünk kell egy valódi bankkártyá­val is, mivel a rendszer innen ve­szi le a pénzt és juttatja el az el­adónak. Ha valahonnan pénzt ka­punk a PayPal számlánkra, ak­kor az megjelenik az egyenlegün­kön, és ezután kérhetjük az át­utalást a bankkártyánkra. A piackutató szerint Magyar- országon is lehet számolni ennek gyors terjedésével. Ehhez azon­ban az kell, hogy a webáruházak elérhetővé tegyék ezt a fizetési megoldást is a vásárlóik számára. Egyelőre az online bankolás sem része a mindennapjainknak: a gyakorta internetezők 46 százalé­ka szokta pénzügyeit a világhá­lón is intézni, a legaktívabbak a 25-34 évesek és a férfiak. A válság hatására egyébként az előző évhez képest mérséklő­dött az online vásárlási kedv, a költések abszolút értéke 2010- ben áüagosan 2-3 százalékpont­tal csökkent A megkérdezettek több mint fele kevesebb mint tíz­ezer forintot költött el a weben, de az online vásárlók közel ötödé több mint százezer forintot is for­dított netes beszerzésre. ■ y ♦

Next

/
Thumbnails
Contents